Hold volt, Hold nem volt, indulhatna akár így is a történetünk, de szerencsére azt még soha nem tapasztaltuk meg, hogy a Hold ne lett volna a Föld körül. Nem is szeretnénk kipróbálni, hiszen a Holdnak rendkívül komoly hatása van a Földre, és a jelenlegi élet kialakulásában is nélkülözhetetlen szerepet játszott.
Ma van a Hold napja, annak emlékére, hogy az Apollo-program keretében az Apollo–11 legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin 1969-ben ezen a napon léptek a Holdra. Ismerjük meg a Holdat minél közelebbről, és tudjuk meg, hogy miért is olyan fontos a számunkra. Mert sokkal fontosabb, mint gondolnánk. És nem csak ránk, emberekre nézve.
Az állatokra is hat a Hold
Sőt, nem is kis mértékben. Kutatások is igazolják, hogy a holdciklus befolyásolja az állatok életét, és hatással van többek között a zsákmányszerzésükre és a szaporodásukra is - tudjuk meg az origo.hu cikkéből. De nem csak az állatok, az emberek mindennapjaira is hatással van a Hold. Nem véletlen, hogy a Hold ősidők óta fontos szerepet tölt be az emberi kultúrában.
És habár mi emberek általában át szoktuk aludni a Hold jelenlétét, a gerincesek közel egyharmada és a gerinctelenek több mint 60 százaléka aktív éjszaka. Telihold idején pedig igazi fényárban van részük. Azonban nagyjából két héttel a Hold legfényesebb fázisa után az újhold napkeltekor kel és napnyugtakor nyugszik, így egész éjszaka csak a csillagok ragyognak. Újholdtól újholdig az egész ciklus nagyjából 29,5 napig tart.
Teliholdkor a Föld a Hold és a Nap között helyezkedik el, majd lassan fogyni kezd, és a Hold minden éjjel 50 perccel később kel, így egyre növekszik a napnyugta és a holdkelte közötti sötét időszak. Ekkor élednek fel igazán a ragadozók és indulnak vadászni.
Július 20-án van a Hold napja, amely óriási hatással van az életünkre. Fotó: Shutterstock
De nagyon sok egyéb állat bújik elő ezekben a sötét órákban rejtekhelyéről. Például a korallszirti halak sem kedvelik a világosságot, így általában újholdkor fogják ki belőlük a legtöbbet. A soksertéjűek közé tartozó ehető paloloféreg pedig éppen a telihold időszakát választja a szaporodásához, októberben és novemberben.
De az újhold sötétsége a szárazföldi állatokat is előcsalogatja a rejtekhelyükről, így például Spanyolországban, a Doñana Nemzeti Parkban tevékenykedő kutatók megállapították, hogy telihold környékén a nyulak nem merészkednek távolabb a fészküktől, azonban mikor eljön az újhold ideje, már bátrabbak lesznek és jóval nagyobb távolságokat is képesek megtenni.
A kutatók egyre több olyan állatot találnak, amelyek a holdfázisoktól függően keresik a táplálékukat, illetve a párjukat.
A Hold az emberekre is hatással van
De a Hold nem csak az állatokra hat. A hold misztikus helyet foglal el az emberi kultúra történetében is, így sok mítosz kötődik hozzá, kezdve a vérfarkasoktól, egészen a holdkórosságig.
De még olyan hétköznapi eseményekre is hatással lehet a Hold, mint a nők menstruációs ciklusa, mely egyes kutatások szerint szintén a holdciklusnak megfelelően alakult ki.
A Hold fázisváltozásainak ciklusa az idő mérésében is segédkezik, így a Hold nélkül nem lenne hónap a naptárainkban. Habár tudományos vizsgálatok szerint a Hold gravitációs vonzásának változásai semmilyen érzékelhető hatást nem gyakorolnak az emberi szervezetre mégis, nagyon sokan érzik azt, hogy a Hold bizonyos szakaszaiban felerősödnek a fájdalmaik.
