Magyarországon az ASP csak a vaddisznóállományban van jelen. Éppen ezért a betegség terjedésének lassítása, felszámolása mellett a legfontosabb feladat a házisertés-állományok megóvása. A sikeres védekezéshez elengedhetetlen, hogy a sertéstartók betartsák az alapvető járványvédelmi előírásokat (például a mosléketetés tilalmát), amelyekről a Nébih honlapján is tájékozódhatnak.

A szántóföldről, kaszálóról, legelőről betakarított takarmányt vagy alomanyagot nem szabad frissen felhasználni etetésre – fotó: Shutterstock

A fertőzött vaddisznók magas száma miatt nagy a kockázata az erdők és szántóföldek fertőződésének is. Éppen ezért az aratás időszakában – az általános szabályok mellett – különösen ügyelni kell arra, hogy a szántóföldről, kaszálóról, legelőről betakarított takarmányt vagy alomanyagot nem szabad frissen felhasználni a házi sertések ellátására.

A fertőzött területeken a zöldtakarmány etetése kifejezetten tilos, de a magas és közepes kockázatú területeken sem ajánlott. Utóbbi térségekben is célszerű a szálas takarmányt és gabonát, valamint a szalmát 90 napig száraz helyen tárolni felhasználás előtt, továbbá a takarmányt és az alomanyagot elkülönítve, zártan tartani, úgy, hogy a vadon élő állatok ne férjenek hozzá. A Nébih – az alapvető óvintézkedéseken túl – a „Jó Sertéstartási Gyakorlat” útmutató előírásainak betartását is javasolja a gazdák számára.

A betegség gyanúját időben bejelentő állattartók jogosultak az állami kártalanításra – fotó: Shutterstock

Az ASP megállítása és a házisertés-állományok megóvása nemzetgazdasági érdek. Magyarország sertéságazatának megvédése érdekében az állategészségügyi hatóság a betegség legkisebb gyanúja esetén is a legszigorúbb módon jár el. Azonban a felelősen viselkedő állattartók – akik a betegség gyanúját időben bejelentik, az előírt járványvédelmi zártságot megteremtik – jogosultak az állami kártalanításra.

Az ASP járvánnyal kapcsolatos aktuális információk és tájékoztatók elérhetőek a Nébih folyamatosan frissülő tematikus oldalán.