Már az orosz agressziót megelőzően sem volt rózsás a helyzet az élelmiszerpiacon, eleve magas volt több termék ára. Vajon ösztönzik-e az egyre emelkedő árak az embereket arra, hogy kiskertjeikben, erkélyeiken vagy ablakpárkányaikon termesszenek saját célra? - teszi fel a kérdést cikkében az azonnali.hu
Vajon ösztönzik-e az egyre emelkedő árak az embereket arra, hogy saját célra termesszenek? – fotó: pixabay.com
Az agrárpiaci elemzők további drágulást jósolnak
A világ egyik legnagyobb gabonaexportőre támadta meg a világ másik vezető gabonatermelőjét, aminek eredményeképpen a gabona ára megemelkedett. Az áremelkedés feltételezhetően nem áll meg, az agrárpicai elemzők az év végéig minimum 10-20 százalékos általános drágulást jósolnak.
Nyugat-Európában szinte a reneszánszukat élik a termelőket és a fogyasztókat közvetlenül összekötő kezdeményezések, a nálunk is népszerű kosárközösségek, vagy termelői piacok. Magyarországon és a közép-európai régióban a helyi piacok és a kistermelés bizonyos formái annak ellenére sem tűntek el teljesen, hogy a saját célra termelés évtizedes távlatokban nézve csökkent.
Miért érdemes újra felfedezni és előnyben részesíteni a kistermelői árukat?
A kistermelői áruk újra felfedezése mellett számos okot lehet felsorolni. Ezekben a helyi élelmiszer-rendszerekben kisléptékű élelmiszer-előállítás folyik, ami kedvező hatásokat gyakorol a környezetre, a természetre, de akár a helyi közösségre is gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt.
A háztáji gazdálkodás bár még ma is létező jelenség, de már nem olyan, mint ahogy a nyolcvanas években megismertük. Napjainkban egyre kevesebben termesztenek zöldségeket, tartanak baromfit vagy sertést. A KSH kistermelőkről gyűjtött adatai alapján látható, hogy a kistermelők száma csökken - míg az 1980-as években még több mint másfél millió termelő gazdaság működött, ma már a félmilliót sem éri el ezeknek a száma.
Természetesen azok a kistermelők, akik csak önellátásra termelnek, ennél mindig jelentősen nagyobb számban voltak és vannak jelen. Egy 2020-ban készített tanulmány szerint még 2005-ben is minden harmadik ember olyan háztartásban élt, amely termelt valamit vagy tartott állatot saját fogyasztásra. Ebből a tanulmányból az is kiderül, hogy az élelmiszer-önellátás felszámolása lépcsőzetesen történik: először az állattartás szűnik meg, és az egyre kevésbé idő- és munkaigényes formák válnak jellemzővé.
Van, ami az erkélyen is megterem
Szerencsére napjainkban az ezzel ellentétes irányú folyamatok is megindultak: egyre többen kezdenek saját célra termeszteni akár nagyvárosokban is, ahol elég egy erkély ahhoz, hogy saját paprikája, paradicsomja legyen a családnak. De az is elterjedőben lévő trend, hogy a városról kiköltöző fiatalok építenek fel egy teljes gazdaságot, és működtetik azt korábbi mezőgazdasági tapasztalat nélkül.
A legjellemzőbb mégis az, hogy a saját célra termelő gazdálkodók községben, kis- vagy közepes városban laknak, nyugdíjas, vagy idősebb munkavállalók, akik tisztes jövedelemmel rendelkeznek. Az igazán szegények viszont, akiknek anyagi okok miatt lenne szükségük az önellátásra, nem tudnak bekapcsolódni a gazdálkodásba.
Egyre többen kezdenek saját célra termeszteni akár nagyvárosokban is, közözsségi kertekben – fotó: pixabay.com
Miért dönt valaki a háztáji termelés mellett?
Az élelmiszer-termelésben való részvételre sok tényező sarkallhat valakit:
- a hagyományok követése,
- a fenyegető élelmiszerválság,
- az éghajlatváltozás,
- a nagyipari élelmiszertermeléssel összefüggésbe hozható egészségi ártalmak,
- egy (kertészkedő, állattartó) közösséghez való kapcsolódás vágya,
- a szabadidő hasznos eltöltésének módja
Persze attól, hogy valaki rendelkezik szabad földterülettel még nem biztos, hogy bele tud vágni a gazdálkodásba, hiszen a föld megműveléséhez szükséges eszközök beszerzése, a vetőmagok, a palánták, a növényvédő szerek komoly összegbe kerülhetnek, különösen az első évben. Ez a legszegényebbeknek elérheti akár a havi jövedelmét is, márpedig megtakarításaik, befektetéseik nincsenek.
Az élelmiszer-termelésben való részvételre sok tényező sarkallhat valakit, a végeredmény magáért beszél – fotó: pixabay.com
Fontos tényező a megfelelő szaktudás megszerzése is
Ha valaki próbálta már a háztáji gazdálkodást, akkor tisztában van vele, hogy az eszközök megléte nem minden, hiszen mit sem ér megfelelő mezőgazdasági ismeretek nélkül. Vidéken több helyen vannak olyan kezdeményezések, sokszor a közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódva, amelyek pontosan ezeket a nehézségeket segítenek leküzdeni. Önkormányzati területeken szakemberek alakítanak ki kertészeti kultúrákat, amelynek a gondozását a helyi közfoglalkoztatottak végzik. Így a résztvevők a termesztést szakemberektől tanulják meg, a termés egy részét vagy egészét pedig hazavihetik.
A gazdálkodáshoz kapcsolódó idilli elképzelések megvalósításának sokszor az is gátat vet, hogy hiányos a tudás, és alábecsülik azt, hogy mennyi időt kell vele eltölteni. Gyakori probléma az is, hogy a kiskertekben termelők nem tartanak lépést a változásokkal, nem bővítik a tudásukat, emiatt nem jutnak el a várt eredményekig. A sikertelenség miatt pedig sokan adják fel, amit a szántóföldön vagy a kertben elkezdtek.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
