Azt már régóta tudjuk, hogy Magyarország az egyik legnagyobb vesztese a klímaváltozásnak. Az utóbbi években olyan aszályokkal kellett szembenéznünk, amik rendre megmutatták, muszáj lesz alkalmazkodnunk.

Megvannak az első áldozatok

A valaha még nagy mennyiségben termelt málna a száraz és forró nyarak miatt ma már szinte teljesen kiszorult a hazai termelésből. A hőség nem tesz jót továbbá sem az almának, sem pedig a kajszibaracknak, aminél még a késői tavaszi fagyok is problémát okoznak. Ugyanez elmondható néhány zöldségről, amiknek szintén nem kedveznek az új időjárási viszonyok. A szakértők egyetértenek abban, hogy a megoldás szinte csak a fajtaváltás lehet. Hiányra a globális piac miatt nem kell készülni, azt azonban egyelőre kérdőjel, hogy milyen áron tudjuk majd őket beszerezni.

Láttuk, hogy a klímaváltozás nem azt jelenti, hogy valami teljesen eltűnik, hanem azt, hogy hektikussá válnak a körülmények" – mondta el korábban a Pénzcentrumnak adott interjújában Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Azt már évekkel ezelőtt tudni lehetett, hogy Magyarország nagy vesztese lesz a klímaváltozásnak. Az elsivatagosodás ugyanis jelentős mértékű. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy lesz-e mit ennünk 20-30 év múlva. A szakember elmondta, hogy nem vagyunk könnyű helyzetben, csak a fajtaszerkezetváltás segíthet rajtunk, valamint szükség van az agrártechnológiai felfogásváltásra. Amit tehát be lehet zárni, mint az üvegházi termesztés és az állattenyésztés során, azt be is kell, ezzel megakadályozhatjuk, hogy az időjárás kárt okozzon bennük. Bár ez drasztikus döntésnek tűnhet és nem utolsó sorban drága, lassan nincs más megoldás.

Az aszályok hatása

Az utóbbi években egyre többször tapasztalhatunk aszályos időszakokat, főleg nyáron, amely komoly kihívást jelent a gazdálkodók számára. Ahogy két évvel ezelőtt egész Európát tönkretette a brutális forróság, úgy idén is heteken keresztül 34-35 fok feletti hőmérséklet okozott nehézséget a termelőknek.

Ezzel nem csak az a gond, hogy egyre melegebbek a nyarak, hanem az is, hogy egyre gyakoribbak a hosszú száraz időszakok, amelyeket hirtelen és heves esőzések követnek. Ez súlyosan érinti a zöldség- és gyümölcstermesztést, főleg azokra veszélyes, amelyek érzékenyek a vízhiányra és a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokra.

Drasztikusan csökken továbbá a talajnedvesség, amely a terméshozamra van nagy hatással. Ennek következtében sem a gyümölcsök, sem a zöldségek nem képesek megfelelően fejlődni, hiszen a gyökerekhez nem jut elengedő víz. Rosszabb esetben teljesen kiszáradnak, elhalnak. Jó esetben lesz termés, de annak mennyisége és minősége jelentősen csökken.

Mindez persze nem csak a gazdagokat érinti mélyen. A fogyasztói árak évek óta meredeken emelkednek, ha pedig tovább csökken a terméshozam, akkor még tovább növekednek a termelési költségek, ezáltal még magasabb árakra kell számítani.


Mi lesz a hazai termelés sorsa?

„Kertészeti szempontból kielégítő időjárás utoljára a 2004-2005-ben volt"

– mondta el a lap kérdésére Varga István, a FruitVeB szántóföldi zöldségtermesztéssel foglalkozó alelnöke.

A szakember hozzátette, hogy a kedvezőtlen időjárási hatási mérsékelhetők talajművelési módszerváltással, mint a kevesebb szántás és a talaj kisebb bolygatása. Rámutatott arra, hogy a szélsőséges időjárás nagyon érzékenyen érinti a salátát és a káposztaféléket.

