Néhány nappal ezelőtt jelentették be, hogy az orosz–ukrán háború miatt megállapított veszélyhelyzetre hivatkozva könnyített szabályok vonatkoznak a fakitermelésre, ezzel is orvosolva a fenyegető energiaválságot. Hogy pontosan mi változott, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Fontos viszont azt is tudni, hogy az új szabályok értelmében bár talán gyorsabban lehet majd fához jutni, az idén kitermelt fa nem alkalmas az előttünk álló télen való fűtéshez.

  • Egyrészt a frissen vágott fa fűtőértéke rendkívül alacsony. A frissen vágott fának magas a víztartalma, ami ezért gond: a víz nem éghető és hűti a tűzifa égését, tulajdonképpen ablakon kidobott pénz vizes fával fűteni, hiszen szárazzal fele annyi fa szükséges ugyanahhoz a hőmérséklethez a szobában.
  • Másrészt, mivel a fa víztartalma miatt alacsony az égési hőfok, a fából felszabaduló gázok nem égnek el, hanem füst, korom és vizes kátrány keletkezik hő helyett. A lerakódó kátrány elzárja a füst útját és akár szén-monoxid mérgezést is okozhat. A savas kémhatású folyadék néhány év leforgása alatt szétmarja a falazott kéményt. Ezeknek az anyagoknak a lerakódása a kályhában és a kazánban is károkat okozhat, és akkor nem beszétünk részletesen arról a rengeteg füstről, ami légkörbe jut a nedves fával való fűtés során.


Milyen a jó tűzifa? Hogyan érdemes tárolni a fát?

A jó tűzifa nedvességtartalma 20% alatti, de inkább 10-15% között van. Ezzel szemben a frissen kivágott fa 40-50% vizet tartalmaz, és égésekor a víz elpárologtatása elnyeli a benne lévő energia jó részét, írja a Levegő Munkacsoport.

A fatároló ideális esetben dél felé nézzen, védje a fát az esőtől és talajnedvességtől. A fát felhasogatva érdemes tárolni, mert úgy sokkal gyorsabban szárad nagyobb felülete miatt. Az ideális tűzifa két évig szárad. Amit most termelnek ki, az az idei tél vonatkozásában sajnos frissen vágottnak számít.

Indexkép: Shutterstock