Ez a drágaság még nem az a drágaság

Az Index nemrég tett közzé egy inflációs hatásokat vizsgáló felmérést, mely szerint a magyarok a leginkább az élelmiszerek árainak emelkedése miatt aggódnak. Raskó György agrárközgazdász a Spirit FM rádióállomás Aktuál műsorának nyilatkozva úgy vélte, hogy az aszálykárok áremelést generáló hatásai még nem jelentkeztek az élelmiszerek áraiban. A mostani ár-rallit szerinte még a Covid-19 pandémia és az orosz–ukrán konfliktus okozza, az aszály árfelhajtó hatásai egyelőre elenyészőek.


Az agrárközgazdász úgy látja, hogy a beindult lakossági spórolás miatt a kereslet csökkenése várható, és ennek következtében az élelmiszerárak is csökkenni fognak.

A dolog kívülről egyelőre ugyan nem így néz ki, azt például épp a minap írtuk meg, hogy szeptembertől a tojástermelők nettó 10 forint / darabos termelői áremelésre kényszerülnek a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége közleménye szerint. A szervezet álláspontja szerint folyamatosan nőnek a költségek, így a gazdák nem tudtak mit tenni, árat kell emelni. Raskó véleménye szerint ugyanakkor a másik oldalon a termelők másképpen is megszenvedhetik ezt, hiszen a korábbi nagyobb volumenű vásárlások ideje lejárt, a mai árak mellett visszaesik majd a vásárlókedv, és emiatt a kereslet is.

Az Index nemrég tett közzé egy inflációs hatásokat vizsgáló felmérést, mely szerint a magyarok a leginkább az élelmiszerek árainak emelkedése miatt aggódnak.

Az Index nemrég tett közzé egy inflációs hatásokat vizsgáló felmérést, mely szerint a magyarok a leginkább az élelmiszerek árainak emelkedése miatt aggódnak. Kép: Pexels

De mit lehet ilyenkor tenni?

Lehetséges, hogy a változó piaci környezetre reagálva a hazai termelők majd külföldön kereshetnek piacokat a termékeik számára, és exportba kezdenek Európába és bárhová, ahol az élelmiszerek árai nem drágultak a magyarországihoz hasonló ütemben és mértékben, és persze rendelkezésre áll a megfelelő vásárlóerő is - idézte Raskót az ATV.

A szakértő a takarmányáraknál azért látni véli az aszály negatív hatásait is: idén a kalászos gabonából negyedével kevesebb termett, a kukorica siralmas állapotáról, a besilózásokról mi is írtunk, ebből csak a normális termés 50 százaléka alatt termett, és ezek bizony olyan hatások, amiktől beindul a drágulás. Arról is beszámoltunk már, hogy 1901 óta 2022 első hat hónapja volt a legszárazabb első félév hazánkban. Az ország területének jelentős részén súlyos vagy nagyfokú az aszály, 2020-ban még csupán 3 százalék, 2021-ben már 70 százalék volt az aszállyal érintett területek aránya, és ez a szám 2022-ben történelmi csúcsot fog dönteni. Az állattartóknak számolniuk kell azzal, hogy a szárazság magával hozza a takarmányárak drágulását is.

A másik oldalon a termelők másképpen is megszenvedhetik ezt, hiszen a korábbi nagyobb volumenű vásárlások ideje lejárt, a mai árak mellett visszaesik majd a vásárlókedv, és emiatt a kereslet is.

A másik oldalon a termelők másképpen is megszenvedhetik ezt, hiszen a korábbi nagyobb volumenű vásárlások ideje lejárt, a mai árak mellett visszaesik majd a vásárlókedv, és emiatt a kereslet is. Kép: Pexels

Összesítés is készült, mely szerint a hazai állattenyésztés akkumulált abraktakarmányának költségnövekedése 300 és 350 milliárd forint közötti összeget tett ki.

Az említett folyamatok és hatások mellett az energiaköltség is történelmi csúcsokra emelkedett, melynek nyomán az állati termékek előállítói (tej és hús) 2022-ben 500 milliárd forint körüli költségnövekedéssel szembesülhetnek - tette hozzá Raskó.

(Forrás: Index)