A héten szerdán a benzin beszerzési ára fog emelkedni bruttó 3 forinttal literenként. Várhatóan ez a magasabb oktánszámú benzin kiskereskedelmi árára lesz majd hatással, írja a holtankoljak.hu.

A gázolaj ára most nem változik.

480 forintos hatósági ársapka nélkül az alábbi átlagárak lennének a hazai benzinkutakon szerdától:

95-ös benzin: 591 Ft/liter

Gázolaj: 674 Ft/liter

Csökkent a kőolaj ára

Az üzemanyagok árát több tényező határozza meg, de természetesen az egyik legfontosabb összetevő az ártényezők között a kőolaj világpiaci árának alakulása.

Múlt pénteken (április 22.) csökkent az olajár, és 4-5 százalékos heti veszteséget kalkuláltak a szakértők a magasabb kamatlábak, a gyengébb globális növekedés és a legnagyobb olajimportőr, Kína lassuló kereslete miatt, még annak tükrében is, hogy az EU az olajimport tilalmát fontolgatja. Az európai piacok zárásakor az amerikai WTI nyersolaj ára 1,48 százalékkal állt alacsonyabban hordónként 102,23 dolláron, a Brent ára pedig 159 százalékkal csökkent 106,61 dollárra (MTI).

Összehasonlításképpen (2022. február végén 120 dollár körül alakult):

kőolaj árának alakulása

Lesz-e kőolajembargó?

"Hamar túl kell esni az Oroszország elleni olajembargó elrendelésén, mert különben alternatív piacokat talál magának az olaj és az európai országok sem érzik majd elég sürgetőnek az átállást megújítható energiahordozókra" – fogalmazott a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete szakértője az intézet honlapján megjelent értékelésében (MTI).

Karen Pittel, az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) kutatója szerint Európa nagy dilemma előtt áll az oroszországi kőolajimport leállításával kapcsolatban. Egyrészt ha több idő állna rendelkezésre, az lehetővé tenné az EU számára, hogy jobban felkészüljön az alternatív energiaforrások biztosítására, csökkentetni tudja a keresletet, valamint optimalizálhassa az EU-n és a tagországokon belüli energiahordozó-logisztikát – fogalmazott.

Pittel kifejtette, hogy másrészt az olajembargót sem lenne szabad túl sokáig halogatni. "Mert ezzel csak több időt adunk Oroszországnak, hogy más vevőket találjon olajszállításainak, miközben az EU-tól származó bevételek továbbra is a rendelkezésére állnak" - fogalmazott. Hozzátette: a halogatással pedig az uniós tagállamok is kisebb késztetést éreznek majd az orosz szállítások kiváltására.

A Müncheni Gazdaságkutató Intézet szakértője szerint megoldhatónak tűnik az orosz kőolaj kiváltása más beszerzési forrásokból. A szén és az olaj behozatalának együttes megtiltása, miközben nem biztosítható az orosz gázszállítások folyamatossága, már komoly gondot okozhatna - mondta.

Pittel úgy vélekedett, hogy a szén- és kőolajárakra gyakorolt hatás attól függ, hogy a globális kínálat csökken-e az embargó miatt. Ha Oroszországnak sikerül viszonylag hamar máshol értékesítenie a nyersolajat és a szenet, akkor a piacokat érő sokk sokkal kisebb lesz – mondta. Ebben az esetben azonban szerinte az Oroszországra gyakorolt következmények is enyhébbek lennének.

"A magas energiaárak azért fontosak a jelenlegi helyzetben, mert jelzik a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak, hogy kevesebb energiát kellene felhasználniuk" - fejtette az Ifo Center for Energy, Climate and Resources vezetője. "Az alacsony jövedelmű háztartásoknak azonban támogatásra van szükségük, hogy megbirkózzanak a nagymértékben emelkedő energiaköltségekkel. Az államnak támogatást kellene nyújtania a szegényebb háztartásoknak" - szögezte le.

Ha megáll az orosz kőolajimport

Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta a magyarországi üzemanyag-ellátás helyzetével kapcsolatban, "ha arról születne döntés, hogy leválunk Oroszországról, ennek a végrehajtása kettő-négy év és sok százmillió dollárba kerül, aminek a megtérülése nulla... Ezt nem tudjuk holnap megcsinálni." Hasonló helyzetben van Szlovákia, Bulgária és Szerbia is. Ennek egyik oka az, hogy az orosz kőolaj helyett esetleg beszerezhető Brent olaj feldolgozására a hazai olajfinomítók nem alkalmasak jelen pillanatban.

A hazai üzemanyagárak alakulását alapvetően 3 tényező határozza meg: a világpiaci jegyzésár, ezt általában a rotterdami jegyzésárhoz szokták igazítani, az adók, melyek terhelik az üzemanyagot és a forint-dollár árfolyam. Ebből kettő a határainkon kívül dől el. A teljes cikk ITT olvasható.

Marad-e a benzinárstop?

A kérdés egyelőre nyitott, de egyre közelebb kerülünk a május 15-i határidőhöz. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten azt mondta, hogy az árstopokkal kapcsolatos döntések meghozatala előtt azt értékelik majd, azok milyen hatással vannak a szektor bevételeire, nyereségére, a nemzetgazdaságra. A döntésnek összetett közgazdasági számítások képezik majd az alapját, az élelmiszerárstopról pedig már az április 25-i héten tárgyalnak (MTI).

Indexkép: Envato