Így alakult a mezőgazdasági termékek exportja és importja

Az agrár- és élelmiszer-gazdaság külkereskedelmének alakulása 2021. évben

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 10 644 millió eurót, behozatalának értéke 7080 millió eurót tett ki, az agrár-külkereskedelem aktívuma 3565 millió euró (332 millió euróval több, mint 2020-ban) volt. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek export-volumenindexe 0,03 százalékkal esett, az importé 7,7 százalékkal nőtt 2021-ben. Az exportárindex 10,7 százalékkal, az importárindex 3 százalékkal emelkedett.

Az összefoglaló az Agrárközgazdasági Intézet 2022. március 29-én megjelent jelentése alapján készült.

Legjobban az állati és növényi zsírok, olajok árucsoport árbevétele nőtt — fotó: pixabay.com

A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 21 exportértéke emelkedett 2021-ben az előző évhez viszonyítva

Legjobban az állati és növényi zsírok, olajok (KN15) árucsoport árbevétele nőtt (+243,6 millió euró), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékköreinek – napraforgómag-olaj és repceolaj – értéke 173,2, valamint 41,8 millió euróval meghaladta az egy évvel korábbit.

• Az állati takarmányok (KN23) exportértéke 176,7 millió euróval volt magasabb, mint a bázisidőszakban. A húsfélék (KN02) exportértéke 152,6 millió euróval 1045 millió euróra nőtt.
• Az ital, szesz, ecet (KN22) árucsoport exportjának bevétele 105,4 millió euróval nőtt az etil-alkohol és az üdítőital exportnövekedése révén.
• A jelentősebb árucsoportok körében a legnagyobb visszaesés a dohánytermékek (KN24) esetében történt, az exportérték 56,9 millió euróval (25,7 százalékkal) 164,3 millió euróra csökkent a cigarettaexport visszaesése miatt.
• Az olajos magvak (KN12) 37,4 millió euróval, a növényi nedv és kivonat (KN13) exportértéke 1,4 millió euróval maradt el a 2020. évi szinttől.

Importoldalon a 24-ből szintén 21 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport importértéke emelkedett kisebb-nagyobb mértékben 2021-ben az előző évhez viszonyítva.

• Az állati takarmány (KN23) importértéke nőtt a legjobban, 129,1 millió euróval.
• Az olajos magvak (KN12) importértéke 122,7 millió euróval volt több 2021-ben a bázisidőszakhoz képest.
• Az állati és növényi zsírok, olajok (KN15) importértéke közel 114,8 millió euróval 377,1 millió euróra bővült a repceolaj több mint kétszeres növekedése révén.
• A gabonafélék (KN10) behozatala 86,2 millió euróval 288,6 millió euróra emelkedett.
• A dohány (KN24) importértéke 46,2 millió euróval, az egyéb ehető készítmények (KN21) 38,9 millió euróval, az ital, szesz, ecet  (KN22) árucsoport pedig 32,2 millió euróval nőtt.
• Legnagyobb mértékben a húsfélék (KN02) importértéke csökkent (–25,5 millió euró) 2021-ben.

Az agrárexport értékének közel 80 százalékát, az import értékének 65 százalékát 10-10 árucsoport adta 2021-ben

Az öt legnagyobb értékű árucsoport – a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, a szesz, az ecet, valamint az állati és növényi zsírok, olajok – részesedése a teljes agrárexportból közel 52 százalék volt (1. ábra).

Az öt legnagyobb importértékű árucsoport – az állati takarmány, az egyéb ehető élelmiszer-készítmények, a húsfélék, a cukrászati termékek, valamint a tejtermékek, tojás, méz – aránya a teljes agrárimportból 38 százalékot ért el 2021-ben (2. ábra).

A magyarországi agráregyenleg döntő hányadát (38 százalék) a gabonafélék tették ki 2021-ben. Meghatározó részesedéssel (12-15 százalék) bírt a húsfélék, az állati takarmány, az ital, szesz, ecet, valamint az állati és növényi zsír és olaj árucsoport (3. ábra). A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 8-nak az egyenlege negatív tartományba esett.

