A bgld.lko.at osztrák hírportál tudósítása szerint Adalbert Resetar, a Burgenlandi Agrárkamara elnökhelyettese március 29-én bejelentette, hogy burgenlandi gazdák jelenleg 150 üzemben 1700 ágyat kínálnak a falusi turizmust kedvelő kirándulók számára, akik körében ez az üdülési forma egyre népszerűbbé válik.
A szállásadás ma már több mint 30 százalékkal részesedik a tartomány mezőgazdasági termelőinek összes jövedelméből, miközben az alaptevékenységből származó bevételek zsugorodnak.
A falusi turizmus a rendszerváltás után nálunk is fejlődésnek indult. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség ma 3000 vendéglátóhelyet tart nyilván, amelyek 8000 szobát és több mint 20.000 férőhelyet kínálnak. Ezek berendezkedése azonban – kialakulásuk és történeti fejlődésük folytán – különbözik a nyugat-európai hasonló szálláshelyekétől.
A magyar falusi turizmus első szálláshelyei kifejezetten az elfogadható vidéki szállodák és panziók hiánya miatt jöttek létre, főleg a turisztikai látnivalókat kereső kirándulók fogadására. A szállásadásnak bizonyos paraszti tevékenység (állattartás, kertészet, termékfeldolgozás) bemutatásával való összekapcsolása nyugaton az ilyen turizmus fontos célja, nálunk viszont csak a szállások mintegy 20 százalékánál jellemző, legfeljebb a disznótoros fogadások lettek divatosak.
A falusi turizmus a gazdálkodóknak komoly kiegészítő jövedelmet és talpon maradási lehetőséget képes biztosítani – fotó: Shutterstock
Az összkomfortos szálláshelyek berendezéséhez és parasztgazdaság melletti működtetéséhez (legalább egy alkalmazott) komoly tőkére lenne szükség, ami az érdekelt vállalkozóknak nem áll rendelkezésére, vagy ha igen, akkor azt inkább a mezőgazdasági tevékenység fejlesztésére fordítják, amelyből nagyobb és biztosabb jövedelmet várnak.
Burgenland és más körzetek példája azt mutatja, hogy a falusi turizmus a gazdálkodónak komoly kiegészítő jövedelmet és talpon maradási lehetőséget képes biztosítani. Ehhez viszont támogatásra van szükség.
