Magyarország célkitűzése, hogy 2027-ig megduplázza a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos ökoterület-arányt – emelte ki Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára megnyitóbeszédében a 2023-as Ökológiai Gazdálkodás - Ágazati Konferencián a Neumann János Egyetemen.

Juhász Anikó hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, és ezzel összefüggésben az ökológiai gazdálkodás támogatását. Segítségével csökkenthető ugyanis a fokozottan veszélyes növényvédő szerek és a műtrágyák használata, és ezzel egyidejűleg biztosítható, hogy a talaj ne veszítsen termőképességéből.

A sajtóközlemény szerint elmondta, hogy az elmúlt években, a világ más országaihoz hasonlóan, Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma.

Magyarország célkitűzése, hogy 2027-ig megduplázza a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét

Magyarország 2027-ig megduplázza a hazai ökológiai művelés alá vont területek méretét – Fotó: Pixabay

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a célkitűzésekhez – egyebek mellett – a támogatáspolitika is hozzájárul, így a most futó intézkedés után 2025-től új, 5 éves programot indít az Agrárminisztérium a Stratégiai Terv alapján. A fenntarthatósági célok iránti elköteleződést mutatja, hogy 2022-től átlagosan 74 százalékkal növekedtek a támogatási összegek. Beszámolt arról, hogy a hazai ökológiai gazdálkodást célzó nemzeti cselekvési terv kiemelt figyelmet fordít a támogatási eszközök rendszerszintű összehangolására, a belföldi kereslet- és kínálatnövekedésre, valamint az oktatás képzési feltételeinek biztosítására, a szaktanácsadói-szakértői hálózatra, illetve a legkorszerűbb ellenőrzési és tanúsítási rendszer bővítésre valamint az innovációs hálózat felépítésére és finanszírozására.


Dr. Juhász Anikó megemlítette, hogy a magyar agrár- és élelmiszerágazat szereplői fontos beszállítói és exportőrei a biotermékek piacának, de a cselekvési terv célja a teljes külkereskedelemben való megjelenés, ami a válság évei után nem egyszerű feladat, de előre lépést kíván.

Az európai uniós tagállamok, így Magyarország célja is az volt a Közös Agrárpolitika megújításával, hogy az új KAP irányt szabjon annak az átállásnak, amelynek az eredményeként az európai mezőgazdaság fenntarthatóvá, rugalmasan reagálóvá és korszerűvé váljon.