"Júliusban és augusztusban már most is szinte lehetetlen Magyarországon karfiolt és brokkolit termeszteni"

– tette hozzá, majd azzal folytatta, hogy a 70-80 napos érési idejű zöldségek esetében a termelők tudatosan terveznek, éppen ezért nem a legforróbb időszakra időzítik a vetést. A termesztési időszakot áthelyezik, a brokkolit sokan már ősszel vetik el, hogy októberre érjen be. A 120-150 napos zöldségek esetében ezt már kevésbé lehet megoldani, ezeket tehát jobban érinti a szélsőséges hazai időjárás.

Ehetünk még burgonyát és paradicsomot?

A burgonya és a paradicsom a vízhiányra érzékeny különösen, hiszen magas víztartalommal rendelkeznek. Az aszályos időszakokban a terméshozamuk jelentősen csökken, akár 30-40 százalékkal kevesebbet lehet betakarítani. Ez csökkenti a gazdák bevételeit, emellett károkat okozhat az ellátási láncban. Ez végül a fogyasztói árak emelkedését okozza. Igaz, hogy ma már hazánkba is lehet kapni Új-Zélandról behozott hagymát, az ára már kevésbé hívogató.

A szakemberek szerint az egyetlen megoldás a fajta- vagy fajváltás. Egyes területeken a kukorica termelése már lehetetlen, hiszen például az alföldön az aszály miatt évek óta rossz terméseredményt realizálhatnak. Ehelyett érdemes lenne szemes- és silócirok termelésébe fogni.

Rekkenő hőség teszi tönkre a gyümölcsöket

A zöldségekhez hasonlóan a gyümölcsöknek sem tesz jót ez a folyamatos forróság. Az alma és a cseresznye nem bírja a szárazságot, amely mind a termés mennyiségét, mind annak minőségét befolyásolja. A hosszan tartó aszályok a gyümölcsfák pusztulásához vezethet, amely rövid távon is hatással van a termelésre.

A legnagyobb gond, hogy sok esetben nem tudnak megfelelően öntözni és árnyékolni, ezáltal számíthatunk a gyümölcsök méretének csökkenésére és a gyümölcsök felületének napégésre jellemző tüneteire. Az extrém UV sugárzás szövetelhaláshoz vezethet, aminek hatására a gyümölcs lehullik, ha mégsem és sikerül beérnie, akkor is maximum ipari feldolgozásra használható fel.

Semmi sincs biztonságban

A szőlő egy érdekes gyümölcs, hiszen számára a hőség és az aszály egyszerre átok és áldás. Egyes fajták ugyanis jól tűrik a szárazságot és a hőséget, a túlzott hősdressz azonban jelentősen csökkentheti a terméshozamot és még a tőkéket is károsítja. Fontos lenne megtalálni az egyensúlyt a vízellátásban, amivel optimalizálható mind a termés mennyiséget, mind annak minősége.

A kajsziról ne is beszéljünk, hiszen az utóbbi években sok esetben a tavaszi fagyok vitték el a termés nagy részét. Régebben kiválóan termett idehaza, hiszen remekek voltak az adottságok, ma már szinte képtelenség vele foglalkozni. A szokatlanul korai és enyhe tavaszi időjárás miatt egyre több évben okoz kárt a fagy az ültetvényeken. A bizonytalanság pedig minden területen érezteti hatását. Sok termelő felhagy a kajszi termesztésével, amely beszerzési problémákat okoz a feldolgozóipar számára.

Az üvegházas termesztés során a növények kevésbé kitettek az időjárási viszontagságok hatásainak - fotó: pexels.com

Mi a megoldás?

Mindenképpen a felkészülés. Az aszály elleni hatékony védekezés és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében fontos lenne a víztározó-rendszerek telepítése, azok modernizálása, amelyek lehetőséget adnak a csapadékvíz hatékonyabb tárolására. Érdemes lenne terjeszteni a csepegtető öntözési technikát, mely jelentősen csökkenheti a vízfelhasználást és javíthatja a mezőgazdasági termelés hatékonyságát.

Kulcsfontosságú lenne még a talajmegőrzési és talajvédelmi intézkedések végrehajtása. Előtérbe kellene helyezni a talajtakarást, a szerves anyagok visszaforgatását, illetve a mélyszántás minimalizálását.