Szinte minden mezőgazdasági termék ára radikálisan csökkent a 2022-es csúcs óta, van azonban két termék, amelyik radikálisan szembe megy ezzel a trenddel: a cukor és a narancslé. A termények árcsökkenésének oka sokrétű, az egyik ezek közül az, hogy jelentősen mérséklődött a földgáz és így a műtrágya ára is.

Szintén fontos tényező a dollárárfolyam alakulása: az erős dollár a kitermelés növelésére ösztönzi az Amerikán kívüli gazdálkodókat, mert megnő a bevételük helyi devizában számolva. A kitermelés növelése viszont nagyobb kínálatot, így alacsonyabb árakat jelent, olvasható a g7.hu-n megjelent elemzésben.

A cukor ára felfelé menetel

Mindezek ellenére a cukor ára csak idén 36 százalékkal emelkedett. A kínálat ugyanis meglehetősen szegényes: a világ fő cukorkitermelő országaiban, Indiában és Thaiföldön kedvezőtlenül alakult az időjárás. Brazília pedig logisztikai problémákkal küszködik, egy hatalmas cukorrakodó terminál átadása 2025-re csúszott, ráadásul a helyi zivataros időjárás hatására elhúzódtak a hajók berakodásainak időtartama. (Ugyanilyen kivétel a narancslé határidős árfolyama, ami a kereskedése, tehát 1967 óta a legmagasabb árfolyamon mozog. Az áremelkedés itt is a kínálatcsökkenésből ered.)

cukorrépa

Folyamatosan csökken a cukorrépa termőterülete Magyarországon, miközben egész Európában óriási a cukorhiány – Fotó: Shutterstock

Ezt előre lehetett látni

Európa is a drága importra szorul, ami meglehetősen nehéz helyzetbe hozza cukorigényes ágazatokat. De nem meglepetésre alakult ki a jelenlegi helyzet, látható volt előre a probléma.

Az európai cukorellátás nehézségeinek gyökerei ugyanis több mint tíz évvel korábbra nyúlnak vissza, amikor az EU elfogadta a belső cukortermelés erős leépítését és az ellátásnak jelentős részben az ACSK (afrikai, karibi és csendes-óceáni) országok beszállításaira való alapozását, és ennek megfelelően több mint tízmillió tonnás cukorkvótáról mondott le. A cukorfogyasztók információs központjának (IZZ) elemzői szerint azonban ez a hiányhelyzet – még a kvótalemondás után is – főként az európai termelők és forgalomszervezők nem megfelelő hozzáállásának tudható be, akik nem figyeltek fel a piac alakulásának a veszélyre utaló jeleire.


41 százalékkal nőtt a cukorimport Európában egy év alatt

Az Európai Bizottság szerint a közösség cukorimportja a 2022/2023. gazdasági évben 2606 ezer tonna volt 2023. szeptember 20-ig, ami 41 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az uniós importon belül a vámmentes EPA/EBA (Európai Partnerségi Megállapodások/„Mindent, csak fegyvert ne!") megállapodások keretében érkező cukorimport 544 ezer tonnát tett ki, csaknem 21 százalékkal nőtt szeptember 30-ig az egy évvel korábbihoz képest, olvasható az Agrárközgazdasági Intézet jelentésében. 

Magyarország is kiszolgáltatott helyzetben van

Pedig nem kellene, hogy így legyen, az EU-hoz való csatlakozás idején olyan nagyságrendű cukortermelési kvótával zártuk a tárgyalásokat, hogy még exportra is maradt volna a hazai mennyiségből. Akkor mégis mi történt? Az elmúlt évtizedek parlamenti felszólalási közül a Népszava kereste meg azokat, amelyek látleletet adnak a magyar cukoripar lejtmenetéről, Horváth István (Fidesz), a mezőgazdasági bizottság alelnökének parlamenti felszólalása 2012 márciusában a következő volt:

„Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a rendszerváltáskor még 12 magyar tulajdonú cukorgyár volt Magyarországon, és 120-130 ezer hektáron termeltek cukorrépát hazánkban, mára (azaz 2012 – szerk.) csak egy cukorgyár van, az is külföldi tulajdonban, és 12-13 ezer hektáron termelnek cukorrépát hazánkban.

A rendszerváltáskor az Antall-kormánynak esélye sem volt az első hét gyár privatizációját megakadályozni, utána próbálkoztak menteni a menthetőt a Magyar Cukor Rt. létrehozásával, de a Horn-kormány felelőtlen és érzéketlen hozzáállása a Magyar Cukor Rt. megmentéséhez megpecsételte a sorsát a cukorgyáraknak, és mindegyik magyar cukorgyár külföldi üzleti szempontból konkurensek kezére került. Az EU-hoz való csatlakozás felcsillantotta a reményt egy jobb pozíció megszerzésére, amit a megszerzett 400 ezer tonna/év kvóta jelentett volna, de a Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormányok Gráf József agrárminiszter közreműködésével jelentős hátrányt okoztak a kvóták elvesztésével, és a további gyárbezárásokhoz asszisztáltak. A bizottság által feltárt összefüggésekben megállapíthatjuk, hogy mára Magyarország a cukorrépa termesztése és a cukorgyártás szempontjából elvesztette nemzeti önrendelkezését, teljes egészében ki vagyunk szolgáltatva a külföldi érdekköröknek."

Elkeserítő számok

Ha a Központi Statisztikai Hivatal frissebb, az utóbbi egy évtizedre vonatkozó számait nézzük, a következő a helyzet:

Az ipari termelés volumenindexe táblázatból kiderül, hogy az 1960-as években 300-450 ezer tonna volt éves szinten a Magyarországon előállított cukor mennyisége. A táblázatban az utolsó adat erre vonatkozóan 2019-es: 124 ezer tonna cukrot állítottunk elő hazánkban. Összehasonlításképpen: a sör termelési volumene 356 millió literről 554 millió literre, a papír és karton előállításának volumene pedig 138 ezer tonnáról 828 ezer tonnára emelkedett 1960-től napjainkig.

A cukorrépa területének csökkenése természetesen az előállított cukor mennyiségével összhangban tovább folytatódott, a KSH adatai szerint 2022-ben már csak alig több, mint 9000 hektáron termesztettek a magyar gazdálkodók cukorrépát, ami kevesebb, mint tizede a 90-es évek elejei területhez képest.

Érdemes cukorrépát termeszteni?

Elnézve az elmúlt egy-másfél év eseményeit a világpiacon, felelőtlenség lenne bármelyik mezőgazdasági termékről egyszerűen azt kijelenteni, hogy biztosan megéri termeszteni, és kiszámítható piaca lesz.

A agrárpiaci elemzők szerint a "Mit termesszünk, ha a búza és a kukorica nem kell senkinek?" kérdésre nem az alapján lehet megadni a választ, hogy jelen pillanatban milyen ára van egy-egy terméknek, egészen egyszerűen azért, mert a vetés pillanatában lévő árnak köze sincs a betakarításkori árhoz. Így inkább arra kellene koncentrálni a vetés tervezésénél, hogy milyen hosszú távú piaci trendek figyelhetők meg, van-e lehetőség hosszú távú felvásárlói-üzleti együttműködések kialakítására.

Hogy a gyakorlatban milyen gondolkodásmód vezethet eredményre, az kiderül ebből a gazdainterjúból: Érdemes-e cukorrépát termeszteni, mennyiért lehet eladni, hogyan lehet megbirkózni a növényvédelmi problémákkal? Gazdainterjú.