Vasárnapi hír, hogy az Európai Bizottság azt javasolja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy függesszék fel a magyar kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát, mintegy 7,5 milliárd eurót.
A hír rendkívüli jelentőségű, de például az ING Bank vezető elemezője azt nyilatkozta az Indexnek, hogy valójában semmilyen döntés vagy szankciós intézkedés nem történt, csak egy javaslatról van szó. Azt is kiemelte, hogy bármilyen döntés is születik a források megvonásáról novemberig, az nem tekinthető véglegesnek, a pénzek átmenetileg is blokkolhatók vagy felszabadíthatók (más a helyzet a helyreállítási alap pénzeivel, azokról ugyanis véglegesen meg kell állapodni december 31-ig).
Az elemző szerint a befektetők pozitívan értékelték a vasárnapi fejleményeket, a piaci szereplők is úgy látják, hogy Magyarországon nincs adósságfinanszírozási probléma. Szerinte nincs most olyan EU bizottsági javaslat az asztalon, amelyet ne lehetne a következő két hónapban megoldani.
Ez a vélemény hasonlít a kormány álláspontjához
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint előremutató tárgyalások zajlanak Brüsszelben a Magyarországnak járó pénzek folyósításáról, és teljes a nyitottság a megoldásra az uniós tagállamok részéről.
Varga Judit az EU-tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülését követően magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, amíg az Európai Parlament politikai nyomásgyakorlást folytat Magyarországgal szemben, addig a jogállamisági eljárás keretében úgy a tagállamok, mint az uniós bizottság a megoldást keresik.
Navracsics Tibor területfejelsztési miniszter pedig egyenesen azt mondta, a vasárnapi eseményeknek köszönhetően megnyílik az út az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt. (MTI)
Legfontosabb vállalások az uniós pénzekért cserébe
A miniszter úgy fogalmazott, a magyar kormánynak "esze ágában sincs nem teljesíteni az eljárás során tett vállalásait", így a szankciós tanácsi határozat elfogadására nem kerülhet sor, ezért másodlagos jelentőségű, hogy milyen szankciós javaslatot tartalmaz a vasárnap elfogadott dokumentum.
7,5 milliárd euró sorsa a tét – Fotó: Sutterstock
Értékelése szerint a vasárnapi európai bizottsági döntéssel lezárultak a feltételességi eljárás több hónapos intenzív tárgyalásai, így ezután újabb elvárások már nem támaszthatók Magyarországgal szemben.
- A kabinet egyik legfontosabb vállalásaként mutatta be a tizenhét közül az integritási hatóság felállítását, amely az uniós forrásokból megvalósuló projektek közbeszerzési eljárásait ellenőrzi, és azokba csalás, összeférhetetlenség vagy szabálytalanság esetén avatkozhat be. Vezetőjét nyílt pályázaton, független szakértők választják ki – mondta, hozzátéve, a hatóság november második felében kezdheti meg működését.
- A magyar fél ugyancsak vállalta egy korrupcióellenes munkacsoport létrehozását, amely nem a kormányzaton belül kap helyet, hanem az integritási hatósághoz fog kötődni. Elnöki tisztét az integritási hatóság elnöke tölti majd be, és paritásos alapon működik majd a kormányzati és nem kormányzati szférából érkező tagokkal.
- A kormány a korrupcióellenes keretrendszert is erősíteni fogja, ezen belül Navracsics Tibor a vagyonnyilatkozatok személyi hatályának és tartalmának bővítését emelte ki.
- Erősebb összeférhetetlenségi szabályokat alkotnak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok gazdálkodásával kapcsolatban is, amelyek jövőben a hazai polgári törvénykönyvénél szigorúbb, uniós szabályokat veszik alapul. A miniszter a többi között arról beszélt, hogy politikai szimpátia vagy baráti kapcsolatok esetén a kuratóriumi tagoknak jelezni kell összeférhetetlenségüket, és nem vehetnek részt a döntéshozatalban.
- A vállalások között szerepel még a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás, amely lehetővé teszi a bírói felülvizsgálatot abban az esetben, ha az ügyészség vagy a nyomozóhatóság elutasít egy feljelentést vagy megszünteti a büntetőeljárást.
Navracsics Tibor arról is beszámolt, hogy a vállalások végrehajtása már augusztus végén megkezdődött a gyorsabb lebonyolításért. A tárgyalásokat értékelve a miniszter elismerte, hogy kezdetben valóban volt bizalmatlanság a bizottság és a magyar fél között, ahogy fogalmazott "a tárgyalások alacsony hőfokról indultak", szerinte azonban a folyamat végére normalizálódott az együttműködés.
A miniszter lehetségesnek tartja, hogy maga a bizottság fogja kimondani: a magyar kormány eleget tett a vállalásainak, amivel megszűnik az uniós költségvetés kockázata, ezért visszavonja határozati javaslatát és saját hatáskörben megszünteti az eljárást - mondta.
Újabb elvárások már nem támaszthatóak Magyarországgal szemben – Fotó: Shutterstock
Érzékenyen reagál a forint
Egy valódi objektív nézőpontot felállítani ebben a helyzetben meglehetősen nehéz, hiszen a kirakatban is és a színfalak mögött is ezernyi szál mozgatja az eseményeket, de ha csak a forint árfolyamára vetünk egy pillantást, akkor az látható, hogy a devizapiac is kedvezőnek ítélte a vasárnapi EU Bizottság általi javaslattételt, hiszen, ha rövid időre is, de szeptember 19-én újra 400 forint alá került az euró, amire hetek óta nem volt példa.
Azóta viszont már gyengült a forint
Tartósan sajnos nem maradt a 400 forint alatti szinten az euróárfolyam, a fizetőeszközt csütörtök reggel hét órakor 407,62 forinton jegyezték az előző esti 407,06 forint után. A dollár jegyzése 414,55 forintra ment fel 412,17 forintról, a svájci franké pedig 429,35-re 426,69 forintról.
Csütörtök reggeli jegyzésén a forint 0,7 százalékkal áll gyengébben a hét eleji kezdésnél az euróval, 2,6 százalékkal gyengébben a dollárral és 2,5 százalékkal gyengébben a svájci frankkal szemben. A hónap eleje óta ugyanebben a sorrendben 1,7, 4,0 és 5,3 százalékkal gyengült a fenti devizákkal szemben.
A valaha elért leggyengébb jegyzéséhez képest 0,7 százalékkal áll erősebben a forint a dollárral és a svájci frankkal szemben, valamint 2,3 százalékkal erősebben az euró ellenében.
