Nem elég, hogy az alapanyagok drágulása miatt már elindult a kenyér ára felfelé, nincs vége a trendnek, még az aszály is belerondíthat. Sok alföldi gazdaságban dupla ráfordítással a tavalyi terméshozam felét takaríthatják be - írja a hvg.hu

kenyér

Világszerte mindenütt tarol a forróság és a szárazság, kevesebb lesz a termés, ami a gabonaárakra is hatással van – fotó: pixabay.com

A búza ára megduplázódott

Májusban már lényegesen többet fizettünk a kenyérért az év eleji árakhoz képest. Január óta legalább 45 százalékkal drágult szinte mindegyik termék, egyedül csak a kakaós csiga maradt le a maga 30 százalékos drágulásával.

A malmok és a pékségek eddig csak az energiaárak emelkedését és a megemelt munkabéreket kalkulálták bele az áraikba, de az étkezési búza árának a megduplázódása még csak ezután fog beépülni a liszt és a pékáruk költségeibe. Bár a termelők szerint az aszály miatti terméskiesésére most aligha reagál a piac, mégis előfordulhatnak a termés minősége miatt olyan pluszköltségek, ami a péktermékeket további drágulását okozza.

Kétségbeejtő eredmények

A betakarítás részeredményeit látva máris körvonalazódik, hogy amíg az ország nyugati felén örvendeznek, a keleti régióban kétségbeesnek a gazdák. Békés megyében például alig fele annyi búzát aratnak, mint tavaly az ősz óta tartó aszály miatt.

A megyében már annyira elkeseredettek  a gazdák, hogy azt követelik az Agrárkamarától, állítsák lea jégkármérséklő berendezéseket két hónapra, mert  a véleményük szerint azok beindításával a felhők közé „lőtt" ezüst-jodid miatt nincs csapadék. A kamara emiatt most kénytelen fórumokat tartani annak érdekében, hogy meggyőzzék a gazdákat arról, hogy nem a talajgenerátorok működtetése zavarja el a felhőket. A Dunántúlon is esett eső  pedig ott is bekapcsolták a rendszert, amikor a zivatarok átvonultak az országon.

Az elkeseredés természetesen érthető, hiszen a gabonatermelők az idén nagyon sok pénzt beletettek a gazdaságukba, a gázolajtól kezdve a műtrágyán keresztül egészen a munkaerőig mindenért lényegesen többet kellett fizetni, mint tavaly. Most pedig az alföldi gazdák egy jelentős részének azzal kell szembe néznie, hogy hiába bíztak a kedvező tőzsdei árak után kúszó bevételekben, jó, ha az aratást feleannyi hozammal fejezik be, és szerencsés esetben nullszaldósan, kevésbé szerencsés esetben pedig veszteségesen zárják majd a szezont.


Tarol a szárazság

Világszerte mindenütt tarol a forróság és a szárazság, kevesebb lesz a termés, ami a gabonaárakra is hatással van. Az AKI PÁIR adatai szerint májusban 134,8 ezer forint volt egy tonna búza felvásárlási ára forgalmi adó és szállítási költség nélkül, ami  a tavaly nyári áraknál kétszer magasabb.

Egyenlőre még megjósolni sem lehet, hogy a malmok mennyiért tudják az aratás utáni új szezonban feltölteni a készleteiket. Egész Európában a májusi termésbecslésekhez képest 22 százalékkal kevesebb látszik búzából júniusban, Magyarországon is míg májusban még hektáronként 5,7 tonnára becsülték az átlag terméshozamot, júniusban már csak 5,3 tonnára módosították azt.

A Dél-Alföldön a kiszáradt talajok sajnos nem kapták meg a várt csapadékot, van olyan hely ahol ősz óta nem esett - a Tiszától keletre sokan már beletörődtek abba, hogy 50 százalék alatti lesz a búzatermés. A termelők szerint azonban az aszály aligha befolyásolja majd a nemzetközi tőzsdei árakat, azaz a kevesebb termés nem feltétlenül vonja maga után azt, hogy többért tudják majd értékesíteni a terményeket.

Kevesebb étkezési búza lesz a piacon

Másképp látja ezt Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára, aki szerint elképzelhető, hogy az amúgy is prognosztizált árnövekedést megtolja az aszályhelyzet is.

A malmok és a feldolgozók arra készülnek, hogy a tavalyinál kevesebb gabona - és ami a malmok számára fontos -, kevesebb lesz az étkezési búza is a piacon, emiatt végeredményben a termelő és a kereskedő megállapodásától függ majd az ár. Pótsa arra emlékeztetett, hogy a feldolgozók javarészt még tavalyi készletei az elkövetkező hetekben kifogynak, így most fogják feltölteni a következő időszakra a raktárakat.

kenyér

Az aratás utáni készletek feltöltésével jön majd a megdrágult étkezési búza beépítése az árakba – fotó: pixabay.com

Az aszály felárával is kalkulálni kell

A 130-140 ezer forintos búza még nincs beárazva" – mondta a főtitkár, aki szerint bár az üzletekben már most is jócskán többet fizetünk a kenyérért, de a malmok és a pékek ebbe még egyelőre a munkabéreket, az energiaárakat és egyéb költségeket árazták be, az aratás utáni készletek feltöltésével jön majd a megdrágult étkezési búza beépítése az árakba. Míg tavaly nyáron 65-70 ezer forint volt egy tonna étkezési búza, a mostani vásárlási dömpingben 135 ezer forint. Erre még rájöhet az aszály felára, amit csak óvatosan lehet megbecsülni mennyi lesz.

A bajt tovább tetézi az is, hogy az aszály nem csak felezi, harmadolja a termést, hanem kedvezőtlenül hat a minőségre is. Magyon sok üres, összeszáradt termést kell majd kiszűrniük, ami akár elérheti a 30 százalékot is. Ki kellene válogatni azt a malmi minőséget, amiből lisztet lehet készíteni, de ez a pluszmunka is sokba kerül.

kenyér

A kenyér árát befolyásoló étkezési búza ára miatt egyaránt aggódhatnak a malmok és a fogyasztók is – fotó: pixabay.com

Az öntözés megoldás lenne, de nagyon drága

Az aszályos dél-alföldi gabonatermelők között vannak olyanok, akik a területüknek legalább egy részét öntözik. Ők még bíznak abban, hogy legalább nem lesz túl nagy veszteségük.

A mostani aszályban szükséges öntözési intenzitás költségeit számolgatva kiderült, hogy  hektáronként 1 mm víz kiöntözése 1200 forintba kerül, (ennyi gázolaj szükséges az üzemeléshez), ha közel 200 mm az a vízmennyiség, ami most hiányzik a területről akkor ez pluszban 250 ezer forintot jelent ebben a szezonban.

Nem csak a kenyér drágulhat

A kenyér árát  befolyásoló étkezési búza ára miatt egyaránt aggódhatnak a malmok és a fogyasztók is. De a fogyasztók a takarmányárak drágulását is megérezhetik majd, hiszen az hatással lesz az állati termékek árára.

Nagy területeken kiégtek a legelők, sok gazdaságban, például Csongrádban már vannak olyanok, akik inkább most, cső nélkül betakarítják a kukoricát, mert nem látják értelmét tovább várni vele. Az aszály valószínűleg itt is hatást gyakrol majd az árakra.