A magyar agrárium nem unatkozik – ez derül ki Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága ügyvezető igazgatójának szavaiból. A szakértővel a mezőgazdaság pillanatnyi állapotáról, a termelők gondolkodásmódjáról, a banki válaszreakciókról és a közelgő beruházási dömpingről beszélgettünk.

Tejpiaci válság: súlyos veszteségek december óta

„Az agrárium mindig izgalmas, itt sosincs unalmas időszak” – vezeti fel Hollósi Dávid, majd egyből kiemeli az egyik legsúlyosabb aktuális problémát: a tejágazat helyzetét. „December közepe óta súlyos veszteségek vannak” – mondja. Európában túltermelés alakult ki, mivel több exportpiac bezárult, például Kína, és a védővámok miatt a nyugat-európai tejfelesleg elárasztja a régiót.

A magyar feldolgozók emiatt nem tudnak eleget értékesíteni, vannak, akik a tejet sem szívesen veszik át.


Támogatás mint beépült jövedelem

Erre a típusú piaci sokkra „nem lehet gyorsan reagálni” – hangsúlyozza Hollósi. Rámutat, hogy a támogatási rendszer elvileg azért jött létre, hogy az ilyen helyzetekben biztosítási hálóként működjön. „De nem így tekintünk rá, hanem beépült a jövedelembe sajnos.”

Pedig a mostani válság nem csak Magyarországot érinti: „Annyira hatékonnyá tettük a tejágazatot, hogy túltermelés lett belőle. A tejfogyasztás csökken, sokszor növényi termékekkel helyettesítjük” – fogalmaz. A nagy tanulság: „Átrendeződőben van a világ kereskedelmi térképe. És ebből mi most nem jöttünk ki szerencsésen.”

Konzervatív szemlélet, lassú alkalmazkodás

A mezőgazdaság sajátossága, hogy lassan reagál a változásokra. „A mezőgazdaság konzervatív ágazat, annyira beidegződtek a régi mechanizmusok, hogy nem képes gyorsan reagálni” – állítja.

Ezt részben biológiai korlátok is indokolják: egy ültetvényt vagy egy tejelő állományt nem lehet egyik napról a másikra leváltani. És bár a szándék néha megvan, sokan nem tudják kivédeni a nehéz helyzeteket, még akkor sem, ha mindent jól csinálnak.

„A klasszikus mezőgazdasági modell, amit a 90-es évek óta építünk, jelen pillanatban válságban van.”


david

 Fotó: MBH Bank

Borszektor: a mennyiség nem a mi pályánk

A borral kapcsolatban is határozott véleménye van. Hollósi Dávid szerint: „Nincs igény ennyi borra.” Saját bevallása szerint is „boros emberként” úgy látja, hogy világszintű visszaesés van a fogyasztásban, és mennyiségben Magyarország nem tud versenyezni.

„Magyarországon van 40-50 ezer hektár szőlő, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban 1-1 millió.” Szerinte „ne nagyok akarjunk lenni, hanem sikeresek.”

A kézműves vagy annál kicsit nagyüzemibb, de kiváló minőségű bor lehet a magyar út.

Gazdák hozzáállása: még mindig kevésbé nyitott

Hollósi Dávid szerint a gazdálkodók csak akkor változtatnak, amikor már a saját bőrükön érzik a problémát. „A valóság előbb-utóbb belekényszerít mindenkit, hogy elhiggye, lépnie kell, de csak amikor már fáj” – mondja.

Ugyanakkor van nyitottság, gondolkodás, és a bank is tanul a gazdáktól. „Ne legyünk önteltek – mi is tanulunk tőlük” – fogalmazott. A közös gondolkodás az egyik legfontosabb elem, de „ez egy lassan alakuló ágazat.”

A bank gyors a kockázatban, lassú a struktúrában

A banki válaszreakciók kétsebességesek. „A hitelezés, a kockázatérzékenység terén nagyon gyorsan reagál.” Egy-egy piaci sokk, mint most a gabonakereskedelmi bizonytalanság, azonnali hatással van a hitelezési feltételekre. „Óvatosabbak leszünk, drágábban adjuk, több fedezetet kérünk.”

Ugyanakkor a banki szervezet már másként működik. Egy nagy bank struktúrája „be van állva tömeggyártásra”. Ha valamilyen termék eltűnik, vagy új igény jelenik meg, akkor a szervezeti reagálás lassabb. Új folyamatokat kell kiépíteni, embereket és erőforrásokat kell átcsoportosítani.



Hitelpiaci bizalom

„Általában a gazdák bizalma nagyobb, mint a bankoké. Ők optimistábbak.” Ez most változóban van, a gazdák is kezdik komolyabban venni a kockázatokat, és tudatosabbak lesznek. De még így is sokszor a bank az, amely jobban tart egy-egy helyzettől.

2026: a beruházások éve – minden ágazat érintett lesz

„A beruházások éve jön.” Most indulnak a beruházási hitelkérelmek, az uniós támogatási döntések alapján.

A gazdák keresik a bankokat, és „most jönnek azok a hitelkérelmek, amelyek évekre meghatározzák a közös sorsunkat.” A fő irányok: élelmiszeripar, állattenyésztés, kertészet, szőlő-bor, szántóföldi növénytermesztés. Mindenki megmozdul.

És bár tömegtermékre is szükség van, Hollósi Dávid szerint tudomásul kell venni: „az európai élelmiszer-termelés 2%-át adjuk. Mi nem piacformálók vagyunk, hanem követők.”

Követni kell a nagyokat – ott dől el a jövő

A banki vezető szerint nem érdemes minden gazdának saját irányt keresni, inkább figyelni kell a nagy szereplőket.

„A nagy élelmiszeripari cégek határozzák meg a mezőgazdaság irányát. Ők vásárolnak fel, ők építenek külkereskedelmi kapcsolatokat, ők tudják, mi kell a multiknak.”

„Őket kell figyelni, hogy mit csinálnak, és hova fordulnak” - teszi hozzá a szakértő.

A magyar mezőgazdaság sorsát most azok a döntések formálják, amelyeket a gazdák és a pénzügyi szereplők közösen hoznak meg a következő hónapokban. A változások elkerülhetetlenek – a kérdés már csak az, ki tud élni a lehetőségekkel, és ki marad le a szemléletváltásban.

Indexkép: MBH Bank