Egyebek közt ez is elhangzott a Kukorica Kör Egyesület szakmai kerekasztal-beszélgetésén, melyre az AGROmashEXPO-n került sor „Kockázatok kezelése a kukoricatermesztésben" címmel. A program moderátora munkatársunk, az Agroinform podcast-jeit készítő Pájtli Péter, tamási gazdálkodó volt. Résztvevői pedig: Daoda Zoltán (AGRO.bio Kft.), Sík Imre (RAGT Kft.), Németh István (Magro.hu), Reng Zoltán (Hungrana Kft.), Zsila József (Bayer), valamint Dusnoki Csaba és Szabó István gazdálkodók.
Ha a tavalyi évet egyetlen szóval kellene jellemezni, akkor a csapatnak a következő kifejezések jutottak eszébe: diverzitás, útkeresés, toxin, kockázat, alkalmazkodás. Bevezetésképp Pájtli Péter azt mondta: aszály, csapadékhiány és szárazság, illetve az ebből fakadó termelési nehézségek már jó ideje léteznek, ilyenekről számoltak be már a hetvenes években is a lapok, s kitörési pontként akkor is az alkalmazkodást jelölték meg a szakemberek.
A talajállapot több szempontból is nagyon fontos tényező
Nagyon sokáig a kukoricatermesztés rentábilis tudott maradni, az uniós csatlakozást követően alakult ki az első komoly piaci zavar, amikor nagyon nehezen lehetett értékesíteni a terményt. Szerencsére, mind Magyarországon, mind globálisan megjelentek az ipari feldolgozók, köztük az etanolüzemek, s ez olyan keresletet generált a kukorica iránt, ami nagyon sikeres növénnyé tette az elmúlt években.
–Ezért szerencsésnek is érezhetjük magunkat, hogy a mi égövünkön, a mi területeinken ezt a növényt az elmúlt években nagyon hatékonyan és jól lehetett termeszteni. De hogy most egy kicsit a kockázatok irányába tereljem a szót, a 2021-22-es évben történt egy nagy változás és azóta igazából mindenki csak kapkodja a fejét, illetve próbál alkalmazkodni ahhoz, ami történik körülötte – fogalmazott Pájtli Péter. – A kialakult helyzet egyik jelentős oka sokak szerint a klímaváltozás. Nem vagyok klímatagadós, „klímahisztis", próbálom ezt objektíven nézni, de nyilván ehhez alkalmazkodnunk kell a gazdálkodásunk során. Szerencsére a technológia adott, illetve az eszközeink adottak hozzá, csak nyitottnak kell lennünk ahhoz, hogy merjünk új dolgokat behozni a gazdálkodásba. Adja magát az első kérdés: milyen hatással van a klímaváltozás a talajban élő mikrobákra?
Nagyon fontos a kukoricamolyok "kordában" tartása – forrás: Pixabay
– A termőtalaj, az egész mezőgazdaság és élelmiszeripar első számú és legfontosabb termelőeszköze. Utána jön az összes többi, a vetőmagtól a kézi munkaerőig – szögezte le Daoda Zoltán. – Ha nincs jó termőtalajunk, akkor a kiváló genetikájú vetőmag, illetve nagyon jó minőségű tápanyagforrás sem tud olyan formában érvényesülni, mint amikor termőtalajunk normál állapotú. A mikrobiális életet illetően főleg a felső, levegő járta talajrétegben történnek a nagy meleg, vagy a szárazság hatására komoly változások. Ugyan a mikrobáknak elég komoly a vitalitásuk, és amikor kedvezővé válnak az életfeltételeik, akkor vissza tudnak szaporodni, de igen, maga a klíma és a talajművelés is rendkívüli mértékben képes az állomány megtizedelésére. Az elmúlt 30-40 évben sajnos, drasztikusan csökkent a talaj mikrobaállománya, nemcsak darabszámot, hanem sokféleséget tekintve is. Ezért van létjogosultságuk azoknak a talaj-mikrobiológiai termékeknek, amelyek célfeladatokat látnak el.
