Így változtak az élelmiszerárak az utóbbi évtizedekben

A globális élelmiszerárak alakulását követő, úgynevezett CRB élelmiszer-alindex 30 éves idősorát elemezve megállapítható, hogy a kisebb ingadozásokat leszámítva 2006-2007-ig nem volt jelentős drágulás az élelmiszerárakban. Az első nagy ugrás a 2008-as pénzügyi világválság nyomán következett be, 2011-ben a mutató a krízis előtti szint duplájára emelkedett, majd a következő évtizedben, 2020-ra fokozatosan visszaesett a 2007-ben mért értékre. A második árrobbanás 2021-ben indult és máig kitart. A három, egymást erősítő ok

  • a koronavírus-járvány,
  • a klímaváltozás,
  • valamint az orosz-ukrán fegyveres konfliktus.

Magyarországon a legfrissebb KSH-adatok azt mutatják, az élelmiszer-áremelkedés tendenciája határozottan erősödik, idén júliusban egyetlen hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak, míg ezen belül az élelmiszerek ezt jócskán meghaladó mértékben, 4,1 százalékkal drágultak.


Mi áll a folyamat hátterében?

Egyebek között a mezőgazdasági termelői árak emelkedése. Az év első három hónapjában 34 százalékos ugrást mért a statisztikai hivatal. Minden drágult ebben az időszakban.

A műtrágya kiemelkedő mértékben, 195 százalékkal, a takarmányok 37 százalékkal, amire rárakódott az építőanyagok és az energiahordozók árának emelkedése.

élelmiszer

A hatósági árak bevezetése a legtöbb termelőre nem volt komoly hatással, a veszteség főleg a kiskereskedelemben csapódott le – Fotó: Shutterstock

Így függ össze az input ára a végtermék árának alakulásával

Az OTP szakértői ebben a cikkben foglalák össze, hogy mi, mivel van összefüggésben, röviden:

  • a gabonafélék hazai termelői ára kevésbé függ az inputok árától, mint a globális terménypiaci hatásoktól;
  • a feldolgozott tej ára is kevéssé függ a nyerstej árától, mert a magyarországi tejtermelők nagy arányban értékesítenek külföldre, és az exportpiaci árak hatással vannak a belföldre értékesített nyerstej árára is, miközben a döntően belpiacra értékesítő tejfeldolgozók értékesítési árai emelésének a hazai piaci verseny állít korlátot;
  • ugyanez érvényes a sertéshúsra és az élősertésre, ugyanis az élősertés hazai termelői árát a sertéshús németországi tőzsdei jegyzése befolyásolja, a sertéshús piacán pedig – mind itthon, mind az EU-ban – hosszabb időn át túlkínálat uralkodott;
  • a sertés termékpályán a legerősebb kapcsolat a vágósertés termelői ára és a sertéscomb feldolgozói értékesítési ára között mutatható ki;
  • a vágócsirke termelői ára és a brojlertáp feldolgozói értékesítési ára között erős kapcsolat mutatható ki, a baromfi termékpályán a vágócsirke termelői ára és a csirkemellfilé fogyasztói ára között is erős kapcsolat mutatható ki.

Az input és output árak kapcsolatát vizsgálva látható, hogy azok a termelők vannak kedvezőbb helyzetben, akik erősen keresleti piacokon értékesítik termékeiket, mert esetükben a piac könnyebben elfogadja a termelési költségek emelkedését. Sőt, akár a költségeik növekedését is meghaladó mozgásterük is nyílhat az árak emelésére. A kínálati vagy egyensúlyi piacokat ellátó termelőknél azonban a költségek emelkedése nehezebben és fáziskéséssel épül be az értékesítési árakba. Különösen igaz ez a hazai élelmiszerpiacon, ahol a fogyasztók árérzékenyek, a kiskereskedelem szereplői pedig kiélezett versenyt folytatnak piaci részesedésük megtartásáért, növeléséért.

Ilyen hatása van az élelmiszerárstopnak

A hatósági árak bevezetése a legtöbb termelőre nem volt komoly hatással, a veszteség főleg a kiskereskedelemben csapódott le, amely más termékcsoportok árának emelésével ellensúlyozza a bevételkiesést.

A lakosság ugyanakkor jelenleg még viszonylag kedvező anyagi helyzetben van a tavaszi többletjövedelem kiáramlásának köszönhetően. Az inflációs trendek azonban előre vetítik a reálbérek csökkenését, ezért a legtöbb piaci szereplő tart a belső kereslet visszaesésétől (egyes vélemények szerint a kereslet visszaesése már érezhető.)

Az OTP Agrár szakértői szerint olyan időszak következik, amikor az élelmiszerek reálára és ebből következően részesedésük a fogyasztói kosárban növekedni fog. Az élelmiszerek évtizedeken át jellemző reálár-csökkenése megáll, és ezek a termékek más fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz viszonyítva erőteljesebben drágulnak az előttünk álló időszakban, amelynek hosszát a bizonytalanságok miatt nehéz megbecsülni.