A Baromfi Termék Tanács, a Hússzövetség, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Tej Terméktanács valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet határozottan felszólal azért, hogy az Európai Unió ne engedje az élelmiszerek megtévesztő elnevezését – olvasható a közös nyílt levelükben.

A hazai állattenyésztőket és hús-, tejfeldolgozókat képviselő szervezetek határozottan támogatják abban a módosító javaslatban foglaltakat, amely az egész Európai Unióban korlátozná az olyan kifejezések használatát, mint: „joghurt (vagy túró) stílusú”, „sajtutánzat”, „tejszín ízű”, „laktózmentes tejhelyettesítő”, „sajtszerű”, és minden összefüggésben megtiltaná a tejet nem tartalmazó áruknál a tej/tejtermék név használatát.

Hat magyar szakmai szervezet kéri az EU-t, ne engedje a trükközést az elnevezésekkel (a kép illusztráció) – fotó: MTI/Bugány János

A javaslatban foglaltakon túl továbbra is célnak tartják, hogy a jövőben „húsnak”, „kolbásznak”, „steaknek” csak az állati eredetű termékeket hívhassák. Határozottan ellenezik azt, hogy növényi alapanyagokból és genetikailag módosított anyagokból öszszeállított, húshoz hasonló állagú és hasonlóképp fűszerezhető termékek nevében bármilyen formában is szerepeljen a „hús” vagy bármely más, kapcsolódó szó.

Bár az Európai Parlament és az Európai Tanács – állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló – 853/2004/EK rendeletének 1. melléklete egyértelműen rögzíti a hús, a tej, valamint a húskészítmények és tejtermékek fogalmát, az állati eredetű termékek, valamint a növényi alapú utánzatok elnevezései körül nem tiszta a helyzet – hívták fel a figyelmet.

A hazaiak szervezetek is tiszteletben tartják az európai fogyasztók egy szegmensének azon igényét, hogy a növényi alapú, hús- és tejmentes, illetve ezen termékek pótlására szolgáló (vegetáriánus/vegán) termékek aránya növekedjen. Azonban tisztességes és következetes marketingtevékenységet várnak el Európa-szerte. Olyat, amely tiszteletben tartja a hús- és tejtermékeket fogyasztókat, valamint a vegetáriánus/vegán vásárlókat is, továbbá a mezőgazdasági termelők, valamint a hús- és tejipar által végzett munkát – zárul a közlemény.

Komoly vita folyik az elnevezések körül európai szinten is, de a növényi eredetű termékek kereslete ettől függetlenül folyamatosan nő. A világtrend változik: az új fogyasztói igényeknek megfelelően világszerte csökken az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása. Korábbi cikkünkben kifejtettük, mennyire fontos lenne a magyar cégeknek is előnyt kovácsolni ebből a tendenciából, mert nagyon úgy tűnik, hogy az elnevezések megváltoztatásával nem lehet megfékezni ezen termékek népszerűségét.