A talaj pufferhatása folyamatosan csökken, ha nem teszünk megelőző prevenciós lépéseket, és igazából az alkalmazkodás, meg mindenféle reakció valójában esemény utáni tevékenység. Fel kell készülnünk pár év alatt a várható helyzetekre, beruháznunk, fejlesztenünk a talajt szervesanyag-tartalom növeléssel, megfelelő gépek és művelésmód választásával.
Minőség+mennyiség=jövedelmezőség
Dusnoki Csaba arról beszélt, hogy a következő években a minőség és a mennyiség mellett a legfontosabb a jövedelmezőség lesz. Amikor a gazdák elkezdik tervezni az adott évet, a legfontosabb számukra a jövedelmezőség, s a jövedelemtermelő képességnek kihagyhatatlan eleme elsősorban a mennyiség és az, hogy ez a mennyiség valójában milyen minőségű. Ez utóbbi ugyanis erősen befolyásolhatja a vételárat. Hozzátette: az alkalmazkodás 2024-ben felértékelődött a gazdálkodóknál és ennek jegyében próbálnak előre gondolkozni. Ez azt vetíti előre a tavalyi év legnagyobb tanulságaként, hogy a kukoricatermesztésben a toxin elleni védekezés beépített elem kell, hogy legyen. Ugyanakkor nagyon sok a kétely.
– Annál is inkább, mert próbálkoztak, próbálkoztak, csak aztán nem sikerült és igen magas toxintartalommal rendelkező kukorica van a magtárukban, amit nem tudnak jó áron eladni. viszonylag nagy összeget költöttek erre a védelemre az egész termelési költséghez képest, ami végül nem hozta azt az elvárt hatásmódot. Azt meg nyilván sajnos, már nem is vizsgálják, hogy miért nem mert esetleg nem jó időben, nem jó szerrel, nem jó kijuttató eszközzel zajlott a kezelés. Szóval elsősorban a probléma szerintem a jövedelmezőséggel van és a jövedelmezőség kérdésköre veti fel mind a mennyiségi, mind a minőségi kockázatokat. Most úgy gondolom, hogy ha a toxinos kukoricámból nagyon jó profittal ki tudok szállni, akkor nem biztos, hogy törekszem a toxinmentesre – és ezzel sajnos sokan vannak így...
Németh István arról beszélt: a kukoricatermesztés kockázatait tudatossággal lehet csökkenteni, a tudatosság pedig információkon alapul. Nem véletlen, hogy a kukorica, különösen a magas toxintartalommal foglalkozó témájú cikkek olvasottsága a legmagasabb. Ugyanakkor úgy látja: a tudás nagyon hiányzik ma a toxinkezelésből. Nem áll rendelkezésre az az információ, hogy milyen technológiai elemekkel lehet megelőzni a kialakulását.
_fill_540x300_0.jpg)
Reng Zoltán szerint jelentős változás történt a piacon, annak mechanizmusában, ez is befolyásolja a jövedelmezőséget. Néhány évvel ezelőttig az export határozta meg a magyar árszínvonalat, hiszen mindig termelődött felesleg, s a termés felét, harmadát exportáltuk. Amennyit az exportőrök tudtak fizetni egy vasúti felrakóban, vagy kikötőben, esetleg egy telephelyen, annál kellett kicsivel jobb árat mondaniuk a takarmányosoknak, a gyáraknak. Az elmúlt három évből azonban kétszer is előfordult, hogy nem keletkezett többlet, sőt, előfordult, hogy hiány volt, importra szorultunk. Ez pedig már módosítja az árazást. Nem beszélve arról, hogy szinte napi szinten változnak a feldolgozóipar által is használt inputok árai és a termés nem az igazi. Tehát a szokásos 15 millió tonna európai hiány most inkább 20-25 millió, azaz több kukoricát kell behozni Európába, mint korábban. Sok esetben Európán kívül olcsóbb a termelés, ezért lehet olcsóbb az ide érkező áru is, ami viszont a termelőinknek nem jó. De ez a helyzet...
