De milyen szabály vonatkozik ezekre, ha eredetvédett gyümölcspárlat készül belőlük? A Kossuth Rádió, Hajnal-táj című műsorában volt szó arról, hogy milyen komoly kihívások elé állítja a pálinkával foglalkozó szakembereket a klímaváltozás.

pálinka

A nagy klasszikus szilvából készül – fotó: pxfuel.com

Bizonyos fajok teljesen kiszorulnak

Az időjárási viszonyok miatt egyre gyakrabban válik szükségessé a fajtaváltás egyes ültetvényeken, emellett bizonyos fajok fokozatosan teljesen kiszorulnak - ilyen a málna vagy a barack. Ezzel párhuzamosan újak érkeznek, például a kivi vagy a datolyaszilva.

Valóban ezekből készül majd a jövőben a magyar pálinka?  A Hajnal-táj riportere a Magyar Pálinka Lovagrend Nagymesterével - Barabás Attilával beszélgetett arról, hogy ez a helyzet milyen kihívások elé állítja majd a szakembereket.

Megváltoztak az időjárási tényezők

Az időjárási tényezők megváltozása nagy kihívást jelent, ami szerencsére nem megoldhatatlan - vélekedett  Barabás Attila. A hagyományos magyar gyümölcsfajok és gyümölcsfajták termőterülete észak felé tolódik fel. A málna egyre kevésbé tud megteremni hazánkban, az aszályos telek és tavaszok miatt. Enyhe telek, száraz tavaszok, forró nyarak vannak, amelyek befolyásolják a termést.

A csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt megfigyelhető, hogy délről a mediterrán fajok tolódnak be Magyarországra, emiatt jelent meg a kivi és a datolyaszilva is mint magyar gyümölcs. Ezek némileg szokatlan alapanyagnak tűnnek, ha pálinkáról van szó, pedig  a törvény szerint, ha a kivi Magyarországon terem, akkor a ő gyümölcséből származó gyümölcspárlatot  pálinkának lehet nevezni.


A fajon belüli fajták is egyre inkább észak felé tolódnak

Másik jelentős változás, hogy a fajon belüli fajták is egyre inkább észak felé tolódnak. Az egyes gyümölcsfajokon belül azok a fajták kerülnek majd előtérbe, amelyek jobban viselik a magasabb hőmérsékletet, a kevesebb csapadékot - mondta a szakember.

Az időjárás sokszor becsapja a gyümölcsöket: az enyhe tél miatt sokszor hamarabb indulnak fejlődésnek a rügyek, amelyeket a tavaszi fagyok károsíthatnak. Az elmúlt három-négy évben ez történt a barackkal is, az idén három-négy év után először fordul elő, hogy lesz baracktermés.

kivi

A csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt megfigyelhető, hogy délről a mediterrán fajok tolódnak be Magyarországra – fotó: pixabay.com

A szőlő is kiváló pálinka alapanyag

A szakember szerint, annak az esélye, hogy a közeljövőben elterjedne a kivi-, datolyaszilva vagy a fügepálinka, kicsi az esélye (bár megjelenhetnek a kínálatban) - inkább friss gyümölcsként lesznek elérhetőek, - viszont 200 év múlva már más lesz a helyzet.

Sokkal nagyobb potenciált lát a szőlő esetében, ami nagy biztonsággal termő gyümölcs és kiváló pálinka alapanyag lehet.