Az első tizenöt legnagyobb értékű exporttermék a teljes agrárexport árbevételének közel 60 százalékát adta, ugyanakkor az első tizenöt legnagyobb értékű importtermék a teljes agrárimport értékének 44,6 százalékát fedte le

Exportpiacok

A Németországba, Romániába és Lengyelországba irányuló kivitel értéke kismértékben nőtt, azonban Olaszországba és Ausztriába jelentősebben, 20,7, illetve 18,9 százalékkal volt magasabb. A tíz legfontosabb exportpartner közül egyedül az Egyesült Királyságba irányuló export volt kevesebb (2,4 százalékkal) 2021-ben az előző évhez képest (4. ábra).

Az első öt legnagyobb exportpiac – Németország (1554 millió euró), Románia (1431 millió euró), Olaszország (1375 millió euró), Ausztria (940 millió euró) és Lengyelország (544 millió euró) – együttes részesedése a teljes agrárexportból 54,9 százalék volt 2021-ben

Az agrárimport négyötöde tíz EU-tagországból érkezett 2020-ban és 2021-ben is. Az import vonatkozásában az öt legfontosabb partner – Németország (1291 millió euró), Lengyelország (921 millió euró), Szlovákia (652 millió euró), Hollandia (577 millió euró) és Ausztria (546 millió euró) – részesedése a teljes agrárimport értékéből 56,3 százalékot ért el 2021-ben.(5. ábra)

A fontosabb árufőcsoportok külkereskedelmi forgalmának alakulása 2021-ben

Az élősertés-kivitel 96 százaléka, 31,1 ezer tonna az EU belső piacára került 2021-ben — fotó: pixabay.com

Élő állatok (KN01)

Az élő állatok külkereskedelmi forgalma 1 százalékkal élénkült: az exportérték 6,5 százalékkal nőtt, az importérték 8,3 százalékkal csökkent 2021-ben. A külkereskedelem aktívuma 46,7 millió euróval 218 millió euróra növekedett a bázisidőszakhoz képest.

Az élősertés-kivitel 96 százaléka, 31,1 ezer tonna az EU belső piacára került 2021-ben. Az EU-n kívüli partnereink elsősorban a déli államok voltak, ugyanakkor az oda irányuló exportvolumen koncentráltabb az előző évi szintnél

Az élősertés-import teljes egészében az EU-ból érkezett, ugyanakkor a behozatal mintegy 90 százaléka három országhoz kötődik: jelentősebb részét (45 százalék) Szlovákia szállította, de jelentős részesedést ért el Horvátország (31,4 százalék) és Németország (15 százalék) is.

Az élőmarha-export 73,8 ezer tonnát, az import 12,8 ezer tonnát tett ki 2021-ben. Az export 8,6 ezer tonnával (+13,2 százalék) több, az importvolumen 0,7 ezer tonnával (–5,1 százalék) kevesebb volt, mint a bázisidőszakban.

Az élő marha exportvolumene főleg az EU-ba került, különösen Ausztriába (12,4 ezer tonna) 28 millió euró és Horvátországba (11,2 ezer tonna) 25,7 millió euró értékben. Az EU-n kívüli európai országok közül Koszovóba szállítottunk a legnagyobb volumenben.

Az élő baromfi külkereskedelmi forgalma bővült, az export értéke 13,9 százalékkal, az importé 2,7 százalékkal emelkedett, külkereskedelmének aktívuma 14,7 millió euróval több, 64,4 millió eurót tett ki 2021- ben. Az élőjuh-export értéke 7,6 százalékkal nőtt, volumene 13,2 százalékkal volt kevesebb a bázisidőszakhoz képest, 47,9 millió eurós aktívuma 9,5 százalékkal növekedett a 2020. évi értékhez képest.

Húsfélék

A magyar sertéshús legfontosabb piaca Románia volt 2021-ben is — fotó: pixabay.com

Húsfélék (KN02)

A húsfélék külkereskedelmi forgalma mintegy 9 százalékkal bővült. Az árucsoport exportértéke 17,1 százalékkal volt több, importértéke 4,8 százalékkal volt kevesebb, mint 2020-ban.

Az árucsoport két fő terméke, a sertéshús és a baromfihús rendszerint a húskivitel értékének 85-90, illetve a behozatal 75-80 százalékát adja.

A sertés- és a baromfihús nemcsak az árucsoporton belül, hanem a teljes agrár-külkereskedelemben is számottevő súlyt képvisel. A magyar sertéshús legfontosabb piaca Románia volt 2021-ben is, az árbevétel 28,7 százalékát (54,2 ezer tonna, 97,4 millió euró) adta az ide irányuló export. Románia után Európában Olaszország és Horvátország részesedése a legnagyobb a sertéshús exportárbevételéből 8-8 százalékos aránnyal. Ugyanakkor korábban az egyik legnagyobb piacnak számító Japánba sem 2019-ben, sem 2020-ban, sem 2021-ben nem került sertéshúsexport Magyarországról.

