A NAK honlapján foglalta össze a legfontosabb, a kamarai tagságot érintő változásokat. Mivel az adócsomag legfontosabb elemeként aposztrofált, az egyéni vállalkozók adózásának egyszerűsítését célzó, 2025. január 1-jétől hatályba léptetni tervezett javaslat további egyeztetést igényel, az ezzel kapcsolatos rendelkezések teljesen kimaradtak a módosító törvény végleges szövegéből.

Nem került bele továbbá a módosító törvény végleges szövegébe az a tervezett módosítás sem, amely biztosította volna a mezőgazdasági őstermelők számára is – az egyéni vállalkozókkal analóg módon – a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközeik esetében az üzembe helyezés évében történő egyösszegű értékcsökkenési leírás lehetőségét. Az ŐCSG tagjainak már most is van lehetőségük az egyösszegű leírásra, e tekintetben nem módosul a szabályozás.

A módosító törvény az őstermelőkre vonatkozóan jogtechnikai pontosítást is tartalmaz. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § h) pont hc) alpontját hatályon kívül helyezték, ugyanis a kiegészítő tevékenységet folytató személy fogalma kiegészül az özvegyi nyugdíjban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött őstermelővel. Az említett személyi körbe tartozó őstermelők pedig a korábbi szabályok szerint sem minősültek őstermelői jogállásuk alapján biztosítottnak, így ez „csak" formai módosítás. Továbbra sem esik biztosítási kötelezettség alá az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja, továbbá az az őstermelő sem, aki már más, egyéb jogcímen biztosított.



Az áfarendszerben általános szabályok szerint adózó mezőgazdasági őstermelők szempontjából lényeges, hogy az elfogadott jogszabály tartalmazza a NAV által biztosított e-Áfa rendszer részletszabályait. Ugyanis január 1-től a klasszikus nyomtatványalapú bevallás mellett megjelenik a NAV által készített tervezet és a gépi interfész által benyújtott adatokon alapuló bevallástervezet. Így immáron háromféleképpen teljesíthető a bevallási kötelezettség. Fontos, hogy az e-Áfa bevallás keretein belül elkészített bevallások az adózók jóváhagyása nélkül nem minősülnének végleges bevallásnak.

Lényeges, hogy elfogadta az Országgyűlés az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is. A módosítások érintik – többek között – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) egyes rendelkezéseit is.

Az elfogadott javaslat értelmében a továbbiakban már nem minősül az Itv.-ben foglalt termőföldszerzéshez kapcsolódó mentességi feltételek megszegésének az az esetkör, amikor a vagyonszerző földműves a termőföld használatát, hasznosítását olyan erdőbirtokossági társulat javára engedi át, amelyben ő vagy közeli hozzátartozója társulati érdekeltséggel rendelkezik, vállalva, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére a vagyonszerző földműves, illetve közeli hozzátartozója az erdőbirtokossági társulati tagságát fenntartja.

A módosítás az eddigi szabályozáshoz képest kiterjesztő hatású, tekintettel arra, hogy eddig az Itv. csak a mezőgazdasági termelőszervezet javára (jogszabályban meghatározott feltételekkel) történő termőföldátadás esetén mentesítette a vagyonszerzőt az illeték (kétszeres összegben megállapított) pótlólagos megfizetésének következménye alól.

A módosítások 2024. január 1-én lépnek hatályba.

Indexkép: pixabay