Alakul a globális búzaválság – ebből itthon is drága kenyér lesz

Péntek: India nem ad búzát – mindenkinek

India megtiltotta a búza exportját, amire a világ pedig nagyon is számított, az ukrajnai háború miatt kialakult ellátási nehézségek enyhítésének érdekében, mondván, hogy a nemzet élelmezésbiztonsága veszélyben van. A kivitelt ugyanakkor továbbra is engedélyezték azokba az országokba, melyeknek élelmezésbiztonsági szükségleteik miatt nagy szükségük van búzára, és ezt a kormányaik kérték is - közölte India külkereskedelmi főigazgatósága egy május 13-án keltezett értesítésben. Minden egyéb új szállítást azonnali hatállyal leállítottak.

Sudhanshu Pandey élelmiszerügyi miniszter sajtótájékoztatón mondta el, hogy a magasabb helyi búzaárak miatt került sor a tilalomra, és a lépés után az árak valószínűleg csökkenni fognak. Az új irányelvek ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a szállítmányok egy részét a rászorulóknak és a kiszolgáltatott embereknek irányítsák át világszerte - tette hozzá B.V.R. Subrahmanyam kereskedelmi miniszter ugyanezen az eseményen.

A búzaexport leállításáról szóló döntés rávilágít India magas inflációval kapcsolatos aggodalmaira, ami a háború kezdete óta tapasztalható élelmiszerprotekcionizmus-hullám újabb esete. Ezzel a kormányok világszerte igyekeznek biztosítani a helyi élelmiszerellátást a mezőgazdasági árak emelkedése ellenére.

"Ahogy mi is írtunk róla, Indonézia leállította a pálmaolaj exportját, Szerbia és Kazahsztán pedig kvótákat vezetett be a gabonaszállításokra."

India megtiltotta a búza exportját, amire a világ pedig nagyon is számított, az ukrajnai háború miatt kialakult ellátási nehézségek enyhítésének érdekében, mondván, hogy a nemzet élelmezésbiztonsága veszélyben van. Fotó: Pixabay

Szomorú szombat: kereskedelmi károk

Az export visszafogása minden bizonnyal csapást jelenthet majd India azon törekvésére, hogy részesüljön a globális búzakonjunktúrából, miután a háború felborította a fekete-tengeri "kenyérkosár-régióból" kiinduló kereskedelmi forgalmat. Az importáló nemzetek Indiában kopogtatnak az ellátásuk biztosításáért, a legnagyobb vásárló Egyiptom például nemrégiben hagyta jóvá a dél-ázsiai országot búzaimportjának származási helyeként. Cem Oezdemir német mezőgazdasági miniszter elmondta, hogy szombaton a G7 csoportba tartozó kollégáival aggodalmas hangulatú vitára került sor Indonézia azon döntése felett, hogy korlátozza a pálmaolaj exportját, és ehhez csatlakozott további témaként India döntése a leálló búzaexportról.

"Ha mindannyian elkezdenénk ilyen exportkorlátozásokat bevezetni, vagy akár piacokat lezárni, az csak súlyosbítaná a válságot"

- mondta Oezdemir egy stuttgarti sajtótájékoztatón. "Ez magának Indiának és az ottani gazdáknak is árt, mert a döntés természetesen hullámvasutat jelent az árak tekintetében". "Most olyan piac jött létre, ahol egy újabb beszállító esett ki a globális kereskedelmi forgalomból" - mondta Andrew Whitelaw, a melbourne-i Thomas Elder Markets gabonaelemzője, hozzátéve, hogy szkeptikus az Indiától várt nagy mennyiségekkel kapcsolatban.

"A világ kezd nagyon komoly búzahiányban szenvedni"

- mondta Whitelaw. Jelenleg az amerikai őszibúza is rossz állapotban van, Franciaország készletei pedig kezdenek elapadni, és Ukrajna exportja akadozik. A rekord-hőhullám károsította az indiai búzatermést, ami szintén arra ösztönözte a kormányt, hogy fontolóra vegye az export korlátozását. A Bloomberg felmérése szerint több száz hektárnyi búzatermés ment részben tönkre a rekord meleget hozó márciusban, ami az ország egyes részein akár 50 százalékos hozamcsökkenést is okozhatott.

Az export visszafogása minden bizonnyal csapást jelenthet majd India azon törekvésére, hogy részesüljön a globális búzakonjunktúrából, miután a háború felborította a fekete-tengeri "kenyérkosár-régióból" kiinduló kereskedelmi forgalmat. Fotó: Pixabay

Vasárnapi fejlemények

Vasárnapra az is letisztult, hogy a már kiállított, visszavonhatatlan akkreditívvel rendelkező szállítmányok továbbra is engedélyezettek lesznek Indiából. A kereskedők eddig 4,5 millió tonna kivitelére kötöttek szerződést 2022-23-ban - közölte az élelmezésügyi minisztérium, és azt is bejelentették, hogy Egyiptom után Törökország is engedélyt adott az Indiából származó búza importjára.

A szombaton robbantott hírre reagálva Egyiptom, a világ egyik legnagyobb búzaimportőre vasárnap hivatalosan közölte, hogy kormányzati vásárlása mentesül a korlátozás alól. Megállapodásuk szerint 500 000 tonna búzát vásárolnak Indiától, ami: "nem jelenti azt, hogy a világ teljesen elveszíti az indiai búzaexportot, de megváltoztatja a kereskedelmi forgalmat, és valószínűleg csökkenti India exportvolumenét" - mondta Dennis Voznesenski, a Rabobank Sydney-i elemzője.

