A szomszédok közötti legfőbb konfliktusforrást a kutyák és azok ugatása jelenti. A viszony tovább mérgesedhet, ha az eb egész nap és éjszaka is szakadatlanul mondja a magáét. Felmerülhet a kérdés, hogy mire tedd ki a birtokvédelem és mit mondanak az állatvédelmi szabályok a láncon tartott kutyákról.

Az ingatlan használatának általános korlátjaként szabályozza a jog az úgynevezett szükségtelen zavarás tilalmát. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 5:23. §-a ezt így fogalmazza meg:

"A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné" - írta meg az Index.

Mennyire zavar?

Évekkel ezelőtt a szomszédjogi szabályozás kétlépcsőssé vált, tehet az alapvető rendelkezéseket a Ptk. tartalmazza, a speciális kérdéskörökkel már a szomszédjogi törvény foglalkozik. Mindezt önkormányzati rendeletek, bírósági jogegységi határozatok, valamint alkotmánybírósági döntések is kiegészítik.

A szükségtelen zavarás fogalmával kapcsolatban kijelenthető, hogy nem minden zavarás jogellenes, csak a szükségesnél nagyobb mértékű. Már csak az a kérdés, hol a határ, hiszen sok esetben zavarhatja a szomszédot egy átnyúló faág vagy a kutya folyamatos ugatása. Ügyvédek szerint a legfőbb probléma az építkezésekkel, a zajokkal, a kellemetlen szagokkal és az állatok nem megfelelő tartásával kapcsolatos.


Indokolatlanul sokat ugató eb

Bálint Boglárka szakjogász szerint az a kutya, amelyik indokolatlanul sokat ugat, ott feltételezhető, hogy valami baja van. Lehet beteg, éhes, fázhat, de akár a magányosság miatt is teheti mindezt.

Amennyiben felmerül bennünk, hogy a szomszéd kutyájának tartási körülményei nem megfelelőek, úgy lehetőségünk van arra, hogy a település jegyzőjének, mint állatvédelmi hatóságnak jelezzük a problémát. Ő ezt követően vizsgálatot indít, megnézi, hogy milyen hiányosságok lehetnek a szomszédban. Ez lehet az állandó láncon tartás, a nem megfelelő táplálkozás, valamint a víz hiánya egyaránt.

A szakjogász hozzátette, hogy lehetőségünk van rá, hogy a jegyző vagy a bíróság előtt fellépjünk a folyamatos kutyaugatás ellen, azonban a hatóság által okozott határozat nem minden esetben hajtható végre. Természetesen extrém esetben állatkínzás miatt akár büntetőeljárás is indítható, illetve elérhetjük, hogy az állatot elkobozzák. A probléma megoldására azonban a jog eszközei korlátozottak.

A láncon tartás szabályai

Vetter Szilvia állatvédelmi jogi kutató elmondta, hogy az utóbbi években folyamatosan szigorodtak a láncon tartás szabályai. 2016 óta tilos a kutyákat tartósan megkötve tartani. Az elsőfokú állatvédelmi hatóság szankcionálhatják és bírságolhatják azt, aki ezt megteszi, ezt a gyakorlatban nem igazán lehet bizonyítani. Szinte mindenki arra hivatkozik ilyenkor, hogy éppen most kötötte meg az állatot.

2022-től az állatok átmeneti kikötése is kizárólag néhány esetben engedélyezettek:

- az állaton végzett ápolás, illetve gyógykezelés céljából, annak idejére,

- az állat veszélyes viselkedése miatt, a veszélyeztetés idejére,

- közlekedésbiztonsági, az állat testi épsége és a járműforgalom zavartalan működése érdekében (például amíg a gazda kiáll a garázsból), vagy

- állatról emberre terjedő betegség megelőzése érdekében, a betegség idejére.

Évek óta tilos a kutyákat állandóan megkötve tartani - fotó: pexels.com

A póráz hosszát is előírják, így kistestű, tehát 20 kg alatti ebeknél 5 méter, közepes testűeknél, tehát 20 és 40 kg között 7 méter, míg nagytestű ebeknél 9 méter a minimum. Emellett a nyakörvvel kapcsolatban is vannak szabályok, tehát annak forgóval ellátottnak kell lennie, illetve nem nehezítheti meg az eb életét, táplálkozását, és persze nem okoz fájdalmat a kutya számára.