Az Európai Bizottság tárgyalásokhoz közel álló forrásai szerint Ursula von der Leyen a hónap második felében, a müncheni biztonságpolitikai konferenciát követően kelhet útra Ausztráliába. Az elnöki látogatást megelőzően Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos Brüsszelben egyeztet ausztrál kollégájával, Don Farrelllel, jelezve: az EU komolyan gondolja a 2023-ban összeomlott megállapodás újraélesztését.

A tárgyalások akkor a marha- és bárányhús-import kvótákon akadtak el. Canberra nagyobb piaci hozzáférést követelt, míg Brüsszel – különösen Franciaország nyomására – protekcionista álláspontot képviselt, az európai gazdák védelmére hivatkozva. Az EP-választások és az új Bizottság felállása végül teljesen befagyasztotta a folyamatot.

Már nem csak kereskedelemről van szó

A mostani újrakezdés azonban jóval túlmutat a vámokon és kvótákon. Az EU-tagállamok tavaly decemberben felhatalmazták a Bizottságot arra, hogy védelmi és biztonságpolitikai megállapodást is kössön Ausztráliával. Ez illeszkedik abba a sorba, amelyben Brüsszel az elmúlt időszakban az Egyesült Királysággal, Kanadával és legutóbb Indiával is hasonló partnerséget alakított ki.

A geopolitikai háttér egyértelmű: az EU igyekszik diverzifikálni stratégiai kapcsolatait, különösen a Donald Trump nevével fémjelzett, bizonytalanabbá váló transzatlanti viszony árnyékában.

Lítium, réz és az európai ipar jövője

Az Ausztráliával kötendő megállapodás egyik legnagyobb vonzereje az EU számára az ország hatalmas ásványianyag-készleteihez való hozzáférés. Ausztrália a világ legnagyobb lítiumtermelője, emellett a globális réztartalékok második legnagyobb hányadával is rendelkezik – mindkettő kulcsfontosságú az elektromobilitás, az energiatárolás és a védelmi ipar számára.

Brüsszelben ezt stratégiai áttörésként értékelik, különösen annak fényében, hogy az EU egyre inkább csökkentené Kínától való nyersanyagfüggőségét.

Az agrárium ismét a konfliktus középpontjában

A mezőgazdasági vonatkozások azonban továbbra is komoly ellenállást váltanak ki az EU-n belül.
Az Ausztráliából érkező marha- és bárányhús kérdése politikailag rendkívül érzékeny, különösen Franciaországban és más jelentős állattenyésztő tagállamokban.
A helyzet sokak szerint kísértetiesen hasonlít a Mercosur-megállapodás körüli vitákhoz, ahol a gazdák és több nemzeti kormány is attól tart, hogy az importnyomás ellehetetleníti az európai termelőket, miközben eltérő környezetvédelmi és állatjóléti szabályok mellett előállított termékek kerülnek a piacra.

Kétszintű megállapodás körvonalazódik

A Politico értesülései szerint az EU egy olyan „csomagmegoldásban” gondolkodik, amelyben a vitatott kereskedelmi elemeket védelmi és stratégiai együttműködéssel egészítenék ki. Ez politikailag megkönnyítheti az egyezség elfogadtatását, ugyanakkor nem csökkenti az agrárszektor aggodalmait.
A következő hetekben több szinten folytatódnak az egyeztetések, és várhatóan hamar kiderül, hogy Brüsszel képes-e kompromisszumot találni az ausztrál féllel – és közben megnyugtatni a saját gazdáit is.

Az biztos: ha az EU–Ausztrália-megállapodás megszületik, az nemcsak külkereskedelmi, hanem agrárpolitikai értelemben is az egyik legnagyobb horderejű döntés lehet az elkövetkező években.

Forrás: HVG, Politico
Indexkép: Chat GPT