Az Agroinform.hu a most, 17 agrárgazdasági szervezettel megújított együttműködés kapcsán kérdezte Jakab Istvánt arról, hogy mit jelent ez a megállapodás a gyakorlatban, és hogy mi kell ahhoz, hogy a versenyképesség nélkülözhetetlen összetevője, a termékpályás együttműködés elől elgördüljenek végre az akadályok.
Jakab István: ma már nem csak egymással versenyzünk, nem csak az országon, az EU-n belül, hanem egy nagy nemzetközi verseny részesei vagyunk. Döntően nem a magyar, nem is csak az EU-s folyamatok határozzák meg, hogy mi történik egy-egy ágazatban, hanem a világgazdasági folyamatoknak vannak mindent megmozgató hatásai. Ezt a mostani energiaárrobbanás világosan igazolta is, szinte egyik ágazat sem képes kibújni a hatásai alól. Ahhoz, hogy a termelők és az élelmiszeripari szereplők ne maradjanak alul a versenyben, ezt a kényszerítő körülményt tudomásul kell, hogy vegyük, mellette viszont mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ágazaton belüli feszültségek ne gördítsenek további akadályt a versenyképességben való fejlődés elé.
Lehetetlen tovább odázni azt, hogy az egyes termékpályán belüli szereplők szervezetten vegyenek részt a termelésben, egyeztessenek a szakmai kérdésekről és a fejlesztések irányáról.
Az egyes szakmai szervezetek képviselői több esetben a kamara egyes szakmai osztályaiban dolgoznak, ahol minden információ rendelkezésre áll. Egy-egy nagyobb, az egész mezőgazdasági ágazatot érintő probléma esetén a kamara a kormányzattal úgy tud egyeztetni, hogy egy szakmailag megalapozott javaslatot tud előtárni, hiszen első kézből ismeri a gazdákat leginkább érintő hatásokat.
A termékpályán belüli együttműködések kialakítása az egyes ágazatok tekintetében más-más kihívásokkal jár. A baromfitenyésztés például az egyik leginkább iparszerűen működtethető ágazat az állattenyésztésen belül, így egyenesebb út vezet az integrációhoz. A sertés- vagy a szarvasmarhatenyésztés esetében azonban már hosszabb távú közös tervezésre van szükség, nehezebb az egyes lépéseket megtenni. De elkerülhetetlen hosszú távon.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke – Fotó: Agroinform
Milyen konkrét eredmények jelzik ennek a 8 éve tartó együttműködésnek az útját?
Az első 3 évben 7 szervezet, majd az azt követő 5 évben már 17 szervezet együttműködéséről volt szó. A szervezetek számának növekedése azt is jelzi, hogy érezhető haszna van a gazdálkodók számára, nem véletlenül csatlakozott a többi szervezet. A működőképes közös gondolkodás kulcsa az, hogy a NAK rendelkezik egy olyan kapcsolatrendszerrel, információs és tudásbázissal, amely minden termékpálya minden szereplője által elérhető, ráadásul most már nem 21 jogi személyként (megyei, budapesti és országos kamara), van lehetőség az érdekérvényesítésre, hanem egyetlen, a kormányzathoz közvetlen kapcsolattal rendelkező Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán keresztül.
A közös szakmai munka keretében tudtunk használható javaslatokat tárni a kormányzat elé, és eredményeket elérni a következő területeken:
- új családi gazdasági rendszer és új adózási rendszer,
- birtokpolitikát befolyásoló szabályozások változása,
- előre lépések az osztatlan közös tulajdont rendezésének érdekében,
- a legmagasabb nemzeti kiegészítés biztosítása az ágazatok számára a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokban,
- a precíziós gazdálkodást egyre inkább alkalmazni tudják a gazdálkodók, mert eljut hozzájuk a megfelelő információ.
2012-ben a kamarai törvény életbe lépésével helyzetük új alapokra a kamara működését annak érdekében, hogy az EU teljes jogú tagjaként a magyar gazdák számára egy professzionális szolgáltatást nyújtó hálózatot hozzunk létre, segítsük őket EU-s elvárások előírásainak megismerésében és az azoknak való megfelelésben, hogy a 21. századi tudás a napi gyakorlat része legyen. Tulajdonképpen szinte minden gazdát el tudunk érni 24 óra alatt. A kötelező kamarai tagság többek között ezért indokolt.
Az új elvárásoknak való megfelelés, a modernizáció sokkal fontosabb és húsba vágóbb kérdés annál, minthogy önkéntes alapon hagyatkozzunk a részvételi szándékra.
Többek között az EU-s elvárásoknak való megfelelésben nyújt támogatást a NAK és a MAGOSZ – Fotó: Pixabay
Ebben az együttműködésben szinte minden mezőgazdasági ágazat képviselteti magát, és mindegyik esetében vannak nagy kihívások (felvásárlási árak alakulása a sertéságazatban, takarmányárak emelkedése, állategészségügyi gondok, növényvédelmi kihívások a klímaváltozás miatt, szárazság, szigorúbb előírások, stb). A következő években milyen előre lépések megtételében lesz nagy szerepe a Nemzeti Agárgazdasági Kamarának és a Magosznak?
Az erőforrásaink maximális kihasználása terén egy nagyon átgondolt, szigorú fejlesztési program kialakítására van szükség, aminek kiváló alapot és teret ad a kamarai struktúra, és vele együtt az információs és tudásbázis. A fejlesztési irányokat tekintve, haladunk tovább a jogszabályokat érintő, szakmai szempontból indokolt változtatások tovább lendítésén, mint amilyen a birtokpolitikát vagy az adózást érintő kérdésekben történt az elmúlt időszakban. Kiemelt és sürgető feladatok továbbá az alábbi területeken merülnek fel:
- Öntözés - Hosszú távon az egyik legfontosabb feladat a vízgazdálkodási ágazatra vonatkozó fejlesztési irányok konkretizálása és az egyes, gyakorlati feladatok megvalósítása. Ennek része, hogy mindent megteszünk a csapadékvíz megtartásáért, a felszíni vizekből való öntözési lehetőségek kialakításáért, az öntöző-csatornahálózat működési feltételeinek megőrzéséért.
- Párbeszéd, betartható szabályok - Nélkülözhetetlennel tartjuk azt, hogy élő párbeszéd alakuljon ki a gazdálkodók között, akkor is, ha esetleg ütköznek az érdekeik (jó példa erre a méhészek és a szántóföldi növénytermesztésben dolgozók közötti konfliktushelyzetek). Számunkra fontos, hogy a gazdák tartsák be a szabályokat, de annak is ugyanekkora a jelentősége, hogy betartható szabályok létrehozását mozdítsuk elő. A szabályokból ugyanis egyre több lesz, ebbe az irányba halad a Közös Agrárpolitika és a támogatási struktúra feltételrendszere is.
