Reszl Ildikó főügyész tájékoztatása szerint a malomipari termékek gyártásával, gabona-nagykereskedelemmel foglalkozó társaság 2015-ben 2,7 milliárd forint üzemi veszteséget halmozott fel, és 4,6 milliárd forint összegben nem tudott eleget tenni rövid lejáratú kötelezettségeinek.

A vádlottak hitelkérelmeit a pénzintézetek elutasították, mert a cég készpénzállománya alacsony volt és túlzottan eladósodott. A vállalkozás 2015. június végétől olyan tartozásokat halmozott fel, amelyeket már nem tudott kifizetni, ezért a tulajdonukban lévő, korábbi hitelek fedezetéül szolgáló ingóságokat értékesítettek.

Időközben hitelezők egy csoportja kétszázmillió forintos tartozás miatt a cég ellen felszámolást kezdeményezett. A társaság vezetői a további működés érdekében megegyeztek a hitelezőkkel, és részletfizetést ajánlottak fel. Az ügyészség szerint a vádlottak tudatában voltak annak, hogy a társaságnak 2015. június végétől nem volt reális lehetősége a megkötött szerződések kiegyenlítésére. A sértetteket nem tájékoztatták a fizetőképesség hiányáról, az alkalmazottakkal továbbra is köttettek szerződéseket gabonafelvásárlására.

A Tatabányai Járási Ügyészség a cég két vezetőjét különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja. A vádirat szerint haszonszerzés céljából tévedésbe ejtő, illetve tévedésben tartó magatartásukkal 191 sértettnek összesen mintegy hárommilliárd forint kárt okoztak. Arra az esetre, ha a vádlottak az előkészítő ülésen beismerik a bűncselekmény elkövetését, az ügyészség az elsőrendű vádlottra öt év, a másodrendűre négy év börtönbüntetés kiszabását indítványozta. Kérte továbbá, hogy a felszámolás alatt álló gazdasági társasággal szemben 1,7 milliárd összegben rendeljenek el vagyonelkobzást – ismertette a megyei főügyész.