"Óránként belevágok 2 fangli búzát a parázsba, meglepően jól ég. Világ nem látott már ilyent, búzával és kukoricával fűtünk, apáink meg forognak odalent."

Ezt egyik olvasónk kommentelte az Agroinform fórumában, a Kukorica terményárak fórumtémánál. Igen, ez a helyzet: annyira alacsony áron lehet eladni a gabonát, hogy csak veszteség keletkezik rajta. Különösen igaz ez a kukoricára, melynél általában szárítási költség is jelentkezik. A jelenlegi árszint mellett a kalászosnál és a kukoricánál is 100-200 ezer forintos ráfizetés termelődik hektáronként. De nem ez az egyetlen probléma.

Valaki azt írja: "az alacsony árnál bosszantóbb a felvásárlók ügyeskedése. A szemétlevonás 3-5 % között (az ellenőrzések szerint ez mindig 1% alatt volt, 2-4% ajándék nekik). Tisztítási díjak: 250-400 Ft+ÁFA/q. Szárítási díjak: 150-500 Ft+ÁFA/víz%, ami lehet akár 14,2% is."

"Kb. harmada a gázár a tavalyinak. Ezek viszont semmit nem vettek vissza az áraikból. Ahogy az élelmiszerlánc szereplőinek jelentős része sem" – szól egy másik komment.

Más bejegyzés szerint a kukorica mázsáját 5000-5500 forintért veszik (amúgy a takarmánybúza ára is ezen a szinten mozog), ennyiért már "megéri" fűtésre használni, legalább a téli tüzelő árát megspórolhatják vele, ha már bevételük nem lesz belőle. Egy hozzászóló tapasztalata alapján azt írja: ha nem góréban száradt a tengeri, nem is ég jól. Más erre úgy reagált: "Fával csinálok parazsat és ég, mint a szén utána."

Egyébként sokan rájöttek az "alternatív" hasznosítási lehetőségre, erről tanúskodnak a hasonló tartalmú hozzászólások: "Most borítottam 2 vödörrel a kazánra! Pirít szépen!" "Jól tartja a 60 fokot!" "Felülről gyújtod meg a szemes kukoricát, vagy alulról?"

Természetesen, érkeznek a gyakorlati tanácsok is: "Kicsi parazsat csinálok fával! Most reggel néztem, leégett teljesen!" "Felülről kellene mindent meggyújtani. Lassabban indul be, de sokkal tovább ég, és tisztább az égés."


Tragédia, hogy vannak kidolgozott receptek is:

"Megpróbálom így is, úgy is. Tavaly nagy könyörgésre visszakaptam a napraforgó szemetemet és azzal tüzeltem az egész télen – nem szívesen adják ki a szárítók, mert szerintem ők is eladják a hőerőműveknek. Csináltam a Celsius 40 Kw-os kazánomba egy zártszelvény keretű plusz rácsot 3 mm-es rostával, amibe felülre 8-as furatokat fúrtam, majd nagy teljesítményű ventilátorral levegőt nyomtam bele, mint a kovácstűznél – így nagyon frankón égett a napraforgószemét + elektronikus vezérlés. Remélem a kukorica is így fog égni."

"Ha valakit nem érdekel a környezet, akkor 5-10 literes PET-palackokba rakja bele a morzsoltat, és úgy a tűzre, a parázsra."

"A múlt télen a vegyszeres palackokba/kannákba (1-5-10 L) a napraszemét, majd ráöntöttem 1-1,5 dl fáradt olajat, vagy gázolajat, hagytam 1 napig állni, majd úgy a tűzre – na az azután frankón felnyomta a vizet 80 C fokra."

"Vigyáztam a környezetre, mert a göngyöleget nem a határban dobtam ki, meg a fáradt olaj is elkopott."

Van, aki rátapintott a lényegre:

"Igen, az nagyon szomorú, hogy az általunk megtermelt élelmiszer olcsóbb, mint a tűzifa, szén, vagy gáz. A fa 7-8 ezer Ft/q, szén 15-20 ezer Ft/q, akkor miről beszélünk. Húsz éve még a battonyai polgármestert, Karsait pokolra kívánták a búzaégetéssel, de soha nem gondoltam volna, hogy egyszer még ezzel is lehet meleget csinálni."

És hogy most, amikor minden összedőlni látszik, s mintha mindenki a gazdák vérét akarná szívni, mi a perspektíva? Az egyik érintett így látja:

"A jelenlegi helyzetben nem látszik más veszteségminimalizálás, mint a költségek extrém csökkentése, nincs műtrágya, nincs gépvásárlás, nincs szárítás..."

Zárásként pedig itt egy velős vélemény:

"Forogjon azoknak az apja, meg anyja a sírban, akik ide juttatták a világot."

Indexkép forrása: pixabay