A városi kacsák és varjak folyamatosan kapcsolatot teremtenek a természettel. A tudósok  megállapították, hogy az emberek közelében élő vadon élő madarak nagyobb valószínűséggel hordoznak fontos antibiotikumokkal szemben ellenálló, rezisztens baktériumokat – írja a The Guardian.

sirály

A vadon élő madarak képesek jelentős távolságokat is megtenni – fotó: pxhere.com

Az antimikrobiális rezisztenciát (AMR) javarészt a gyógyszerek, például az antibiotikumok túlzott használata okozza mind az emberek, mind a haszonállatok körében. A problémát nagyon komolyan kell venni, hiszen aggodalomra adnak okot az adatok: 2019-ben világszerte mintegy 4,95 millió haláleset állt összefüggésben a bakteriális AMR-rel, amiből 1,27 millió közvetlenül ilyen rezisztencia okozott.

A kutatók véleménye egybehangzó: a városi környezetben gyakran felbukkanó vadon élő madárfajok olyan baktériumok rezervoárjai („hordozói"), amelyek számos gyógyszerrel szembeni rezisztencia jegyeit hordozzák.

Alapvetően olyan génekkel találkozunk, amelyek ellenállást biztosítanak az emberi fertőzések kezelésére használt antimikrobiális szerekkel szemben

– mondta Samuel Sheppard professzor, a kutatás társszerzője, az Ineos Oxford Institute for Antimicrobial Research munkatársa a The Guardian online portálnak.


A kutatócsoport eredményei fontosak, hiszen a vadon élő madarak képesek jelentős távolságokat is megtenni. Sheppard szerint a fő gondot az okozza, hogy

ezek a madarak átadhatják az antimikrobiális szereknek ellenálló baktériumokat az emberek által fogyasztásra szánt, fogságban tartott madaraknak, például a baromfifarmokon tartott szárnyasoknak.

A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmányban arról írnak, miként elemezték a Kanadában, Finnországban, Olaszországban, Litvániában, Japánban, Svédországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Államokban élő 30 vadon élő madárfaj ürülékéből származó mintájában talált baktérium genomját.

A tudósok kifejezetten a Campylobacter jejuni különböző törzseinek jelenlétét vizsgálták: ez a baktériumtípus ugyanis a madarak bélmikrobiomjának természetes részeként mindenütt jelen van. Ezek a baktériumok az emberi gasztroenteritisz egyik fő okozói, bár antibiotikumokat általában csak súlyos esetekben alkalmaznak ellenük.

A kutatócsoport tapasztalatai szerint a városi környezetben felbukkanó vadmadarak sokkal több C. jejuni-törzset hordoznak, mint azok, amelyek távol élnek az emberektől. A „városlakó fajokban" talált törzsek ráadásul körülbelül háromszor annyi gént hordoztak, amelyekről ismert, hogy antimikrobiális rezisztenciát eredményeznek.

A vadon élő madarak a szerzők szerint többféle módon is felvehetik az antimikrobiális szereknek ellenálló baktériumokat: a sirályok és a varjak köztudottan kedvelik a hulladéklerakókat, míg a kacsák és a libák az emberi szennyvízzel szennyezett folyókban és tavakban szedhetik fel őket.

Az eredmények az emberi egészségre is kihatással lehetnek. Bár riasztónak hangzik, a rezisztencia városi madarakról az emberre való közvetlen átvitelének kockázata nem egyértelmű. A baromfiból emberre történő átvitel azonban jól dokumentált. Mivel a városfejlesztés mezőgazdasági területekre terjeszkedik, a városi madarak és a baromfi közötti növekvő kapcsolat jelentős aggodalmakat vet fel az élelmiszerláncon keresztül történő közvetett átvitellel kapcsolatban

– mutatott rá dr. Danna Gifford, a Manchesteri Egyetem munkatársa.

A kutatók szerint még több mintára van szükség ahhoz, hogy az eredmények megállják a helyüket, de az óvintézkedéseket meg kell tenni addig is. A legkézenfekvőbb annak biztosítása, hogy a madarak ne tudjanak összegyűlni a hulladéklerakóinkban, a szennyvíztisztító telepeken és az állati trágyakupacokban, ott, ahol mind a kórokozók, mind az AMR előfordulnak.