Ezekre a fizetési határidőkre és szabályokra kell odafigyelnie a gazdáknak szeptemberben

1. HIPA előleg megfizetése 2020. szeptember 15-ig:

A veszélyhelyzettel kapcsolatos átmeneti szabályokat tartalmazó, 2020. évi LVIII. törvény 33. paragrafusának (5) bekezdése értelmében, ha a bevallás nem érkezik meg 2020. szeptember 15-éig, akkor az előző az előző –korábban bevallott – iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni. Az ezt megelőző előleg a 2020. március 15-ei előleg, tehát annak megfelelő előleg befizetése szükséges.

Az átmeneti szabályok nem írják felül az előlegszámítási szabályokat, bár szakértőnk véleménye szerint az adóhatóság nem kifogásolhatja, ha a bevallásban a szeptember 15-ei előleghez a március 15-ei összeget írja be az adózó.

Ha a bevallás nem érkezik meg 2020. szeptember 15-éig, akkor az előző az előző –korábban bevallott – iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni

A törvény nem ad lehetőséget arra, hogy az önkormányzat utóbb beszedje a különbözetet. Tehát a törvény egyértelműen csak azt írja elő, hogy bevallás hiányában a szeptember 15-ei előleg összege megegyezik az azt megelőzően bevallott – azaz a március 15-ei – előleg összegével.

2. Kárenyhítési hozzájárulás befizetése

Szeptember 15-ig van lehetőségük a kárenyhítési kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelőknek az idei kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének jogszerű teljesítésére. Amennyiben a hozzájárulás összegét a Kincstár a fenti határidőt követően vonja le egy, a gazdálkodó későbbi kifizetéséből, úgy a termelő már nem lesz jogosult kárenyhítő juttatás igénybevételére.

Fontos részletszabály, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag a 10032000-01220191-51900001 számú Mezőgazdasági támogatások szakmai költségvetési fejezeti alszámlájára, tárgyév szeptember 15-ig jóváírt összeg tekinthető. A befizető felelőssége, hogy az átutalásról a határidőt megelőzően, az átutalás időszükségletét is figyelembe véve a helyes számlaszám megjelölésével intézkedjen.

Nem szabad megfeledkezni a közlemény rovat helyes kitöltéséről sem, hiszen a beérkező összeg beazonosítása csak ez alapján lehetséges. Fontos tehát az ügyfél-azonosító szám, illetve az adóazonosító jel, vagy adószám megadása.

Nem szabad megfeledkezni a kárenyhítési hozzájárulás befizetésénél a közlemény rovat helyes kitöltéséről

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működését meghatározó jogszabályok elérhetőek a Magyar Államkincstár honlapján: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu

3. Járulékfizetési alsó határ 2020. szeptember 1-től:

2020. szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ.

A járulékfizetési alsó határ szabálya nem vonatkozik azokra a munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, akik

• gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, stb. ellátásban részesülnek,
• köznevelési intézményben szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerben tanulnak.

A járulékfizetési alsó határ megállapítása

Ha a munkaviszonyban álló biztosított alkalmazotti jogviszonya nem áll fenn a teljes hónapnak megfelelően (hónap közbeni kezdés; táppénz;hónap közben megszűnő jogviszony), akkor időarányosan kell a járulékfizetés alsó határát meghatározni.

Ha az előzőekben felsorolt körülmények nem állnak fenn a teljes naptári hónapban, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét, 2020-ban 1610 forintot (48 300:30) kell alapul venni.

A foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető

Fontos! A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem különbözete után a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető!

4. COVID-19 vírus kapcsán elrendelt karantén elszámolása:

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatása szerint, aki COVID-19 vírussal kapcsolatban vagy otthonában, vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.

COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból. A hatósági határozatról a hatóság hivatalból értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost.
A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja.

A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a „karantén” esetén is; vagyis a táppénz:

• 50%-os mértékű a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt,
• 60%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal,
• 50%-os mértékű, ha nem kórházi ellátásról van szó, és a biztosított a folyamatos biztosítási időszaka alatt nem rendelkezik legalább 730 biztosításban töltött nappal.

Megjegyzendő még, hogy „7”-es kódos keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor. Továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.

„7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.