"Az európai, észak-amerikai és oroszországi betakarítások hamarosan elkezdenek rendelkezésre állni, ami enyhítheti a fizikai piacokon a kínálat szűkösségét és az inflációs nyomást."

India lépése ugyanakkor azért jelentős, mert azt jelzi, hogy a kereskedelem egyre nagyobb része a kormányzati modell felé mozdul el, ahol az élelmiszereket még nagyobb mértékben használják majd fel politikai eszközként - mondta Voznesenski. "Ahelyett, hogy a búza oda vándorolna, ahol a legmagasabb ajánlatot tevő van, oda fog vándorolni, ahová a kormány döntésének értelmében vándorolhat" - mondta.

A kereskedők eddig 4,5 millió tonna kivitelére kötöttek szerződést 2022-23-ban - közölte az élelmezésügyi minisztérium. Fotó: Pixabay

Keddi helyzet: befutott az ígért tőzsdei hullámvasút

Keddre újabb részletek változtak meg, illetve finomodtak le az indiai búzaembargó ügyében. A tilalom elrendelése előtt a vámhatóságoknál regisztrált búza leszállítása engedélyezetté vált és az is kiderült, hogy egy 61 500 tonnás búzaszállítmányt hivatalosan is jóváhagytak Egyiptom számára, ami Kandla kikötőjéből indulhat útjára, a kormány kérésére.

A kereskedelmi minisztérium szerint a "kisebb enyhítést" azért engedélyezték a búzaexportot korlátozó rendeletben, hogy a kereskedők teljesíthessék előzetes kötelezettségvállalásaikat. A hétvégi események nyomán a határidős jegyzések 3,8 százalékot estek a chicagói tőzsdén. A módosítás azokat a búzaszállítmányokat érinti, melyeket május 13-án vagy azelőtt adtak át a vámhatóságnak vizsgálatra, és amiket regisztráltak a rendszerben és kiviteli engedélyt is kaptak - áll a minisztérium közleményében.

A chicagói referencia határidős jegyzések 1,9 százalékkal 12,24 dollárra estek bushelenként kedden délre, miután megérintették a 12,0075 dolláros mélypontot is. Korábban az árak 12,75 dolláros kéthavi csúcson álltak. A határidős jegyzések idén eddig mintegy 60 százalékkal emelkedtek, ami a kenyértől kezdve a süteményeken át a tésztákig mindent megdrágított.

A határidős jegyzések idén eddig mintegy 60 százalékkal emelkedtek, ami a kenyértől kezdve a süteményeken át a tésztákig mindent megdrágított. Fotó: Pexels

Hazai visszhang

A eseményekkel kapcsolatban Raskó György agrárközgazdász is megszólalt egy Facebook posztban fejtve ki véleményét: "A mai nap a párizsi árutőzsdén akkorát drágult a búza, hogy az már kétségbeejtő. A mai zárójegyzés augusztusi határidőre 441 €/tonna, azaz mintegy 170 ezer Ft/tonna. Csak a mai napon különböző határidőkre 6-7 százalékos volt a drágulás. Ez egyértelmű spekuláció, még ha tudjuk is, hogy Indiában igen kedvezőtlenek az időjárási feltételek a kalászos gabonákra, ami miatt akár 20 millió tonnás terméskiesés is lehet" - írta a szakember.

"Az európai tőzsdéken a kukorica és az olajos magvak is tovább mentek felfelé. Párizsban az őszi határidőkre 380 €/tonna közelébe drágult a kukorica, ami egy nap alatt közel 5 százalékos növekedés. A növényi olajokról, a repcéről, napraforgóról már ne is beszéljünk…"

"Mindez az állattenyésztőket nagyon nehéz helyzetbe hozza, miután a takarmányok, tápok ára már most is a csillagos égig emelkedett. Ki tudja majd megvenni az olyan alapvető élelmiszereket, mint a kenyér, a liszt, a tojás, a napraforgó olaj, a csirkemell, stb?" - tette fel a kérdést Raskó, majd így folytatta: "A fejlődő országokban a lakosság nagy hányada biztos, hogy nem, de még Európában is probléma lehet átmenetileg a szegény néprétegek nélkülözése alapvető élelmiszerekből. Egy biztos: az éghajlatváltozás önmagában is okoz galibát a népélelmezésben, de ennek negatív hatásai eltörpülnek ahhoz képest, amit az emberiség magának tud okozni, hideg- és meleg-háborúkkal, értelmetlen gyűlölködéssel, egymásnak feszüléssel."

Raskó megállapította, hogy a mostani világcsúcs élelmiszer-árszínvonal döntően az orosz-ukrán háború következménye, ami ha tovább eszkalálódik, felkészülhetünk arra, hogy az éhezés, nélkülözés miatt belháborúk, utcai zavargások robbannak ki Afrikában, Ázsiában, különösen Közel-Keleten. Ráadásként pedig megindulhat a minden eddiginél erőteljesebb migrációs hullám a fejlett régiók, így Európa felé.

(Forrás: Bloomberg)