Nem elég, hogy az alapanyagok drágulása miatt már elindult a kenyér ára felfelé, nincs vége a trendnek, még az aszály is belerondíthat. Sok alföldi gazdaságban dupla ráfordítással a tavalyi terméshozam felét takaríthatják be - írja a hvg.hu
Világszerte mindenütt tarol a forróság és a szárazság, kevesebb lesz a termés, ami a gabonaárakra is hatással van – fotó: pixabay.com
A búza ára megduplázódott
Májusban már lényegesen többet fizettünk a kenyérért az év eleji árakhoz képest. Január óta legalább 45 százalékkal drágult szinte mindegyik termék, egyedül csak a kakaós csiga maradt le a maga 30 százalékos drágulásával.
A malmok és a pékségek eddig csak az energiaárak emelkedését és a megemelt munkabéreket kalkulálták bele az áraikba, de az étkezési búza árának a megduplázódása még csak ezután fog beépülni a liszt és a pékáruk költségeibe. Bár a termelők szerint az aszály miatti terméskiesésére most aligha reagál a piac, mégis előfordulhatnak a termés minősége miatt olyan pluszköltségek, ami a péktermékeket további drágulását okozza.
Kétségbeejtő eredmények
A betakarítás részeredményeit látva máris körvonalazódik, hogy amíg az ország nyugati felén örvendeznek, a keleti régióban kétségbeesnek a gazdák. Békés megyében például alig fele annyi búzát aratnak, mint tavaly az ősz óta tartó aszály miatt.
A megyében már annyira elkeseredettek a gazdák, hogy azt követelik az Agrárkamarától, állítsák lea jégkármérséklő berendezéseket két hónapra, mert a véleményük szerint azok beindításával a felhők közé „lőtt" ezüst-jodid miatt nincs csapadék. A kamara emiatt most kénytelen fórumokat tartani annak érdekében, hogy meggyőzzék a gazdákat arról, hogy nem a talajgenerátorok működtetése zavarja el a felhőket. A Dunántúlon is esett eső pedig ott is bekapcsolták a rendszert, amikor a zivatarok átvonultak az országon.
Az elkeseredés természetesen érthető, hiszen a gabonatermelők az idén nagyon sok pénzt beletettek a gazdaságukba, a gázolajtól kezdve a műtrágyán keresztül egészen a munkaerőig mindenért lényegesen többet kellett fizetni, mint tavaly. Most pedig az alföldi gazdák egy jelentős részének azzal kell szembe néznie, hogy hiába bíztak a kedvező tőzsdei árak után kúszó bevételekben, jó, ha az aratást feleannyi hozammal fejezik be, és szerencsés esetben nullszaldósan, kevésbé szerencsés esetben pedig veszteségesen zárják majd a szezont.
Világszerte mindenütt tarol a forróság és a szárazság, kevesebb lesz a termés, ami a gabonaárakra is hatással van. Az AKI PÁIR adatai szerint májusban 134,8 ezer forint volt egy tonna búza felvásárlási ára forgalmi adó és szállítási költség nélkül, ami a tavaly nyári áraknál kétszer magasabb.
Egyenlőre még megjósolni sem lehet, hogy a malmok mennyiért tudják az aratás utáni új szezonban feltölteni a készleteiket. Egész Európában a májusi termésbecslésekhez képest 22 százalékkal kevesebb látszik búzából júniusban, Magyarországon is míg májusban még hektáronként 5,7 tonnára becsülték az átlag terméshozamot, júniusban már csak 5,3 tonnára módosították azt.
A Dél-Alföldön a kiszáradt talajok sajnos nem kapták meg a várt csapadékot, van olyan hely ahol ősz óta nem esett - a Tiszától keletre sokan már beletörődtek abba, hogy 50 százalék alatti lesz a búzatermés. A termelők szerint azonban az aszály aligha befolyásolja majd a nemzetközi tőzsdei árakat, azaz a kevesebb termés nem feltétlenül vonja maga után azt, hogy többért tudják majd értékesíteni a terményeket.
Kevesebb étkezési búza lesz a piacon
Másképp látja ezt Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára, aki szerint elképzelhető, hogy az amúgy is prognosztizált árnövekedést megtolja az aszályhelyzet is.
A malmok és a feldolgozók arra készülnek, hogy a tavalyinál kevesebb gabona - és ami a malmok számára fontos -, kevesebb lesz az étkezési búza is a piacon, emiatt végeredményben a termelő és a kereskedő megállapodásától függ majd az ár. Pótsa arra emlékeztetett, hogy a feldolgozók javarészt még tavalyi készletei az elkövetkező hetekben kifogynak, így most fogják feltölteni a következő időszakra a raktárakat.
Az aratás utáni készletek feltöltésével jön majd a megdrágult étkezési búza beépítése az árakba – fotó: pixabay.com
Az aszály felárával is kalkulálni kell
„A 130-140 ezer forintos búza még nincs beárazva" – mondta a főtitkár, aki szerint bár az üzletekben már most is jócskán többet fizetünk a kenyérért, de a malmok és a pékek ebbe még egyelőre a munkabéreket, az energiaárakat és egyéb költségeket árazták be, az aratás utáni készletek feltöltésével jön majd a megdrágult étkezési búza beépítése az árakba. Míg tavaly nyáron 65-70 ezer forint volt egy tonna étkezési búza, a mostani vásárlási dömpingben 135 ezer forint. Erre még rájöhet az aszály felára, amit csak óvatosan lehet megbecsülni mennyi lesz.
A bajt tovább tetézi az is, hogy az aszály nem csak felezi, harmadolja a termést, hanem kedvezőtlenül hat a minőségre is. Magyon sok üres, összeszáradt termést kell majd kiszűrniük, ami akár elérheti a 30 százalékot is. Ki kellene válogatni azt a malmi minőséget, amiből lisztet lehet készíteni, de ez a pluszmunka is sokba kerül.
A kenyér árát befolyásoló étkezési búza ára miatt egyaránt aggódhatnak a malmok és a fogyasztók is – fotó: pixabay.com
Az öntözés megoldás lenne, de nagyon drága
Az aszályos dél-alföldi gabonatermelők között vannak olyanok, akik a területüknek legalább egy részét öntözik. Ők még bíznak abban, hogy legalább nem lesz túl nagy veszteségük.
A mostani aszályban szükséges öntözési intenzitás költségeit számolgatva kiderült, hogy hektáronként 1 mm víz kiöntözése 1200 forintba kerül, (ennyi gázolaj szükséges az üzemeléshez), ha közel 200 mm az a vízmennyiség, ami most hiányzik a területről akkor ez pluszban 250 ezer forintot jelent ebben a szezonban.
Nem csak a kenyér drágulhat
A kenyér árát befolyásoló étkezési búza ára miatt egyaránt aggódhatnak a malmok és a fogyasztók is. De a fogyasztók a takarmányárak drágulását is megérezhetik majd, hiszen az hatással lesz az állati termékek árára.
Nagy területeken kiégtek a legelők, sok gazdaságban, például Csongrádban már vannak olyanok, akik inkább most, cső nélkül betakarítják a kukoricát, mert nem látják értelmét tovább várni vele. Az aszály valószínűleg itt is hatást gyakrol majd az árakra.