A baromfihús kivitt mennyisége 251,7 ezer tonna (+36,1 ezer tonna), értéke 566,5 millió euró (+152,6 millió euró) volt 2021-ben, a behozott volumen 15,3 százalékkal csökkent 2020-hoz képest, 67,8 ezer tonnát tett ki 124,4 millió euró értékben a vizsgált évben.

Tejtermékek, tojás, méz (KN04)

A tej és tejtermékek exportárbevétele 8,3 millió euróval nőtt — fotó: pixabay.com

A tejtermékek, tojás, méz árucsoport exportértéke 2,9 százalékkal, importértéke 2,1 százalékkal bővült. Az árucsoport aktívuma az egy évvel ezelőtti 25,1 millióról 29,4 millió euróra nőtt.

A tej és tejtermékek exportárbevétele 8,3 millió euróval nőtt, a tojás exportértéke 6,5 millió euróval volt több, mint a bázisidőszakban, azonban a méz árbevétele 2,3 millió euróval csökkent.

Az importoldalon a tejtermékek értéke 16,6 millió euróval nőtt, a tojásé 7 millió euróval csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az árucsoport pozitív egyenlegét főleg a nyers tej, a méz, valamint a tejsavó kivitele biztosította. A tojás külkereskedelme 12 millió eurós aktívummal zárt.

Zöldségfélék (KN07)

A zöldségfélék exportértéke 9,9 százalékkal, importértéke 3,3 százalékkal nőtt, a 2020. évi 50,7 millió eurós passzívum csökkent, 35,4 millió eurót tett ki 2021-ben.

Az árucsoporton belül a gyökérzöldségek, a fagyasztott zöldségek, a szárított hüvelyesek, valamint a más friss zöldségfélék kategóriába sorolt termékek rendelkeztek pozitív egyenleggel 2021-ben, melyek összesen a kivitel értékének 75 százalékát tették ki. A friss zöldségfélék többségéből – burgonya, paradicsom, hagymafélék, káposztafélék, salátafélék, uborka – mind a volument, mind az értéket tekintve nettó importőr volt Magyarország 2021-ben.

A gyökérzöldségek importvolumene is meghaladta az exportot, de a termékek külkereskedelme az importátlagárnál magasabb exportátlagár miatt aktívumot eredményezett. A friss zöldségek körében az édes paprika exportvolumene és értéke kiemelkedő a többi friss termékhez képest Magyarországon.

Az édes paprika kivitele mind értékben, mind mennyiségben a behozatal többszörösére rúgott korábban, évek óta nettó exportőrnek számít hazánk (16. ábra). Az édes paprika kivitelének 59,5 százaléka (12,6 ezer tonna) Németországba került, 14,7 százalékát (3,1 ezer tonna) Szlovákia vásárolta meg, Csehország pedig 9,7 százalékkal (2,1 ezer tonna) a harmadik helyen állt a célpiacok rangsorában.

A gyökérzöldségek importvolumene is meghaladta az exportot — fotó: pixabay.com

Gyümölcsfélék (KN08)

A gyümölcsfélék külkereskedelmének 2020. évi 213,9 millió eurós passzívuma némiképp javult, 2021- ben 208,9 millió eurót tett ki. Az exportárbevétel 140,8 millió euró, az importárbevétel 349,8 millió euró volt a vizsgált évben.

Az árucsoport exportárbevételének:

• 24 százalékát a fagyasztott gyümölcs,
• 12 százalékát a banán,
• 10 százalékát a kajszibarack, a cseresznye, az őszibarack, a szilva, a kökény termékcsoport
• és 9 százalékát a datolya, füge, ananász, avokádó termékcsoport kivitele adta.

A szőlő exportárbevétele 33,1 százalékkal, a csonthéjasoké 22,1, a citrusféléké 11,2, a dinnyéé 10 százalékkal esett 2021-ben, azonban a banán exportja 44,8 százalékkal, a datolya, füge, ananász, avokádó termékcsoporté 19,2, a fagyasztott termékeké 7,7 százalékkal nőtt.