Nagy a teher a nemesítőkön is
–A Hungrana alapvetően élelmiszer-alapanyagokat állít elő, ezért mi nem tudjuk megtenni azt, hogy magasabb toxintartalmú terményt befogadjunk, ennek jogszabályi háttere is van – szögezte le. – Természetes, hogy elválik egymástól a jó minőségű és a nem jó minőségű kukorica árazása, semmi másról nincs szó. Nincs itt semmi extraprofit, meg extra haszon, ez nem az az iparág mostanában. A takarmány-előállító is csak csökkentett árat tud adni azért a kukoricáért, aminek a 30 százalékát a toxin miatt ki kell dobni, hiszen komoly bevételkiesése keletkezik. Tehát ez az árképlet határozza meg tulajdonképpen a felvásárlási árakat. Az pedig, hogy 22-ben is, meg idén is be tud jönni import, az adottság, muszáj, hogy bejöjjön, mert '22-ben nem volt elég termés, most pedig nem elég jó.
A szakember a kemény magvú hibrideket javasolja – forrás: Pixabay
Sík Imre úgy véli: az egyik legfontosabb kockázatunk a klíma, ami az utóbbi években folyamatosan visszatérő probléma. A másik a toxin, ami miatt bizony, a nemesítőkre és a nemesítésre is több feladat hárul.
– Hogy a gazdálkodók gazdaságosan tudjanak termeszteni kukoricát és megérje hosszú távon is foglalkozni a kukoricával, ahhoz megfelelő hibrideket kell adni a gazdák kezébe – fogalmazott Sík Imre. –Van olyan év, amikor az aflatoxin, van, amikor a DON-toxin okoz nagyobb problémát számunkra. Ezt mi is látjuk azokból a kísérletekből, amit jellemzően az Alföldön végzünk – azért az Alföldön, mert ott kicsit nagyobb a fertőzöttség is, illetve mert ott meg tudjuk akár olyan évben is vizsgálni ezeket az anyagokat, amikor nincs fertőzés. Ilyen esetben felülfertőzzük az anyagainkat ahhoz, hogy lássuk, melyik mennyire bírja, illetve melyik hogyan reagál a toxinra a területen. A kemény magvú hibrideket emelném ki, amelyeket nem tudja olyan mértékben károsítani a moly. Ez már jó alapot ad a hibridnek arra, hogy kevésbé fertőzödjön toxinnal.
Többet kellene szakmai rendezvényekre járni
Hangsúlyoznám, hogy a talaj valóban nagyon fontos tényező a toxinfertőzés szempontjából, mert például azok a rovarok, amelyek kárt okoznak a csövön, már akkor gyéríthetők, amikor a talajban telelnek át. Ehhez viszont tényleg kellenek azok a baktériumok, illetve technológiák, melyekkel le tudjuk bontani a talajban az áttelelő növényi képleteket. Utána a másik nagyon fontos kérdés az, hogy ha már ott vannak a területen ezek a rovarok, akkor rovarölő szerrel jókor tudjuk kezelni, tehát ismernünk kell a növényvédelmi oldalt is. Mostanában kicsit talán a gazdák felületesebben kezelik a kapcsolódó szakmai konferenciák kérdését, nem feltétlenül jelennek meg kellő létszámban, holott éppen ezeken a rendezvényeken hangzanak el például azok az információk, hogy a toxin jelenlétét hogyan lehet a területeken csökkenteni, vagy még inkább elkerülni.
Az adott hibridhez és az agrotechnikához illeszkedő optimális tőszám szintén hozam-befolyásoló tényező – forrás: Pixabay
Zsila József szerint a jövedelmezőséget illetően is nagy jelentősége van annak, hogy a gazdálkodó melyik hibridet választja.
