Közös Agrárpolitika: megy vagy marad a zöldítés?

A zöldítést a bevezetés óta számos kritika érte, nem véletlen, hiszen a szinte változatlan összegű területalapú kifizetések lehívásához többlet terhet jelentett a gazdálkodóknak. A gazdálkodók bonyolultnak tartották és szidták az általa okozott – sok esetben jogosan feleslegesnek ítélt – többlet papírmunka miatt, a környezetvédők pedig hatástalannak ítélték. Régóta nem volt kérdés, hogy az új KAP-ban a zöldítésnek menni kell – olvasható a magyartakarek.blog.hu-n.

Tévedés ne essék, az új KAP-nak ugyanúgy része lesz a zöldítés, hiszen előírásai beépülnek a feltételességi rendszerbe, azaz a HMKÁ (Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot) előírások közé.

Zöldítés helyett jön az eco-scheme feltételrendszer a fenntarthatóbb mezőgazdaságért – Fotó: pixabay

Hogyan változnak az arányok?

Fontos változás, hogy a zöld előírások most csak a kifizetések 30 százalékához kötöttek, a jövőben az összes közvetlen kifizetés előfeltételévé válnak majd.

A klasszikus területalapú kérelem kiegészül az agro-ökológiai alapprogrammal (ez az a bizonyos eco-scheme): nem lesz kötelező igénybe venni a gazdálkodóknak, de jó tudni, hogy az erre szánt összeget a területalapú támogatások (SAPS), egyébként is valamelyest megvágott keretéből fogják biztosítani.

Érdemes most felkészülni, hogy hogyan tudnak majd megfelelni a gazdák az eco-scheme igénybevételéhez szükséges feltételeknek.

Az eco-scheme feltételek vállalásával a területalapú támogatás 20%-ának (az Európai Parlament javaslata alapján 30%-ának) megfelelő összeghez lehet majd hozzájutni.

Ez a kifizetés az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokhoz (AKG) hasonlít, tehát kompenzálja a környezeti szempontok betartása miatti jövedelemkiesését, azzal a különbséggel, hogy egy évre szól az AKG ötéves ciklusával szemben.

Van türelmi idő

A zöldítés előírásainak betartása szinte kötelező volt, ezzel szemben az eco-scheme valóban önkéntes lesz majd, a gazda önállóan dönthet majd, hogy a felajánlott kötelezettségeket (vagy azok közül valamelyiket) teljesíti, vagy lemond a 20%-ról, vagy annak egy részéről.

A bevezetésnek van türelmi ideje, mivel a tagállamok egyelőre nem látják, hogy a gazdálkodók milyen arányban élnek majd az „egyéves AKG” (agro-ökológiai alapprogram – eco-scheme) lehetőségével, így ha nem lesz megfelelő a rendszer működése, 2024-ig még nem kell számítani szankciókra.
Addig viszont a gazdák által nem igényelt és így fel nem használt költségvetési összeg a tagállam által szabadon felhasználható marad az I. pillérben.

Hogyan lehet majd megfelelni?

Erre egyelőre csak további kérdésekkel lehet válaszolni. Mivel az eco-scheme a tagállamok hatáskörébe fog tartozni, ezért nem lehet egységes szabályrendszert keresni a rendelkezésre álló információk között, hiszen a tagállami tervezések még csak az elején járnak.

Az biztos, hogy az agroökológiai programban (eco-scheme) részt vevő gazdáknak környezet, - vagy klímavédelmi szempontból több vállalást kell tenniük az érvényben lévő minimális kötelezettségeken túl (HMKÁ, zöldítés). Az Európai Parlament ezek mellett az állatjóléti szempontokat is beépítené.

Hasonlóan a jelenlegi agrár-környezetgazdálkodási programhoz, igazolni kell, hogy a többletvállalások több költséget és/vagy elmaradt hasznot jelentenek, hiszen ez indokolja a többletkifizetést.

Az új eco-scheme kifizetés a többletköltségek és a kieső haszon kompenzálásra szolgál majd – Fotó: Agroinform

A jelen helyzet szerint többféle olyan tevékenység is lesz, amely eco-scheme vállalásként lesz majd értelmezhető, ezek közül néhány példa:

• precíziós gazdálkodás, digitalizáció,

• önkéntes táblaméret korlátozás,

• ökológiai gazdálkodás.

Szintén fontos, bár egyelőre megfoghatatlan változás: az új KAP elsősorban az eredményre koncentrál, nem arra, hogy melyik tagállam mennyire felel meg a szabályoknak – az eredményeket jól reprezentáló indikátorokat fognak meghatározni, bár a rendszer kidolgozása komoly feladat lesz a hazai közigazgatás számára.

Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodók vállalásait, azok teljesítését egzakt adatokkal kell majd mérni, hiszen azokkal fogja tudna bebizonyítani a tagállam, hogy teljesítette, amit ígért, nem lesz elég "lepapírozni" az eredményt.

A következő kétéves átmeneti időszakot érdemes lesz arra kihasználni, hogy pontos képet kapjanak a gazdálkodók arról, hogy az új, komolyabb környezeti feltételrendszernek hogyan tudnak majd megfelelni. Ez a gazdálkodók és a hazai irányítás részéről is nagy feladat, az eco-scheme vállalások ugyan önkéntesek lesznek, de ha a gazdák nem élnek a lehetőséggel, másra nem lesz majd felhasználható az erre szánt költségvetési forrás.