A Vion Németországban 16 gyártóüzemet működtet, miközben az anyaországban, Hollandiában csak feleannyit. A kivonulást a vezérigazgató, Ronald Lotgerink azzal indokolja, hogy a jövőben inkább a Benelux-államokbeli termelésükre koncentrálnak.

A témával a Deutsche Welle behatóan foglalkozott. Bennfentes értesülésre hivatkozva pedig a német Handelsblatt azt írta, a Vion kényszerűségből adja el németországi üzemeit. A számok is ezt igazolják: a cégcsoport vesztesége a 2022-es pénzügyi évben 29 millióról 108 millió euróra nőtt. De nemcsak a Vion-csoport, hanem az egész ágazat jelentős bevételcsökkenéssel szembesül, aminek egyik oka a németek étkezési szokásainak átalakulása.

táblázat

Silke Restemeyer, a Német Táplálkozástudományi Társaság munkatársa szerint a német emberek egyre kevesebb húst fogyasztanak. A Szövetségi Mezőgazdasági Információs Központ előzetes adatai szerint az egy főre jutó éves húsfogyasztás 2023-ban 51,6 kilogrammnál járt, vagyis a korábbiakhoz képest újra 430 grammal csökkent.

Ezzel párhuzamosan a húspótló termékek piaca bővül. Zöldségből készült „húsgombóc", tofuból gyártott „kolbász" vagy szejtán alapú „kacsasült" – a Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint a húspótlók iránti kereslet folyamatosan nő. A felmérések szerint a németországi vállalatok tavaly 16,6 százalékkal több húspótlót állítottak elő, mint az előző évben, 2019-hez képest pedig több mint a duplájára nőtt a termelés.

táblázat

A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Hivatal munkatársa, Susanne Abe úgy véli, a húsmentes táplálkozás térnyerése azért következett be, mert egyre több emberben tudatosul, hogy a nagy húsfogyasztás milyen károsan hat nemcsak az egészségünkre, hanem az éghajlatra és a természetre is.


De nemcsak a fogyasztói szokások változása gyakorol nyomást a piacra: a nagyvállalatok azt is megérzik, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) miatt néhány ázsiai országban behozatali tilalmat rendeltek el. Ez főleg azokat az exporttermékeket érinti érzékenyen, melyek ebben a térségben kerültek piacra, mert Európában nehéz értékesíteni. Ilyen például a Kínában csemegének számító sertésfül.

A Kínával vagy Oroszországgal kapcsolatos kereskedelmi viták, illetve az oroszországi szankciók ugyancsak befolyásolják a húsfeldolgozók gazdasági mutatóit. Továbbá az sem könnyíti a német húsfeldolgozók életét, hogy folyamatosan új állategészségügyi előírásoknak és követelményeknek kell megfelelniük. Sajnos, nemcsak az EU diktálja ezeket a szabályokat, hanem maga Berlin is. Cem Özdemir mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter többször nyilatkozta, hogy alapjaiban akarja megreformálni az állattenyésztést. Szerinte kevesebb állatra van szükség, azokat viszont nagyobb helyen és kíméletesebben kell tartani. Ám ha csökken az állattartás volumene, akkor a vágóhidaknak is kevesebb munka és bevétel jut.

vágóhíd

A húsfogyasztás csökkenése, az állattenyésztés visszaszorulása a feldolgozóipar létét is megkérdőjelezi – forrás: Pixabay

A németországi hústermelésről szóló adatok szerint tavaly ismét kevesebb húst termeltek a német vállalatok nagyjából négy százalékkal (körülbelül 280 ezer tonnával), mint az előző évben. 2016-ban még 8,25 millió tonna volt az éves össztermelés, tavaly viszont már csak 6,8 millió. Sorra jelentik be a német vágóhidak, hogy csökkentik a foglalkoztatottak számát, egyes szakértők azzal számolnak, hogy a német húsfeldolgozóipar hamarosan még jobban megrendül.


Miközben Európa egyre inkább rájön arra, hogy a nagy mennyiségű húsfogyasztás nem feltétlenül a társadalmi jólét első számú fokmérője, Magyarország dacol ezzel a piaci tendenciával. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Magyarországon az átlagos húsfogyasztás 2020-ban 68,6 kilogramm/fő volt, ami növekedést mutat a 2010-es 53,1 kilogramm/főhöz képest. Az időszakban a baromfihús fogyasztása nőtt nagyobb arányban, csaknem 53 százalékkal. De a marha- és borjúhús egy főre jutó fogyasztása is emelkedett 22 százalékkal. A hazai húsfogyasztás az 1980-as években volt a csúcson 80 kilogramm feletti mennyiséggel.

Forrás: HVG