Jól hangzik az árstop, de valójában mennyit spórolhatunk vele?

Február elsejétől május elsejéig az ország minden részében vizsgálják az élelmiszerárstop betartását a megyei és fővárosi kormányhivatalok fogyasztóvédelmi munkatársai. A kedden induló helyszíni ellenőrzések a tavaly október közepi szinten maximált árra, az érintett termékek mennyiségére és az élelmiszerárstopról szóló tájékoztatásra is kiterjednek.

A mulasztókra kötelezően legalább 50 ezer forintos bírságot szabnak ki, ismételt jogsértés esetén a kereskedő tevékenységét minimum egy napig korlátozhatják – írja az Innovációs és Technológiai Minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye.

Az energiaválság és elszabadult energiaárak miatt jelentősen nőnek az élelmiszerárak — fotó: pixabay.com

Ahogy arról többször is beszámoltunk, az intézkedés február elsejétől rögzíti a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej árát. E termékek eladási árát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet magasabb a tavaly október 15-einél.

Mennyit takaríthat meg egy háztartás?

Az ITM közleményében arról ír, hogy a nagy mennyiségben fogyó élelmiszerek limitált árának köszönhetően a háztartások havonta több ezer forintot takaríthatnak meg. Az Index nemrég írta meg, a Ripost számítasai alapján, hogy egy négy fős család 2856 forintot spórolhat az indézkedéssel egy hónapban.

Az, hogy mennyit lehet spórolni az egyes alapvető élelmiszereket érintő árstop révén azonban elég összetett kérdés. Nagymértékben függ attól, hogy az adott boltban milyen szinten álltak az októberi árak (két élelmiszerüzlet árai között már akkor is lehettek lényeges eltérések). Emellett nehéz átlagos fogyasztással számolni a fenti élelmiszertermékek esetében.

Az előírásszerű árképzésről, készletezésről és a termékkörök értelmezéséről útmutatót állítottak össze a kereskedelmi szektor részére — fotó: pixabay.com

A hatóság nem figyelmeztet, azonnal büntet

Hangsúlyozták: az általános gyakorlattól eltérően a hatóság nem figyelmeztet, a feltárt hiányosságok után kötelezően kiszabja az 50 ezer forinttól akár 3 millió forintig tartó bírságot. A szankció többször is alkalmazható, ismételt jogsértés esetén a korábbi tétel legalább kétszeresét fizetheti a szabályszegő kereskedő.

A többször mulasztáson ért vállalkozás tevékenysége minimum egy napra, de legfeljebb fél évre korlátozható. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az előírásszerű árképzésről, készletezésről és a termékkörök értelmezéséről útmutatót állított össze a kereskedelmi szektor részére. A tárca a segédletet eljuttatta az ágazati szakmai szervezetekhez, és közzétette a Fogyasztóvédelmi portálon.

Az élelmiszert forgalmazó üzletekben, a piacokon és még az online shopokban is ellenőrzéseket végeznek

Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár a közlemény szerint kifejtette: "a fogyasztóvédelmi szakemberek mától három hónapon át ellenőrzik a rendelkezések betartását az élelmiszert forgalmazó üzletekben, piacokon és online shopokban. Ha egy cég hagyományos boltban és webáruházban is készleten tartja az érintett termékeket, akkor mindkét értékesítési csatornát megvizsgálják. Az ITM az ellenőrzés-sorozat első tapasztalatait már a jövő hét elején összegzi majd".

Az intézkedéssel a kisebb boltok rosszabbul járhatnak, a nagyobbak könnyebben alkalmazkodnak — fotó: pixabay.com

Miként reagálnak erre a boltok?

Az élelmiszerárstoppal kapcsolatban a kisebb boltok tulajdonosainak és az üzletláncoknak eltérő a reakciója. A lépéssel előreláthatóan a kisebb boltok rosszabbul járnak, a nagyobbak könnyebben alkalmazkodnak, hiszen több más termék típus árát megemelve el tudják kerülni a veszteséget.

A nagyobb üzletláncok közül a Lidl mennyiségi korlátozást vezetett be (ahogy a Spar is bejelentette ezen szándékát) a hatósági áras termékekre annak érdekében, hogy biztonságosan ki tudják szolgálni a családi vásárlásokat, ne legyen túlzott felvásárlás, ami miatt az érintett termékekből nem jutna mindenkinek. Ezért az egyszerre megvásárolható mennyiség kristálycukorból és búzalisztből legfeljebb tíz-tíz kiló, a tejből tizenkét liter, napraforgó-étolajból tíz liter lett.

Ráadásul a Lidl ezeknél a termékeknél a hatósági árak alá ment, ha valaki egyszerre megvásárolja a maximális mennyiséget, akkor a kristálycukrot és a lisztet 10-10 forinttal, az UHT tejet 19%-kal, a napraforgó-étolajat pedig 14-15%-kal olcsóbban adják majd, mint azt a jogszabályban rögzített dátumon tették.

A kisebb boltoknál már egészen más a helyzet. Jó példa erre egy pécsi kisbolt esete, ahol a tulajdonos kissé szokatlan kéréssel fordult a vásárlóihoz. Arra kérte őket, hogy ne vásároljanak azokból a termékekből, amelyeknek árát február elsejétől befagyasztotta a kormány. Indoklásuk szerint a meghatározott fogyasztói árak hatalmas terhet rónak a vállalkozásra, a beszerzési áraik sok esetben magasabbak, mint az eladási árak.