Ahogy megjelennek a bolyhos, kis pamacsok a fűzfaágakon, biztosak lehetünk benne: közeleg a tavasz és a húsvét! De mi is pontosan a barka, hogyan ültethetünk barkafát, és miért lett ez a kedves kis virágzat a húsvéti ünnepkör egyik legfontosabb szimbóluma? A válaszokat cikkünkben megtalálod – ráadásul néhány kreatív dekorációs tippet is adunk!

Mit nevezünk barkának?

A „barka" nem egy konkrét növény neve, hanem bizonyos fák és cserjék – például a fűz, dió vagy mogyoró – lelógó, apró fürtös virágzatát jelenti. A köznyelvben azonban leggyakrabban a fűzfafélék gömbölyded, pamacsos virágzatára használjuk ezt az elnevezést. A barka szót a „barika", azaz kis bárány szóhoz vezetik vissza – hiszen a barka tapintásra és látványra is olyan, mint egy puha bárányka bundája.

A barkát kora tavasszal, az igazi virágzás előtt kell begyűjteni, amikor a rügypikkely már lehullott róla, vagy legalább megpattant rajta.

A barka növénye: a fűzfa

A legismertebb barkás növény kétségtelenül a kecskefűz (Salix caprea), amelynek porzós ágairól származnak a kedvelt, sűrű pamacsos barkák. Emellett népszerű még a hamvas fűz (Salix cinerea) is, de a kertészetek kedvence a kecskefűzből nemesített Silverglow fajta, amely sötét vesszőin különleges ezüstszínű barkát hoz.


Így ültesd és gondozd!

A fűzfa napfénykedvelő, a nedves, jó vízelvezetésű talajban érzi jól magát. Fontos, hogy ne ültessük csatorna vagy kocsifelhajtó mellé, mert erős gyökérzete megbontja a burkolatot! Konténeres formában egész évben ültethető (kivéve fagy és kánikula idején), sok faj vesszőként is beszerezhető, valamint dugványozással is szaporítható. Az első évben öntözd rendszeresen, és ügyelj arra, hogy ne a tövébe trágyázz, mert kiéghet!

A fűzfák változatos világa

A fűzfák sokszínűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy léteznek lecsüngő lombozatú, csavart ágrendszerű, sőt színes levelű változataik is. Kertbe, utcafrontra vagy tópartra egyaránt találhatsz ideális fajtát. A csüngő barkafűz kis helyen is elfér, míg a babiloni szomorúfűz akár 11 méterre is megnő.

barka

A barka gyönyörű természetes dekoráció – fotó: Pixabay

Miért lett húsvéti jelkép?

A virágvasárnapon tartott barkaszentelés emlékeztet Jézus dicsőséges jeruzsálemi bevonulására.

A katolikus egyház a virágvasárnapot Dominica palmarumnak, azaz pálmavasárnapnak nevezi. A 6. századtól kezdve ezen a napon körmeneteket tartottak, ahol a pálma védelmet nyújtott az időjárás viszontagságaitól, valamint a különböző rontásoktól. Mivel sok országban nincs pálmafa, a tavasz egyik legkorábban nyíló növényét – a barkát – használták a pálma helyettesítésére.

A szentelt barkához kapcsolódó hiedelmek

A szentelt barka védelmező talizmánként is szolgált: úgy tartották, hogy megvédi a házat a jégesőtől, a villámcsapástól és a tűzvésztől, segíti az állatok termékenységét és egészségét, jó termést biztosít a földön, elűzi a rontást és a betegségeket mind az embereknél, mind a jószágnál.

Sokiág éltek olyan hiedelmek is, miszerint a barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor sok légy és bolha lesz benn nyáron, a tyúkok nem fognak kotlani, és a csibék sem kelnek ki a tojásokból.

Barka a lakásban: díszíts kreatívan!

A barka természetes dekorációként is tökéletes. Egyszerűen tedd vázába, kösd össze tojásokkal vagy masnikkal, vagy készíts belőle koszorút, ajtókopogtatót! Fontos: ne tedd vízbe, különben kivirágzik, leveles lesz. Szárazon viszont sokáig megőrzi szépségét.

A barka tehát több mint egy szép növény: a tavasz és az újjászületés jelképe, amely díszíti kertünket és otthonunkat is.

Forrás: greendex.hu

Indexkép: Shutterstock