Német kutatók muslicák vizsgálatakor fedeztek fel egy olyan mechanizmust, ami azt mutatja, hogy az agy szerotonint termel, ha megfelelő minőségű táplálékot fogyaszt az állat. Hasonló módon működhet az emberi szervezet is.

A Bonni Egyetem kutatói muslicák lárváit vizsgálva fedezték fel, hogy a táplálék elfogyasztása hogyan kapcsolódik a jó közérzetet okozó szerotonin hormon felszabadulásához az agyban. A tanulmánynak nagy hatása lehet a tekintetben, hogy ha az emberekre is érvényes egy ilyen vagy ehhez hasonló mechanizmus, az segíthet megérteni étel- és italfogyasztási szokásainkat.


A kutatók alaposan feltérképezték a muslicák bélrendszerének ideghálózatát, eredményeik pedig új megvilágításba helyezik, mit jelent a nyelés az állatnak. Michael Pankratz idegkutató szerint a vizsgálat célja az volt, hogy jobban megértsék, hogyan kommunikál az állat emésztőrendszere az aggyal. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, először meg kellett érteni, mely neuronok vesznek részt ebben a folyamatban. Ehhez egy lárvát nagyon vékony szeletekre felvágtak, majd mikroszkópok segítségével végigkövették a neuronok útját, valamint a köztük lévő kapcsolatokat.

Az elkészített fotókból egy háromdimenziós modellt állítottak össze, ami felfedett egy olyan biológiai mechanizmust – ez a nyúlási receptor –, ami például a nyelőcsőben megy végbe. A receptor hat specifikus neuronhoz kapcsolódik a lárva agyában, amelyek információt kapnak a nyelési tevékenységről, és arról, hogy mit eszik az állat. Ha megfelelő ételt fogyaszt, az agy megjutalmazza a szervezetet.

Andreas Schoofs, a publikáció társszerzője szerint a neuronok nemcsak azt képesek felismerni, hogy egy lenyelt dolog étel-e, hanem azt is, hogy milyen minőségű.

Az agy tehát csak akkor termel szerotonint, amikor az állat minőségi táplálékot fogyaszt, amivel ráveszi az állatot, hogy tovább egyen.

A muslicának kb. 200 ezer neuronja van, az emberi agy pedig nagyjából 100 milliárddal rendelkezik. Az állat több ezer idegsejtjének összetettsége miatt azonban olyan, mintha ezek az emberi test kicsinyített másaként működnének. Ennek köszönhetően megismerhető az az alapvető mozgatórugó, ami minden állatnál nagyjából ugyanaz lehet. A kutatók most azt szeretnék kideríteni, hogy ugyanez az útvonal más állatokban, vagy az emberben is jelen van-e.

Forrás: hvg.hu

Indexkép: Shutterstock