Azt is sokan vélik felfedezni, hogy a telihold rontja alvásuk minőségét. A Hold alakjához és mozgásához tehát számos egészségügyi problémát társítottunk mindig is. Svájci kutatók néhány éve utánajártak, hogy mi az igazság a Hold alvásra gyakorolt hatásával kapcsolatban. A vizsgálatok szerint telihold idején az alanyok átlagosan 20 perccel kevesebbet aludtak és 5 perccel tovább tartott nekik álomba merülni, így ez volt az első, hitelt érdemlő tanulmány, amely igazolta a Hold hatását az alvásciklusunkra.
Ez pedig nem is csoda, hiszen mivel telihold idején az éjszakák világosabbak, ez hatással lehet az alvásunkra is. Ha pedig nem vagyunk kellően kipihentek, a fájdalmainkat is erősebbnek érezhetjük.
De mi lenne velünk a Hold nélkül?
A Holdnak nagyon komoly hatása van a Földre, és a kezdetektől befolyásolja geológiai, sőt biológiai fejlődését - írja cikkében az origo.hu. A leginkább ismert és egyben a Hold leglátványosabb, szabad szemmel is jól látható hatása a Földön az apály-dagály-jelenség, azaz a tengerjárás. Ez részben a Hold gravitációs vonzása, részben a Hold és a Föld egymás körüli keringése miatt jön létre, és számos közvetett hatása van, geológiai és biológiai szempontból egyaránt.
De vajon mi lenne velünk a Hold nélkül? Egészen biztos, hogy sokkal kisebbek lennének a dagálymagasságok, mivel csak a távolabbi Nap okozna árapály-jelenséget. Az árapály egyik legfontosabb hatása, hogy bolygónkat a tengelyforgás mai értékére, vagyis körülbelül 24 órára lassította. Ha ez nem lenne, akkor talán jelenleg is a Föld korai állapotában becsült, 4-6 óra körüli érték lenne jellemző, a gyorsabb forgás miatt pedig erősebb lenne az úgynevezett eltérítő erő (Coriolis-erő), amely a sarkvidékek vagy az Egyenlítő felé haladó légáramlatok mozgásának kelet-nyugat irányú komponenst ad. Így légkörzési sáv alakulna ki.
Az árapály élővilágra gyakorolt hatása is nagyon jelentős. A szárazföldek parti zónái csak időszakosan nedvesednek és szárazodnak ma is, így az itt élő állatoknak ehhez kell alkalmazkodniuk. Valószínűleg az élővilág nem "kényszerült" volna a szárazföldre, ha a parti zónákban az árapály időnként "szárazra nem vetette volna" az élőlényeket. Így ők idővel alkalmazkodtak az új környezethez és áttértek a szárazföldi életmódra.
A nagy tömegű Hold stabilizálja a Föld forgástengelyét, és fenntartja a jelenlegi 23,5 fokos ferdeségét, így nélküle változna a tengelyferdeség, amitől gyakoribb lenne a szélsőséges éghajlat egy adott földrajzi helyen. De a földi tengelyferdeség növelésével nőne a különbség az egyes évszakok között is. Nagyobb területeken lehetne hosszú ideig tartó nyári nappal, illetve hosszú téli éjszaka, és igen jelentős hőmérsékletkülönbségekkel járna.
A Hold hatással van többek között az időjárásra, az állatokra és az emberekre is. Fotó: Shutterstock
A sarkvidéki jégtakaró nagysága és kiterjedése is váltakozna, és gyakrabban lehetnének jégkorszakok, amelyek alkalmanként a Föld nagyobb részére kiterjednének. Ha pedig mindez még nem lenne elég, a Hold által kifejtett árapály-súrlódás hatása nélkül egy év közel 1500 napból állna, amelyek jóval rövidebbek lennének, mint most.
De még a Föld alakjára is hatással lenne a Hold hiánya. A gyorsabb forgás következtében ugyanis a Föld laposabb lenne, amely hatással lenne a kőzetburok egészére, illetve a benne zajló mozgásokra is.
A Hold tehát jóval nagyobb hatással van az életünkre, mint gondolnánk, így nem árt minél többet megtudni róla.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
