Magyar pizza, ami meghódíthatta volna a világot – a lángos eredete sokakat foglalkoztat, a következőkben kiderül, hogy hogyan befolyásolta a történetét a második világháború, és mennyi kalóriát kell elégetnünk ahhoz, hogy ledolgozzuk magunkról a sajtos-tejfölös változat energiabevitelét.
Az 50-es évek végén már kisiparosok kínálták bő olajban kisütött lángosukat a piacokon, és a vásárcsarnokokban – fotó: flickr.com
Római vagy török eredetű? Nem – a lángos magyar!
A lángos a magyar konyha klasszikus, lágy kelt tésztából készülő, sült lepénye. Ezt az élesztővel és tejjel felfuttatott kör alakú finomságot már az 50-es évektől kezdve kizárólag olajban sütik ropogósra. Az eredete azonban korábbra nyúlik vissza. A lángosra is ráfogják, hogy a római korból származik. De nem így van... – írja a greendex.hu
Már jobban közelít az igazsághoz az az álláspont, miszerint az étel a török hódoltságból származik, de ezt sem érdemes teljesen elfogadni. Az oszmán birodalomban is jellemző volt ugyan a könnyed kelt tészta, de a lángosra sokkal inkább a kora újkor magyar jellegzetességeként kell tekintenünk.
A lángos a kenyérsütés mellékterméke volt. Akkoriban 5–7 napra előre sütöttek kenyeret, de hogy aznap se maradjanak éhesek, és ne is menjen kárba a maradék tészta sem, langallót sütöttek. A dagasztóteknő oldalán maradó kenyértésztából hevenyészett lepényeket formáltak, és amíg a 3–5 kilós vekni sült a kemence mélyén, addig a külső oldalra kihúzott parázson azt a kelt tésztát "meglángolták". A kenyérsütés napján ez szolgált reggeliként, amit vagy magában, vagy módosabb gazdáknál zsírral, tejföllel, hagymával ízesítettek.
Máshol, máshogy ismerik
Számos országban, több kontinensen találkozhatunk a lángoshoz hasonló, zsírban sült kelt tésztákkal:
- Pizza Fritta – ez egy olasz, zsiradékban kisütött tészta, elsősorban Lazio és Avellino tartományi változata hasonlít a lángosra. A nápolyi verziót töltik is.
- BeaverTail vagy Queue de Castor – hódfarok alakú, olajban kisütött tészta Kanadából.
- Inuit bannock – ez egy Kanada északi területein élő inuitok által bő zsiradékban sütött lapos kenyérféle.
- Buñuelo – az Ibériai-félszigeten ismert, bő zsírban sült élesztős tészta.
- Frybread – a lángossal azonos navaho étel.
- Fry jack – egy tradicionálisan reggelire fogyasztott belízi lángosféle.
- Kiachl – Tirolban készített változat, amit sósan párolt savanyú káposztával, édesen pedig vörösáfonya-dzsemmel fogyasztanak.
- Knieküchle Frank – lángosféle Észak-Bajorországból, melyet édesen és sósan is fogyasztanak.
- Lihapiirakka – darált hússal és rizzsel töltött lángosféle Finnországból.
- Lörtsy – finn, hússal vagy édesen almával töltött, bő zsírban sült félköralakú tészta.
- Panzerotto –töltött, olajban sütött pizzatészta az olaszországi Puglia régióból.
- Pasztecik – lengyel, bő zsírban sütött tészta darált marhahússal vagy savanyú káposztával és gombával töltve.
- Vetkoek – a töltött lángos dél-afrikai változata.
- Arepas – a lángostól sok mindenben eltérő hagyományos venezuelai kerek, lapos, olajban kisütött lepény, amely kukoricadarából készül. Sonkával, sajttal, hússal töltve szendvicsként fogyasztják.
- Lokma – török, sült, édes vagy sós lapított tésztagolyók.
A második világháború is befolyásolta a lángos történetét
Magyarországon az 1950-es évekig kizárólag zsírral főztünk. A 20. század elején az étolaj főként a szappanfőzés és a festékgyártás alapanyagaként szolgált. A második világháború alatt élelmiszerhiány alakult ki, ami miatt helyettesíteni kellett a disznózsírt, így az étolaj használatához folyamodtak, ekkor született meg a margarin is. A háború után is megmaradt olcsó növényi zsiradékként, így a mezőgazdaság is átállt napraforgó-termelésre és étolajsajtolásra.
Az 50-es évek végén már kisiparosok kínálták bő olajban kisütött lángosukat a piacokon, és a vásárcsarnokokban. Igazán népszerűvé majd a 70-es évektől vált, ezután a magyar strandok nélkülözhetetlen szereplője lett.
Figyelni kell, mennyire forró az olaj!
2019-ben a Nébih felhívta a figyelmet az olajban sütés, pontosabban az égett ételmaradékok káros, rákkeltő hatására.
A gondot az az akrilamid vegyület jelenti, ami a szénhidráttartalmú élelmiszerekben természetes módon keletkezik azok magas hőmérsékleten (120 °C felett) történő hevítésekor alacsony nedvességtartalom mellett. A magyar élelmiszer-biztonsági szabályzat előírja, hogy a sütéskor keletkező és felhalmozódó égett részecskék az összes olaj 30%-át nem haladhatják meg. A használt olajból származó káros anyagok jó részét azonban nem a lángossal, hanem a hasábburgonyával visszük be, így erre érdemesebb odafigyelni.
Mennyi kalória van a lángosban?
A lángos magas szénhidrát- és zsírtartalma miatt nem nevezhető éppen egy egészséges ételnek. Egy sima, üres lángos is minimum 300 kalória. Ha még kérünk rá sajtot és tejfölt, ez simán megduplázza a kalória mennyiségét, azaz egy sajtos, tejfölös lángos akár 500–700 kalória is lehet.
Nem csak ez az egyetlen gond vele, hanem az is, hogy a kelt tésztának köszönhetően a lángos a nehezebben emészthető ételek közé tartozik. Ha ilyen nehéz ételt fogyasztunk, akkor ne csodálkozzunk, hogy órákon át bágyadtak, fáradtak leszünk, hiszen a szervezet elvonja az agytól a vért, hogy segítse az emésztési folyamatokat.
Milyen sportot válasszunk, hogy ledolgozzuk a lángost?
1 óra lassú tempójú úszással 413 kcal - 630 kcal, sétával 177 kcal - 270 kcal, focival 413 - 630 kcal, futással 590 kcal - 900 kcal dolgozható le testsúlytól függően.