Ez az innováció egyszerre kínál megoldást a kávéhulladék újrahasznosítására és a betonipar fenntarthatóságának növelésére.

A világ évente körülbelül 10 milliárd kilogramm kávéhulladékot termel, amelynek nagy része hulladéklerakókban végzi. Ez komoly környezeti problémát jelent, mivel a bomlás során jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz, például metán és szén-dioxid szabadul fel, hozzájárulva a klímaváltozáshoz.

Ezzel párhuzamosan a globális építőipar folyamatosan növekvő betonigénye miatt egyre nagyobb mennyiségű természetes homokra van szükség, ami szintén negatív hatással van a környezetre. A homokbányászat gyakran folyómedrekből történik, ami megbontja az ökológiai egyensúlyt, és veszélyezteti a vízi élővilágot.


Az RMIT Egyetem mérnökei Rajeev Roychand és Jie Li vezetésével olyan megoldást dolgoztak ki, amely mindkét problémára választ adhat. Kutatásuk során a kávézaccot oxigénmentes környezetben, alacsony energiafelhasználással 350 °C-ra hevítették. Ezzel a pörkölési eljárással egy porózus, szénben gazdag anyagot hoztak létre, amelyet a betonkeverékhez adva 30%-kal növelték annak szilárdságát.

Fontos megjegyezni, hogy a kávézacc közvetlen hozzáadása a betonhoz nem volt sikeres, mivel olyan vegyületeket szabadított fel, amelyek gyengítették az anyag szerkezetét. A pörkölési folyamat azonban lebontja ezeket a vegyületeket, és az így létrejövő anyag képes erős kötéseket kialakítani a cementmátrixban.

A kutatók jelenleg az úgynevezett "bioszén beton" hosszú távú tartósságát vizsgálják, beleértve a fagyás/olvadás ciklusokkal, vízfelvétellel és kopással szembeni ellenállást. Emellett más szerves hulladékok, például fa, élelmiszer-hulladék és mezőgazdasági melléktermékek bioszénné alakításának lehetőségeit is kutatják.

Shannon Kilmartin-Lynch, az RMIT mérnöke úgy nyilatkozott: "Kutatásunk még kezdeti szakaszban van, de ezek az izgalmas eredmények innovatív módot kínálnak a szerves hulladék mennyiségének jelentős csökkentésére, amely a hulladéklerakókba kerül." Hozzátette, hogy az őslakosok szemlélete inspirálta munkáját, amely a természettel való harmonikus együttélést és az anyagok fenntartható életciklusának biztosítását helyezi előtérbe.

Ez az újítás nemcsak a kávéhulladék újrahasznosításában jelent előrelépést, hanem hozzájárulhat a betonipar fenntarthatóságának növeléséhez is, csökkentve a természetes homok iránti igényt és mérsékelve a környezeti terhelést.

Forrás: www.sciencealert.com

Indexkép: Pixabay