Walter Farina professzor szerint, ez a betanítás ahhoz hasonlítható, mint amikor egy nyomozókutyát arra idomítanak, hogy mindenek előtt a nyomozás tárgyára koncentráljon. Ezt úgy érték el, hogy a napraforgó virág több mint 300 vegyületből álló illatanyagát – annak legfontosabb összetevőiből – mesterségesen létrehozták, és azt nagy koncentrációban elterjesztették a méhek közvetlen környezetében – írja a courthousenews.com.

A „betanított” méhekkel beporzott táblák 30-50 százalékos termésnövekedést mutattak – fotó: Shutterstock

Ez az illatanyag az „Igen, ez napraforgó!” érzést váltotta ki a méhekből, amelyek az idomítás hatására fokozottan keresték, és alaposabban beporozták a napraforgó virágokat, sőt a kaptárba visszatérve, táncukkal erre késztették társaikat is. A betanítás hatását összehasonlító kísérletekben vizsgálták, kontrollként jázminillatot alkalmazva, és megállapították, hogy a mesterséges illatanyag sikeresen rászedte a méheket.

Tekintettel arra, hogy a napraforgó egy kifejezetten beporzás-függő növény, a „betanított” méhekkel beporzott táblák 30-50 százalékos termésnövekedést mutattak. A kutatások eddigi eredményeit a Current Biology folyóratban ismertették.

Ez a felfedezés lehetővé teszi, hogy a háziméhek világszerte csökkenő állománya is megfelelően be tudja porozni a legfontosabb haszonnövényeket, ami egyes körzetekben veszélybe kerülhet. A módszert elméletileg más növényefajok „beporzás-függő növényeire (többek között a mandulára, körtére és almára) is alkalmazni lehet.