A GKI konjunktúraindexe idén márciusban a tavaly késő tavaszi szintjére esett vissza, ami elsősorban a fogyasztói bizalmi index romlásának következménye; az üzleti várakozások csak az iparban és a szolgáltató szektorban lettek rosszabbak, az építőiparban és a kereskedelemben nem – közölte a GKI Gazdaságkutató.
Minden ágazatra jellemző, hogy a magyar gazdaság helyzetének megítélése a Covid-járvány megjelenésekor tapasztalt, drámai mértékben lett pesszimistább márciusban, de a cégek a maguk helyzetén ezt még alig érzékelik.
|
Erősödött a beruházási szándék az iparban, de romlott a rendelésállomány
Az ipari bizalmi index márciusban ismét csökkent, tavaly nyári szintjére került. Romlott a rendelésállomány, ezen belül az export, továbbá a termelési kilátások és az elmúlt időszaki termelés megítélése, csak a készleteké javult kissé. A beruházási szándék viszont erősödött.
Az építőipari bizalmi index december óta szinte változatlan. Márciusban a magasépítők kilátásai az előző hónaphoz képest javultak, a mélyépítőké romlottak; ez utóbbi szektor lényegesen pesszimistább. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség márciusban minimálisan javult, a rendelésállomány értékelése nem változott.
A kereskedelmi bizalmi index a februári gyengülésnél kissé nagyobb mértékben emelkedett. Az eladási pozíció megítélése kis mértékben javult, míg a rendeléseké és a készletszinté romlott. A szolgáltatói bizalmi index márciusban kissé csökkent, de nem esett vissza a januári szintre. Az üzletmenet és a várható forgalom megítélése egyaránt rosszabb lett.
Három hónapos javulás után márciusban egy évvel ezelőtti értékére zuhant vissza a GKI fogyasztói bizalmi indexe – Fotó: Envato
A kereskedelemben és az építőiparban erősödött a foglalkoztatási szándék, de a lakosság tart a munkanélküliségtől
Márciusban az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága némileg csökkent, ez az iparvállalatok visszafogottabb létszámbővítési elképzeléseinek következménye. A kereskedelemben és az építőiparban még erősödött is a foglalkoztatási szándék.
A lakosság munkanélküliségtől való félelme több hónapos javulás után már februárban erősödni kezdett, ez márciusban kisebb mértékben, de folytatódott.
A vállalkozások és a fogyasztók is pesszimisták
A cégek áremelési törekvése jelentősen tovább erősödött, több mint 50 százalékuk erre készül, a kereskedelemben 70 százalékuk. Nagyon jelentősen erősödött a fogyasztók inflációs várakozása is.
A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét a vállalatok eddig is nagyon pesszimistán látták, ennek mértéke két hónapos enyhülés után márciusban drámaian megugrott, főleg az iparban, legkevésbé a kereskedelemben és az építőiparban.
A lakosság véleménye is látványosan pesszimistább lett.
Három hónapos javulás után márciusban egy évvel ezelőtti értékére zuhant vissza a GKI fogyasztói bizalmi indexe. Az emberek az elmúlt hónapokban legkedvezőbben saját várható pénzügyi helyzetükről vélekedtek, februárban ráadásul valóságos "pénzeső" zúdult rájuk. Így nem csoda, hogy a lakosság márciusban az előző havinál kissé jobbnak érezte jelenlegi anyagi helyzetét. Ugyanakkor várható pénzügyi helyzetüket kifejezetten romlónak gondolták. A fogyasztók a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi és még inkább egy éven belüli vásárlási lehetőségét egyaránt markánsan romlónak érzékelték – közölte a GKI.
Inflációs nyomás, háború
A fogyasztók számára az egyik legkézzelfoghatóbb gazdasági mutató talán az infláció mértéke, mely a háborús konfliktus kirobbanása előtt is meglehetősen magas volt. Decemberben írtunk arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint 2022 középéig 6 százalékig emelkedhet az infláció, majd azt követően várhatóan csökkeni fog. Akkor azt mondták az elemzők, hogy a kilátásokat leginkább az energiaárak emelkedése határozza meg, ami a koronavírus-járvány egyik szövődménye. A gáz és az áram ára történelmi magasságokba emelkedett. 2022-re ezeken a piacokon megnyugvást prognosztizáltak az elemezők.
