2018-as adatok alapján a közösségi média térhódítása továbbra is töretlen, egy év alatt 390 millió fővel, vagyis 13%-kal nőtt a közösségi média felületeit használók száma. A világ népességének 43%-a használja aktívan ezeket az oldalakat, egészen pontosan 3297 millió fő, akik közül 3087 millióan mobileszközöket vesznek hozzá igénybe. A legnépszerűbb közösségimédia-felület továbbra is a Facebook, ezt követi a YouTube, majd az Instagram.
A Facebookon naponta aktívan jelen lévők száma 1,4 milliárd fő. Ez gyakorlatilag a Föld lakosságának 18 százaléka.
A közösségi médiának fontos szerep jut a hazai vállalkozások működésében is, amelyek egyre gyakrabban veszik igénybe az IKT-megoldásokat. 2016-ban a magyarországi internethasználó cégek (az összes hazai vállalkozás 92%-a) közül 34% rendelkezett profillal valamelyik közösségi oldalon. Ez 5 százalékpontos növekedést jelent a 2015-ös állapothoz képest.
Az AgroStratéga már nem először méri fel a mezőgazdasági árutermelő gazdaságok döntéshozóinak közösségiportál-használati szokásait.
A válaszadók 60%-a legalább hetente nézi a Facebookot és 53%-uk a YouTube-ot. Az Instagram (13%) és a LinkedIn (4%) legalább hetente történő látogatása ennél jóval kisebb arányú.
A folyamatok megértéséhez, a trendek felvázolásához ma már nem elegendő egyszerűen idősebbekről és fiatalabbakról beszélni. Fontos az egyes generációk közötti különbségek és hasonlóságok feltárása is. Az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságok döntéshozóinak körében végzett legutóbbi felmérésünk válaszadói 47%-ban az 50–69 év közötti korcsoportba tartoznak. Generációs besorolás alapján a válaszadók négyötöde a Baby Boomer (43%) és az X generáció (36%) tagja. A mintában egyelőre elhanyagolható a Z generáció (0,6%) jelenléte, de már 21%-os arányt képvisel az Y generáció.
A közösségi portálokat legalább hetente látogatókat generációs bontásban vizsgálva már jóval árnyaltabb képet kapunk. A Baby Boomerek és az X generáció tagjai a Facebookot gyakrabban használják, mint a YouTube-ot, míg az Y generáció nagyjából azonos mértékben, az előző két csoporthoz képest pedig jóval gyakrabban keresi fel ezt a két platformot. Az Instagram – amely fényképek és rövid videók okostelefonon történő megosztásán alapuló közösségi hálózat – használata a válaszadók életkorának csökkenésével fordított arányban növekszik. A LinkedIn – a világ legnagyobb üzleti közösségi hálózata – legalább hetente történő látogatásának gyakorisága nagyjából kiegyensúlyozott a három generációs csoport között.
Az AgroStratéga 2018-ban már hetedik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza.
A kutatás 81–86%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 12–14%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el.
A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1400 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.
Az országos felmérésnek 2018-ban is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) és a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége). Új partnerünk a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E három szakmai szervezet mellett az AGRÁRIN, az AGRISK, az AGROFIL, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL, a SAATEN-UNION és a YARA is támogatja a kezdeményezést.
Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető az alábbi linkről.
Pólya Árpád – Varanka Mariann
www.agrostratega.blog.hu