"Ha ugyanis a génszerkesztés termékeit nem tekintik GMO-nak, egy új innovációs lehetőség nyílik meg a növénynemesítés előtt."

– Erről beszélt részletesen Dudits Dénes akadémikus a Magyar Tudomány Ünnepén, nyilvános előadásában.

„Magyarországon jelenleg tilos a GMO, azaz a génmódosított növények felhasználása és termesztése. Ezért is fontos különbséget tenni a génmódosítás és génszerkesztés között” – mondta Dudits Dénes agrármérnök, növénygenetikus.

A gazdálkodás hatékonysága alapvetően függ attól, hogy milyen fajtákat használnak a gazdák. A hozamot és a fajta előállítását pedig nemesítési módszerekkel lehet befolyásolni. Ezek a módszerek folyamatosan fejlődnek. Ma már egy-egy gén működését vagy szerkezetét is nagyon precízen lehet szabályozni.

Ezt a genetika legújabb nagy vívmánya, a génszerkesztés (genomszerkesztés) teszi lehetővé.

A génszerkesztés módszerrel pontról pontra, tetszőlegesen lehet megváltoztatni növények, állatok és emberek genetikai anyagát is.

A genomszerkesztés éppen azért érdekes, mert idegen (más fajból származó) gén vagy DNS beépítése nélkül lehet kialakítani azt a genetikai szerkezetet, ami a kívánt tulajdonság megjelenését irányítja.

„Ezért nagyon izgalmas az a kérdés, hogy az Európai Unió, így Magyarország hogyan fogja szabályozni a genomszerkesztéssel előállított élő szervezeteket” – mondta Dudits Dénes agrármérnök.

Kitűnő lehetőség lehet a génszerkesztés a "GMO kiváltására" – fotó: Shutterstock

Az agrármérnök úgy véli, hogy génbeépítéssel történő nemesítés háttérbe fog szorulni a genomszerkesztési technológiák miatt.

„Ez kitűnő alkalmat teremt a döntéshozók számára, hogy a zsákutcából kikeveredjenek.

Ha a genomszerkesztés termékeit nem tekintik GMO-nak, új innovációs lehetőség nyílik meg anélkül, hogy nagy presztízsveszteséggel Alaptörvényt kelljen módosítani."

"A genomszerkesztési technológiákkal segíthetők a bio- és a hagyományos gazdálkodók is.”

Dudits Dénes előadásában, mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést érintően példákat mutatott be, kiemelt figyelemmel az új tenyészanyagok jelentőségére az organikus biogazdálkodásban. Az ilyen célú felhasználás szempontjából lényeges, hogy a genomszerkesztés termékei idegen gént nem tartalmaznak, és természetes spontán mutációkként is előfordulhatnak.