– Azt gondolom, minden kukoricatermesztő fejében megfordult már a gondolat, hogy vajon megvan-e az a tuti hibrid, ami minden időjárási körülmények között jól fog szerepelni, vagy esetleg az agrotechnikát kellene-e jobban szofisztikálni ahhoz, hogy csökkentsék a kockázatot? – fogalmazott. –Nagyon különbözők a hibridek tűrőképessége, elsősorban az aszálytűrő képességre gondolok. Ez akár több tonnányi terméskülönbséget is jelenthet. Azonban a jó hibridválasztás mellett a tőszám is sarkalatos kérdés, mert a Bayer megfigyelései alapján két tonna termés sorsa is múlhat a megfelelő tőszám meghatározásán. Viszont én mégis azt mondanám, hogy az agrotechnika esetében még nagyobb lehet a kockázat mértéke. Elsősorban az aszályra kell gondolni és a hőstressz hatására, de azért előfordulhat egy kelés utáni hideg periódus, ami szintén negatívan befolyásolja a kukoricatermést, vagy esetleg a szélről is beszélhetünk, tehát egy szél, erős szél következtében bekövetkező szárdőlésről, ami ugye a toxinkockázatot is növeli, illetve megnehezíti a betakarítást.
Fontos a jó kondíció, mire jön a nyár
Ha kukoricáról beszélünk, akkor ahogy haladunk végig a fenológiai fázisokon, a terméspotenciál folyamatosan csökken. Ez különféle környezeti hatások miatt következik be és a termelőknek arra kell törekedni, hogy a terméscsökkenés minél kisebb mértékű legyen. A kelés stratégiai jelentőségű, arra kell törekedni, hogy ez 12 órán belül, egységesen megtörténjen, hiszen ha heterogén lesz a kelés, akkor egymással konkurálnak a növények, és már ez terméscsökkenést okozhat. Nagyon fontos a korai gyomkikapcsolás, hiszen ha hagyjuk gyomosodni a területet, és arra várunk, hogy egy posztkezeléssel majd megoldjuk a helyzetet, akkor addig a gyomok használják azokat az erőforrásokat, amelyekre a kukoricának is szüksége van. Öt-hat leveles állapotnál differenciálódik a kukoricacső. Ekkor alakul ki a csövenkénti szemek, szemsorok száma. 2024-ben eddig a fenológiai fázisig volt minden rendben, csúcstermésre számítottunk országszerte, de aztán... És itt jön a következő nagy kihívás, hogy a nyári hőségnapokat, esetleges aszályos periódusokat hogyan fogja a kukoricánk átvészelni. Ezért kell az egész termesztés során arra törekedni, hogy minél jobb kondícióba jusson a nyári hónapokra a kukorica. Úgyhogy én azt mondanám, hogy az agrotechnikai tényezőknek igen nagy szerepük van a kockázatok csökkentésében.
Zsila József tanácsként fogalmazta meg a termelők számára, hogy ne egyetlen hibridre építsenek, hanem komplett portfólióra. Másképp elég nagy a kockázat, hiszen ha az a hibrid belevirágzik a nyári aszályba, vagy hőstresszbe, akkor igen nagymértékű, akár 100%-os is lehet a terméscsökkenés. Azonban ha több, eltérő érési idejű hibridet vetnek esetleg FAO 350-től 450-ig, akkor a betakarítást lehet úgy ütemezni, hogy közel azonos nedvességtartalommal kerüljenek be ezek a termények a raktárba, illetve a szárítóba. S nem mellesleg, a nyári hőstressz kockázatát is nagymértékben lehet ezzel menedzselni. Fontos továbbá az adott hibrid számára optimális tőszám tartása, illetve a digitális döntéstámogatási modellek használata. A Bayer ilyen digitális platformja a Climate Field You, ami táblán belüli konkrét tőszámjavaslatokat, differenciált tőszámjavaslatokat is készít, amelyeket egyébként a termelő tud módosítani, felül tud írni a saját tapasztalatai alapján.
Egy ilyen platform használata mindenképpen ajánlott, ezzel a megfigyelések szerint akár plusz 30 % profitot is el lehet érni differenciált tőszámú vetésen keresztül.
A kerekasztal-beszélgetés során szó esett az öntözés fontosságáról is, de mivel erre nem mindenkinek van lehetősége, a résztvevők a vízmegtartás jelentőségét emelték ki.
Indexkép: Pixabay