Az élelmiszerárak növekedése miatt 2022 február 1-től élelmiszerástop lépett életbe, a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej esetében az árat vissza kell vinni arra a szintre, ahol a múlt év október 15-én állt. Mindeközben az üzemanyagárstop is érvényben maradt 2021 november 15-től kezdődően 2022 május 15-ig. Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban az egyik lényeges remény az volt, hogy szerepük lehet az infláció csökkentésében.
55 forintig emelkedhet a tojás fogyasztói átlagára, melynek oka az import csökkenése és a madárinfluenza – Fotó: Pixabay
2022. február 24-én azonban kitört ukrán-orosz háború, amely úgy tűnik, hogy teljesen felborította a világpiacot, néhány hír azzal kapcsolatban, hogy mi és hogyan változott az elmúlt hetekben:
- A kőolaj ára március elején 13 éves csúcsra ért.
- 1000 forintig emelkedhet az étolaj ára: Ukrajna a világ legnagyobb napraforgó-étolajelőállítója, és a háború miatt akadoznak a szállítások.
- Megdrágulhat a sertéshús az árstop után, nőnek a felvásárlási árak.
- 55 forintig emelkedhet a tojás fogyasztói átlagára, melynek oka az import csökkenése és a madárinfluenza.
- A 400 forintot is elérte az euróárfolyam márciusban.
- A terményárak soha nem látott szintre emelkedtek, múlt héten a repce ára átlépte az 1000 eurós lélektani határt (tonnánként).
Hol tart jelenleg az infláció?
Az MNB múlt csütörtöki, MTI-n megjelent nyilatkozata szerint főképp külső tényezők fűtik az infláció emelkedését, amely idén elérheti a 7,5-9,8 százalékot.
Az orosz-ukrán háború kitörése újabb impulzus az inflációra a gazdasági újranyitás, az energiaárak emelkedése és az élelmiszerárak növekedése után, így az inflációs toleranciasáv elérése későbbre, 2023-ra tolódik.
Az MNB igazgatója jelezte, hogy rövid távon Magyarországon az infláció gyorsulása várható, a csökkenés az év vége felé kezdődhet meg. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy az infláció alakulásában felfelé mutató kockázatok figyelhetők meg.
Rámutatott: az év elejei átárazások nemzetközi szinten a szokásosnál magasabbak voltak; Magyarországon a normál piaci átárazásnak a kétszerezét-háromszorosát lehetett tapasztalni.
Hangsúlyozta, hogy további inflációs hatásokkal kell számolni nemzetközi szinten a nyersanyagárak emelkedése miatt;
a gázárak például 2022 elejére 522 százalékkal emelkedtek 2016-2019-hez képest.
Oroszország és Ukrajna szerepe a világexportban
Oroszország és Ukrajna súlya a világexportban bizonyos kritikus tényezőkből jelentős, így a világjárvány után megjelent kínálati súrlódások várhatóan tovább fokozódnak a háború miatt.
A palládium, a szén, a kőolaj és a kénszármazékok világexportjában Oroszország részesedése kétszámjegyű, de a háborúban álló országok adják a búza és árpa világexportjának negyedét, a kukoricakivitelnél pedig 16 százalék körül van ez az arány – fejtette ki az MNB igazgatója.
Elmondta azt is, hogy az értékláncok súrlódásai a gazdaságok teljesítményére is fékezően hatnak várhatóan, elsősorban idén.
Balatoni András felidézte, hogy a háború előtt akár 6 százalékos gazdasági dinamikára is lehetett számítani Magyarországon erre az évre, prognózisát az MNB ugyanakkor legújabb jelentésében 2,5-4,5 százalékra mérsékelte.
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