A hazai gyümölcstermelés jelentős hányadát az alma (KN080810) adja, amelynek közel háromnegyedét a feldolgozóipar használja fel. Az almaexport 6,8 százalékkal csökkent, 13,3 ezer tonnát tett ki 5,4 millió euró értékben 2021-ben. Ezzel szemben az alma behozott mennyisége (27,6 ezer tonna) 1,3 százalékkal emelkedett. Az almaexport közel kétötödét Ausztria vásárolta meg, harmadát Szlovákia, 11,9 százalékát Egyiptom, valamint 4,8 százalékát Németország.

Gyümölcsök esetén az exportárbevétel 140,8 millió euró, az importárbevétel 349,8 millió euró volt a vizsgált évben — fotó: pixabay.com

Gabonafélék (KN10)

A gabonafélék exportértéke és külkereskedelmi aktívuma volt a legmagasabb a 24 agrár- és élelmiszeripari árucsoport közül 2021-ben is. A gabona exportértékének aránya a teljes agrárexportból 2020-ban 16,8 százalék volt, 2021-ben romlott az arány, 15,3 százalékot tett ki.

A gabonafélék exportértéke alig emelkedett, volumene pedig 15,7 százalékkal mérséklődött, az import volumene azonban 65,3 százalékkal, értéke 42,6 százalékkal nőtt a bázisidőszak szintjéhez képest. A vizsgált évben összesen 7 millió tonna gabona értékesült a külpiacokon, amelyből 3,4 millió tonna kukorica, 2,6 millió tonna búza és 0,9 millió tonna árpa volt.

Olajos magvak, ipari és gyógynövények (KN12)

Az olajos magvak exportértéke 587,9 ezer euróra (–6 százalék) esett, az import pedig a 39,2 százalékkal 435,5 ezer euróra bővült a megfigyelt időszakban. Az olajos magvak külkereskedelmét a repce- és a napraforgómag határozzák meg, melyek az árucsoport exportértékének 78, importértékének 60 százalékát fedték le 2021-ben.

A napraforgókivitel 98,6 százaléka EU-tagországokba irányult, a legnagyobb tételek Olaszországba (80,3 ezer tonna), Ausztriába (62,7 ezer tonna), Csehországba (55,6 ezer tonna), illetve Németországba (33,9 ezer tonna) és Romániába (27,1 ezer tonna) kerültek.

Állati és növényi zsírok és olajok (KN15)

Az állati és növényi zsírok és olajok külkereskedelmi többlete 438,5 millió euróra (+42 százalék) bővült 2021-ben, amely így az ötödik legnagyobb aktívum volt a vizsgált évben. Az árucsoport exportértéke a 2020. évi szinthez képest 42,6 százalékkal, importértéke 43,7 százalékkal emelkedett.

A napraforgómag-olaj tette ki az árucsoport kivitelének 73 százalékát és ezzel a negyedik legnagyobb exportárbevétellel és harmadik legnagyobb külkereskedelmi aktívummal rendelkező hazai élelmiszeripari termékcsoport.

A napraforgómag-olaj legfontosabb piaca Németország (139,4 ezer tonna) és Olaszország (112,4 ezer tonna) volt, de Hollandia, Lengyelország és Csehország is nagyobb mennyiséget vásárolt 2021-ben.

A napraforgómag-olaj legfontosabb piaca Németország és Olaszország  volt — fotó: pixabay.com

Zöldségből, gyümölcsből előállított készítmények (KN20)

A zöldség- és gyümölcskészítmények árucsoport érte el a hatodik legnagyobb külkereskedelmi aktívumot a 24 élelmiszeripari árucsoport közül 2021-ben.

Az árucsoport exportértékének mintegy 17 százalékát a gyümölcslékivitel adta. A gyümölcslé exportvolumene 14,7 százalékkal 90,7 ezer tonnára nőtt, ezzel párhuzamosan az árbevétel 22,8 százalékkal emelkedett a 2020. évihez képest.

A gyümölcslé legnagyobb tételei Ausztriába (38,1 millió euró, 33,8 ezer tonna), Németországba (15,3 millió euró, 8,8 ezer tonna) és Szlovákiába (4,6 millió euró, 7,1 ezer tonna) kerültek. Hollandia és Csehország 7,2, illetve 3,4 millió euró értékben vásárolt, az előbbi 6,2, utóbbi 5,2 ezer tonna gyümölcslét.