Az alábbiakban dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára által, a Földügyek 2024 Agroinform webináriumon megválaszolt kérdések olvashatóak.

Hogyan változnak az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének szabályai?

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének törvényi szabályozása mintegy 3 éve van érvényben, azóta folyamatos jogszabály-módosításokra kerül sor a szabályozás kapcsán.  A bekebelezés egy olyan lehetőség, amelyet nem a földhivatalnál kell elindítani, hanem a tulajdonostársak közötti levélváltással kezdődik. Viszont a felek körülményeiben a bekebelezés lezárása előtt is változás állhat be (pl. haláleset), ebben az esetben elölről kell kezdeni a folyamatot. Emiatt törvényi változást javasolnak: a bekebelezési folyamat megindításának is nyoma kell, hogy legyen jogi értelemben, akár egy tényfeljegyzás formájában, akár más módon.

Cseh Tibor előadása a Földügyek 2024 Agroinform webináriumon, jogszabályváltozások gyakorlati példákon keresztül:

AKG kötelezettség-vállalást lehet-e évközben átadni a gazdaságátadás során?

A gazdaságátadási szerződéssel jogutódlással szállnak át a jogok, kötelezettségek, tulajdonjogok a gazdaságátvevőre. Viszont az AKG és ÖKO programok esetében előírás, hogy az átadásra január 15-ig van lehetőség. Ha tehát áprilisban történik meg a gazdaságátadás, akkor ez a támogatás hogyan adható át? Ennek a problémának az áthidalására jelenleg keresik a megoldást.

A gazdaságátadási törvényről és a hozzá kapcsolódó pályázati lehetőségről korábban ITT írtunk.

Miért nem teszik szabaddá a földek eladását és öröklését?

A kérdést úgy is fel lehet tenni, hogyan lehetséges az, hogy a "velem egy településen élő gazdálkodó nem tudja egyszerűen nekem eladni a termőföldjét, mert egy állattartó vagy ökogazda előnyt élvez". Jogos kérdés, de az elővásárlási és előhaszonbérleti jogosultságokat nem ebben a kontextusban érdemes vizsgálni. A jogalkotó célja továbbra is az, hogy a termőföldet a helyben lakó gazdák tulajdonában, használatában lehessen tartani.

Viszont tény, hogy a termőföld a legjobb befektetés a világon, hozamai hosszú távon sokkal magasabbak, mint akár az aranynak vagy olajnak, így óriási igény van a termőföld iránt.

Azért vannak szigorú előírások a földszerzéshez kapcsolódóan, mert nem egymástól kell védenünk a termőföldet, hanem azoktól a befektetőktől, akik kizárólag befektetési céllal vásárolnák meg a termőföldet. Egy év alatt több, mint 10 ezer aranykalászos végzettséget szereznek az országban, ezek a személyek előbb-utóbb vásárlóként is megjelennek a földpiacon, garanciákra van szükség ahhoz, hogy lehetőleg a helyben lakók tulajdonában maradjon a termőföld.

A Kúria 5/2022. sz. jogegységi határozata előírja, hogy a jegyző igazolja az életvitelszerű helyben lakást, mert nem elegendő a lakcímkártya a lakóhely igazolásához. A jegyzők nem adnak ilyen igazolást. Ez a probléma hogyan hidalható át?

A jogszabály 2023. január 1-től változott, törvényi vélelem vonatkozik arra, hogyha valakinek tartózkodási vagy lakóhelye van egy településen, akkor az számít életvitelszerű lakáshasználatnak, tehát a 2022-es kúriai határozat korábbi esetekre vonatkozóan vet fel kérdést. Például, ha 2022-ben, még a kúriai határozat előtt kötött valaki egy adásvételi szerződést a helyben lakásra hivatkozva, viszont a kúriai határozat okán elutasítja a bíróság az adásvételi szerződést, akkor az felvethet alkotmányossági aggályokat. Ezt a vitát végső soron az Alkotmánybíróság tudja lezárni.

A 2023. január 1-től életbe lépett jogszabályváltozásokról ITT írtunk (osztatlan közös tulajdon, földszerzés, állami föld értékesítése, haszonbérlet).

A volt haszonbérlő ranghelye meddig áll fenn?

A földforgalmi törvény szerint a volt haszonbérlő ranghelye egy évig áll fenn.

Igaz-e, hogy az első 10 hektárnál kifüggesztés nélküli vásárlás esetében a vevő nem lehet helyben lakó?

Téves jogértelmezés. Az elővásárlási ranghely tekintetében előnyt élvező 20 km-es körbe a helyben lakó is beletartozik.

Ha 5 éven belül víztározó építése miatt vonok ki szántóterületet a művelésből, akkor is háromszorosára emelkedik a földvédelmi járulék?

A földvédelmi járulék megfizetése alól mentességet állapít meg a termőföldvédelmi törvény mezőgazdasághoz kapcsolódó beruházások, többek között öntözési célú vízilétesítmény vagy csapadékvíz összegyűjtésére szolgáló tározó, sőt már fagyvédelmi beruházások létesítése esetén is.


Fél hektár gyümölcsös művelési ágú terület megvásárlása esetén – amelyen az ültetvény már kipusztult – az új tulajdonosnak újra kell telepítenie a gyümölcsöst?

Jogszabályi kötelezettsége mindenkinek, hogyha a művelési ág megváltozik (akár természetesen, akár nem), akkor azt a földhivatal irányába be kell jelenteni. Fontos, hogy a művelési ág bejelentése nem minősül művelésből való kivonásnak, ehhez főszabály szerint vázrajzot sem kell készíteni.

Milyen feltételekkel lehet öntözni?

Az idei évben született egy fontos döntés: törvénybe került, hogy a 2024. január 1. előtt létesített kutak esetében, ha megfelelnek a feltételeknek, sem bejelentésre, sem utólagos engedélyeztetésre nincsen szükség. "Jelenleg azon dolgozunk, hogy támogatási oldalról is biztosítsuk ennek a lábát", ugyanis a termeléshez kötött támogatások igénybe vétele esetén eddig szükség volt az öntözéshez kapcsolódó hatósági engedélyekre.

Cikkünk a kutak engedélyezése és bejelentése kapcsán ITT érhető el.