Bár az elmúlt években jelentős volt a növekedés, a mezőgazdaság termelékenysége még mindig alacsony. A lakosság a jövedelmének a harmadát költi élelmiszerre, ami magasabb az uniós átlagnál. - írja a novekedes.hu
A hazai élelmiszeripari vállalkozások termelékenysége nagyon heterogén – fotó pixabay.com
Összegezték az élelmiszeripar előtt álló kihívásokat
A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szakmai fórumán a szakemberek összegezték az élelmiszeripar előtt álló kihívásokat. A fórumon elhangzott, hogy bár a hazai termékek aránya az itthoni élelmiszerfogyasztásban már elérte a 70-75 százalékot, a kormányzati cél az, hogy elérjük a 80 százalékot is.
A nemzeti számlák alapján számolva, és az egy alkalmazottra jutó előállított értéket nézve az élelmiszeripar termelékenysége uniós összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll.
A hazai élelmiszeripari vállalkozások termelékenysége ugyanis nagyon heterogén: az átlagot vizsgálva a helyzet valóban nem bizonyul kedvezőnek, de az elmúlt években komoly beruházások voltak, erős fejlődés zajlott. A fejlesztésekben nagy szerepet játszik, hogy a kormány az uniós forrásokhoz magas nemzeti támogatási kiegészítést rendelt hozzá.
Hazánkban mintegy 4 ezer vállalkozás működik az élelmiszeriparban
Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc felügyeletért felelős helyettes államtitkára, Felkai Beáta Olga az ágazat helyzetéről tartott előadást, amelyben a kockázatok közül többet is kiemelt:
- drágultak az alapanyagárak,
- bizonytalan a mezőgazdasági alapanyagok rendelkezésre állása,
- emelkedtek a csomagolóanyagárak - főleg az üveg és a fém esetében,
- jelentősen drágultak a konténeres szállítmányozási és a légi fuvardíjak
- a zöldség- és gyümölcstermelésben az energiaköltség aránya több mint 25 százalékos
- az idei évben az ország 81 százalékán súlyos vagy nagyfokú aszály pusztított: a termelők 1 millió 434 ezer hektárra jelentettek aszálykárt
- az aszály következtében megjelentek az aflatoxinos (rákkeltő gombamérgekkel fertőzött) termékek.
Elmondta: hazánkban mintegy 4 ezer vállalkozás működik az élelmiszeriparban, amely évente 4500 milliárd forintot állít elő, az export aránya az ágazatban 30-35 százalék.
A belföldi fogyasztásban a lakosság a jövedelmének a 30 százalékát költötte élelmiszerre átlagosan, de ez az arány a drágulással párhuzamosan emelkedett. Az uniós átlag ennél alacsonyabb
- mondta.
Az élelmiszerek drágulási üteme meghaladja az uniós átlagot, aminek hátterében az energiaárak emelkedése, a forint árfolyamának gyengülése áll. Hozzátette: tavaly az uniós árszinthez képest alacsonyabb volt a hazai élelmiszerek ára, azaz az idei infláció az alacsony bázis miatt is erőteljesebb, az első félévben pedig a lakosság fogyasztása az expanzív költségvetési politika miatt nőtt.
A belföldi fogyasztásban a lakosság a jövedelmének a 30 százalékát költötte élelmiszerre átlagosan, de ez az arány a drágulással párhuzamosan emelkedett – fotó: pixabay.com
Gyorsan alkalmazkodtunk az inflációhoz
Az árak emelkedése miatt már most visszaesett a háztartások fogyasztása, illetve az élelmiszerfogyasztás szerkezete is megváltozott. A fogyasztók az olcsóbb termékkategóriákat részesítik előnyben, miközben az infláció kevésbé befolyásolja a prémium termékek fogyasztását.
Az ársapkás termékek közül leginkább a cukorból szorulunk importra, hiszen a fogyasztásnak csak a harmadát tudjuk itthon előállítani az egyetlen hazai cukorgyárban, Kaposváron.
A 300 ezer tonna éves cukorfogyasztásból 80-100 ezer tonnát ad a kaposvári cukorgyár
- mondta el Felkai Beáta, aki hangsúlyozta azt is, hogy a Közös Agrár Politika (KAP) keretében a mezőgazdasági támogatásokról szóló megállapodás létrejött. A ágazatnak juttatandó támogatások egyik fő célja az energiaproblémák kezelése, melynek része a gyármentő program is.