A magyar Agrárminisztérium (AM) a döntésre közleményben reagált, ebben azt írták, hogy a magyar törvény sok más uniós tagállaméhoz hasonlóan korlátozza a termőföld tulajdonának megszerzését és használatát külföldiek számára, véget vetve a nemzeti érdekeket feladó földpolitikának, amellyel zsebszerződésekkel spekulánsok kezére játszotta a magyar földeket. A jogszabály – mint írták – több százezer hektárnyi területet mentett meg attól, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriuma után spekulánsoké legyen.
A Bizottság 2016-ban fordult a bírósághoz, miután a Magyarország nem tett lépéseket azért, hogy a földtörvény összhangba kerüljön az uniós joggal – fotó: Agroinform.hu
Az Agrárminisztérium válaszára a budapesti uniós képviselet reagálva hangsúlyozta, hogy
az Európai Bizottság úgy látta, hogy a magyar szabályozás a haszonélvezeti jog megszüntetésével sértette a határokon átnyúló tevékenységet folytató uniós polgárok mezőgazdasági földhasználatára vonatkozó rendelkezéseket.
Mint írták, a Bizottság 2014 októberében kötelezettségszegési eljárás formában párbeszédet indított abból a célból, hogy a magyar jogszabályok összhangba kerüljenek az uniós joggal. Miután Magyarország nem hozott intézkedéseket a helyzet orvoslására, 2016 júniusában az uniós bírósághoz fordult.
Az Európai Unió intézményei és a tagállamok közötti őszinte és lojális együttműködés, illetve a közösen elfogadott uniós jogszabályok érvényesülésének alapja az uniós bíróság döntéseinek mind az uniós intézmények, mind a tagállamok hatóságai részéről történő tudomásulvétele – szögezték le.
Hangsúlyozták, az Európai Unió szívén viseli az európai – köztük a magyar – gazdák sorsát és sikerét. A Közös Agrárpolitikán (KAP) keresztül támogatja mind a 22 millió európai gazdálkodó és mezőgazdasági dolgozó munkáját, valamint az adott ország igényeihez igazított vidékfejlesztési projekteket, ezzel is biztosítva a stabil, változatos és biztonságos élelmiszerellátást az unió 500 millió polgárának – tették hozzá.