A magyarországi ökológiai művelésű területek mérete az elmúlt öt évben megduplázódott, az előállított bioélelmiszerek piaca ugyanezen idő alatt 30%-kal bővült Európában. A környezet-egészségügyi előnyök mellett egyre növekvő az ágazat gazdasági jelentősége, miközben az ökoterületek bővülésével fokozódik a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás jelentősége. Komoly szerep jut a gazdák aktív részvételével működő innovációs hálózatoknak, és egyre több biotermék részesül a fogyasztók és a magyar gasztronómia elismerésében.
Felértékelődik a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás jelentősége — fotó: ÖMKi
Magyarország az európai középmezőnybe került
Magyarország az ökológiai gazdálkodásba bevont területek arányát tekintve már az európai középmezőnybe tartozik. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint az egy év alatt elért területbővülést tekintve a 10. helyen vagyunk a legdinamikusabban növekvő ökoterületű országok világrangsorában.
Hasonlóan rangos helyen állunk az ökológiai gyümölcstermesztésben: abszolút területnagyság alapján Magyarország a világ 12. legnagyobb bio gyümölcsültetvény területtel rendelkező országa.
Nő a biogazdálkodási módszerek szerepe
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) - hazánk legnagyobb biogazdálkodást kutató intézményeként - a dinamikus növekedés, a támogatási rendszerek bővülése és az EU ambiciózus törekvései (átlagosan 25% ökoterület-arány elérése 2030-ig) kapcsán, 2021-es évértékelőjében arra hívja fel a figyelmet, hogy az ökoterületek bővülésével a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás szerepe egyre inkább felértékelődik. A biogazdálkodási módszerek növekvő szerepének is köszönhető, hogy szeptember 23-a tavaly az EU ökológiai gazdálkodás jeles napja lett.
ÖMKi Kalendárium - 2021 főbb mérföldkövei
Az ÖMKi folyamatosan fejlődő On-farm kutatási hálózatában, több mint száz termelői partner bevonásával folytak kísérletek — fotó: ÖMKi
Erősödő kutatási hálózat, terjedő jó gyakorlatok 2021-ben
Az ÖMKi folyamatosan fejlődő On-farm kutatási hálózatában, több mint száz termelői partner bevonásával, összesen tizenkét mezőgazdasági és állattenyésztési területen folytak kísérletek 2021-ben a biogazdálkodás fejlesztésére, valamint a fenntartható mezőgazdaság legjobb gyakorlatainak terjesztésére.
A tízéves évfordulóját ünneplő kutatóintézet szakmai tudástára egyre népszerűbb a profi és a hobbi biokertész körökben egyaránt, Youtube videotáruk csaknem 170 hasznos kisfilmmel várja az érdeklődőket, Facebook követőik száma átlépte a 10.000-et.
Nemzetközi online konferenciát tartottak
Az érdeklődők tavaly a hajdúnánási ÖKO EXPO-n, a 80. OMÉK-on és a PLANET Budapest 2021-en is hallgathattak előadásokat az ÖMKi szakembereitől. Májusban az európai ökogazdálkodási kutatók előadásaival, világszerte 90 országból, 1700 résztvevővel zajlott az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetek első közös konferenciája, a FiBL Nyílt Nap. A nemzetközi online konferencián a hazai eredményeket az ÖMKi munkatársai mutatták be. A tanácskozás sikerére alapozva a szakemberek a nyílt napból hagyományt teremtenek, kétévente terveznek hasonló rendezvényt.
Szakmai segítséget nyújtanak az ökológiai gazdálkodásra áttérőknek
A jó gyakorlatok terjesztésének a mezőgazdasági szaktanácsadási hálózatok is nélkülözhetetlen szereplői. A kutatóintézet hét főre bővítette aktív tanácsadói létszámát, aminek köszönhetően 2021-ben 187 ügyfelet szolgált ki hasznos ismeretekkel. Az ország legtöbb régiójában van már olyan szakember, aki az ökológiai gazdálkodásban tevékenykedő, vagy arra áttérő gazdáknak szakmai segítséget nyújt.
A biotermelés 2021-ben is egyre több kiváló magyar alapanyaghoz juttatta a hazai fogyasztókat és a magyar gasztronómiát — fotó: ÖMKi
Tájfajta biotermékek térnyerése
A biotermelés 2021-ben is egyre több kiváló magyar alapanyaghoz juttatta a hazai fogyasztókat és a magyar gasztronómiát. Az idők során már bizonyított, egészséges és ízletes termények között vannak az ÖMKi tájfajta paradicsomai. Hasonló kulcsszerephez juthatnak a jövőben azok a tájfajta bio lisztek, amelyek az ÖMKi ősgabona kutatásainak eredményeként néhány héten belül a boltok polcaira kerülnek.
