• Hollandiában, ahol a nem hatékony szarvasmarha telepek bezárását lengette be a kormány, a tüntetők traktoros blokádja az ország valaha volt legnagyobb forgalmi dugóját okozta.
• Németországban több mint tízezren vettek részt a novemberi, eddigi legnagyobb demonstráción, ahol a kormány szigorúbb környezet- és állatvédelmi tervei ellen tiltakoztak.
• Ezt követően francia traktorok ezrei zárták le Párizs belvárosát, a gazdák többek között a glifozát tervezett betiltása és a Mercosur megállapodás miatt vonultak utcára.
• A legutóbbi demonstrációt a bajor gazdák szervezték két napja, akik a trágyakijuttatási előírások szigorítása ellen tiltakoztak.
A gazdademonstrációk okai több pontban megegyeznek: a tüntetők a romló gazdasági helyzetük és a szigorodó környezetvéldemi szabályok ellen tiltakoztak, emellett egy igen aggasztó, Magyarországon kevésbé ismert probléma is rendre előkerült a különböző akciókon: a gazdaellenes közhangulat.
.jpg)
A gazdák úgy érzik, méltánytalan támadásoknak vannak kitéve.
Védjük a környezetet, de ne így
A demonstráló nyugat-európai termelők elmondták:
úgy érzik a közvélemény, főleg a média hatására, egyre inkább a mezőgazdaság ellen fordul, amit a környezetszennyezés és a klímaváltozás fő bűnbakjává tettek.
Még aggasztóbb, hogy olyan esetekről is egyre többet hallani, amikor nyílt fenyegetések vagy akár erőszak éri a gazdákat. Hollandiában több fenyegető üzenetet is közzétettek ismeretlenek a tüntetéseket követően, az egyik levélben a következő idézet olvasható:
"Minden egyes gazdaság szabotázsakciók és gyújtogatás célpontjává válik az országban, ha a gazdák nem fejezik be a környezetvédelmi célok elleni tüntetéseket."
Azt azonban nehéz megállapítani, hogy a levélírók célja ténylegesen a gazdálkodók fenyegetése vagy inkább a zöldszervezetek lejáratása volt, mivel a névtelen levelek végén olvasható kezdőbetűk zöldszervezetek neveire utalnak, akik viszont tagadták, hogy bármi közük lenne az esethez és elhatárolódtak minden erőszakos fellépéstől.
A legszélsőségesebb esetek, amikor gazdaságokra vagy termelőkre támadnak radikális környezetvédők vagy "túlbuzgó" állampolgárok – ilyen esetekről legtöbbször Németországból hallani. A legtöbb, akár erőszakos akció szélsőséges állatvédőkhöz köthető. Ezek az aktivisták általában felvételeket készítenek és tesznek közzé állattartó telepekről, de olyan is előfordult, hogy szabadon engedték a haszonállatokat, sőt tetlegesség is előfordult már. Az viszont a németeknél is új jelenség, hogy nem csak a nagyüzemi állattartókat érik támadások.
Franciaországban csendőri védelmet biztosítanak a termelőknek, olyan mértékben nőtt meg a gazdaságok elleni támadások száma. A francia hatóságok adatai szerint 2019-ben összesen 14 498 törvénysértést követtek el gazdákkal szemben az országban. Egy alkalommal például az állatvédők 1400 pulykát engedtek szabadon, amelyek többsége elpusztult. Tavaly összesen 314 traktort és 307 egyéb mezőgazdasági gépet loptak el francia gazdaságokból (ezt persze nem mind környezetvédők követték el).
Az új csendőrcsoportot Déméter egységnek nevezték el, amelynek legfőbb célja a radikális aktivisták által a mezőgazdasági termelőkkel szembeni erőszakos fellépés megakadályozása, illetve felderítése. A létrehozott egység feladata az információgyűjtés és a radikális ökoterroristák megfigyelése. Büntetni fogják azokat is, akik a betörések, behatolások és rongálások elkövetésére készülnek.
Hatalmas indulatok feszülnek egymásnak
A gazdák helyzete egyre nehezebb Európa-szerte: szigorodó előírásoknak kell megfelelniük, és egyre nagyobb a társadalmi nyomás rajtuk. Miközben azzal talán mindenki egyetért, hogy
a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem mindannyiunk érdeke – a gazdáké is.
Az is elvitathatatlan, hogy nagy felelősség hárul ebben az agrárium és az élelmiszeripar szereplőire, csakhogy a szélsőséges megnyilvánulások és a bűnbak-keresés növelik a termelők elégedetlenségét, tovább szítva ezzel a társadalmi feszültséget, ráadásul mindez ellehetetleníti az értelmes párbeszédet a környezetvédelemről.
Egy biztos, a gazdálkodók csak meg akarnak élni a munkájukból adott támogatási és gazdasági rendszerben. Az, hogy ez a rendszer milyen és mennyire hatékony, elsősorban az Európai Unió és a nemzetállamok döntéshozóinak felelőssége. Ahogy a német zöldszervezetek érveltek a legnagyobb német tüntetéssel kapcsolaban: "nem lenne ennyire súlyos a helyzet, ha a kormány idejében érvényt szerzett volna a szervestrágyázási előírásoknak és a fajok védelmének. Ehelyett éveken át a profitot tartották szem előtt, és nem készítették fel a gazdákat az elkerülhetetlen váltásra."
A demonstráló gazdálkodók viszont a termelés ellehetetlenüléséről és az importveszélyről beszéltek, és arról, hogy a társadalom csak akkor kérheti a gazdákon számon a környezet védelmét, ha a támogatásokon keresztül ennek teljes költségét megtéríti a számukra.
_fill_540x300_0.jpg)