Az ÖMKi tájfajta paradicsompalánta projektje elnyerte az OMÉK Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban kitüntető címet — fotó: ÖMKi
Ovikert program, Felelős Gasztrohős, hazai kezdeményezések, elnyert díjak
Tavaly már a legkisebb kertészek, az óvodás gyerekek is nevelgethették a tájfajta paradicsompalántákat: az Ovikert Program és a Felelős Gasztrohős bevonásával az ÖMKi országszerte több mint 30 óvodába juttatta el palánta felajánlásait.
Az öko paradicsompalánták sikerét 2021-ben két új elismerés dicsérte: év elején ötödik helyen végeztek az 55 Highlights of Hungary jelölt, azaz a legkiválóbb hazai kezdeményezéseket bemutató projektek között, októberben pedig az agrárszakma elismerését, az OMÉK Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban kitüntető címet nyerték el. A díjak mellett ugyancsak rangos, nemzetközi előrelépést jelent, hogy az ÖMKi paradicsom tájfajtákkal végzett hároméves kísérlete eredményeit a Diversity tudományos folyóirat publikálta.
Az Ovikert Program és a Felelős Gasztrohős bevonásával az ÖMKi országszerte több mint 30 óvodába juttatta el palánta felajánlásait — fotó: ÖMKi
Eredményeket értek el az ökobúza kutatásokban
Az elmúlt év újabb eredményeket hozott az ökobúza kutatások területén is. A Vetőmag Szövetség és Terméktanáccsal együttműködésben, országos ökobúza fajtakísérletek keretében hét helyszínen, összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek eredményesen a kutatók kisparcellás fajtateszt-hálózatban. Az ökobúza fajtatesztek az ÖMKi már évek óta futó On-farm tesztjeivel kiegészülve segítik az ökogazdákat abban, hogy a számukra legmegfelelőbb fajtát választhassák ki a jövőben.
Elfeledett ősgabonákat terjesztettek el újra
A kenyérbúza vizsgálatok mellett idén folytatódott az elfeledett tájfajta ősgabonák elterjesztése gazdálkodók, molnárok és pékek bevonásával, alakor és tönke tájfajtákkal, új lisztek tesztelésével, illetve az ÖMKi gazda-molnár-pék adatbázisának továbbfejlesztésével. A folyamat eredményeként néhány héten belül a magas beltartalmi értékű, egészséges, különleges ízvilágú, köves malomban őrölt tönke és alakor bio lisztek megvásárolhatóak lesznek kiskereskedelmi forgalomban.
2021-ben indult az öko búza kisparcellás fajtateszt-hálózat — fotó: ÖMKi
Stratégiai irányok és célkitűzések itthon és Európában
Az ÖMKi ügyvezetőjének alelnöki tisztsége az ökológiai gazdálkodási mozgalmak európai ernyőszervezetében, a több mint kétszáz tagszervezetet számláló IFOAM Organics Europe-ban 2021-ben már hidat képezett a zöldítés útján eltérő alaphelyzetből induló kelet-közép európai országok és a nyugati tagállamok hagyományosan erős ökológiai érdekképviselete között. Szem előtt tartva hazánk fenntarthatósági és versenyképességi szempontjait, 2021-ben az ÖMKi aktívan részt vett a nemzetközi stratégiaalkotási folyamatokban (átlagosan 25%-os ökoterület-részarány megvalósítása), itthon pedig jelentős szerepet vállalt a Nemzeti Ökogazdálkodási Cselekvési Terv 2021-2027 kidolgozásában.
Ambiciózus célokat tűztek ki a közétkeztetés területére fókuszálva
A hazai cselekvési terv 2027-ig 10%-os területarányt irányoz elő az ökológiai termesztésbe vont területek méretét tekintve, miközben a biotermények hazai piacbővülésére is meghatároz célértékeket. Így például a közétkeztetésben felhasznált bio alapanyagok tekintetében is ambiciózus célokat tűz ki. A hazai bioélelmiszer forgalom növekedésének nyomon követése érdekében előirányozza a piaci adatok gyűjtését és egy információs platformot létrehozását.
Az ÖMKi paradicsom tájfajtákkal végzett hároméves kísérlete eredményeit a Diversity tudományos folyóirat publikálta — fotó: ÖMKi
Komoly lehetőséget kínál Magyarország számára az agroökológiai átállás
„Az európai zöld megállapodás, a Green Deal keretében egyre hangsúlyosabbá válnak az agroökológiai módszerek, amelyek nemcsak a fenntarthatóbb termelést segítik elő, hanem egyúttal versenyelőnyt is jelenthetnek hazánknak. Komoly lehetőséget kínál Magyarország számára az agroökológiai átállás, azon belül is az ökogazdálkodás térnyerése, ezért a saját szerepvállalásunkkal arra törekszünk, hogy gyakorlat-orientált kutatás-fejlesztéssel és tudásátadással előmozdítsuk a biogazdálkodás és az ökológiai termékpályák fejlesztését hazai és Európai Uniós szinten egyaránt." – vetítette előre 2022-es év célkitűzéseit Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke
_fill_540x300_0.jpg)
