Ma már sokkal könnyebben elérhető a precíziós technika

Hollósi Dáviddal, a Takarék Agrár Igazgatóság (Takarék Csoport) igazgatójával többek között arról beszélgettünk, milyen tényezők hatnak inspirálóan a precíziós technológiák elterjedésére.

A legutóbbi PREGA-konferencia óta ment-e előrébb a precíziós gazdálkodás Magyarországon?

Több jele is van ennek. Évről évre mind többen vannak a PREGA-n. Idén már kétnapos lesz. 2022-ben pedig nemzetközivé válik. 2015-ben, az első konferencián még csak ízlelgettük a precíziós gazdálkodás kifejezést, értelmezgettük a jelentését. Akkor 10 mezőgazdaságban dolgozóból jó, ha egy-kettő tudta, mit jelent. Ma már a döntő többség tudja, hogy ez a jövő a különleges gépeivel, digitális megoldásaival, mélyreható szakmai technológiáival.

Hollósi Dávid: "A tudáshiány olyan dolog, amely napról napra javulni fog, elég csak arra gondolnunk, hogy a fiatalok mennyire fogékonyak az új technikákra." – fotó: Agroinform.hu

A gépforgalmazók is felnőttek a feladathoz, sokan foglalkoznak a precíziós technikák-technológiák bevezetésével, így már ott van a mindennapjainkban is. Valamilyen precíziós gazdálkodási fokot a vállalkozások 10-15 százaléka már bizonyosan elért. Az igaz, hogy a high-tech gazdálkodás még csak néhány százalékukra, az élenjárókra jellemző.

Abban van-e változás, hogy 2019-ben már mások az akadályozó tényezők? 
A költségtényezőket illetően például elmondhatjuk, hogy ma már sokkal könnyebben elérhető a precíziós technika. Itt is érvényesül az a gyakorlat, ahogy mind szélesebb körben elterjed egy drága eszköz, úgy lesz egyre olcsóbb. Hiszen a kutatás-fejlesztési költségei is szétterülnek. Ahogy annak idején például a híradás-technikai eszközök vagy a mobiltelefonok esetében tapasztaltuk.

Van-e olyan tényező, amely egyenesen inspirálóan hat?

Az mindenképp, hogy el kellett kezdeni lehajolni a forintokért! Ugyanis növekedtek az energia- és az inputanyagárak, viszont a gabona- meg a felvásárlási árak nem nőttek olyan ütemben, ahogy azt a gazdálkodók szerették volna. Eredményt, jövedelmezőséget javítani pedig a költségek kordában tartásával, illetve a hozamok növelésével lehet. Mindegyikre hathatós megoldásokat kínálnak a precíziós technológiák. 
Abból a szempontból is könnyebb lett a dolog, hogy egyre több a precíziós gazdálkodással foglalkozó szolgáltató. A PREGA-n is találkozunk számos olyan kiállítóval, amelynek ajánlatain érdemes elgondolkodniuk az agrárvállalkozóknak.

Van még egy nagyon fontos tényező. Az, hogy – kis hullámzást leszámítva – sorozatban jó évei vannak a mezőgazdaságnak. Mostanra már kialakult az a vállalkozói réteg, amely hosszú távon, stabilan tevékenykedik. Vezetőiknek fel kell ismerniük, hogy a precíziós technológiák emberi erőforrást is képesek kiváltani. Munkaerőszűkében ez is fölöttébb inspirálóan hathat.

Jobban áll-e már a precíziós gazdálkodás a tudás oldaláról?

A tudáshiány olyan dolog, amely napról napra javulni fog. Elég csak arra gondolnunk, hogy a fiatalok mennyire fogékonyak az új technikákra, megoldásokra, lásd mobilapplikációk használata. Azt látom, hogyha a gazdaságban van egy ifjú alkalmazott – akár a családi gazdaságban a gyerek –, aki kézbe veszi az ügyet, hamarosan használható javaslattal tud előállni. Levezeti a döntéshozónak, hogy milyen költséggel milyen lépésekkel lehet belevágni, és ezeknek milyen eredményei lesznek – és erre belevág a cég.

A Takarék Agrár Igazgatóság mennyire figyel a precíziós gazdálkodásra?

Azt nem mondom, hogy ennek hiánya miatt utasítunk el egy hitelkérelmet.

De kapósabb egy olyan hitelkérelem, amelynek benyújtója precíziósan gazdálkodik?

Igen, már csak a teljesítménymutatói miatt is. Ám ha a precíziós gazdálkodása csak egy hóbort lenne, vagy a szomszéd előtti felvágásról szólna, akkor az „nem hatna meg”.

Az számít, ha javulnak a pénzügyi adatai. Vagy látjuk a szántóföldjén, hogy gondos, szakszerű törődésben részesülnek a növényei. Hiszen kockázatcsökkentő tényező, ha valaki így gazdálkodik.

Szeretjük látni azt is, hogy fejlődik, halad a korral, ha találkozunk vele különböző szakmai konferenciákon. Erre is találó a hajdani szaknévsor reklámszlogenje: aki kimarad, az lemarad.

„A Takarék Csoport standdal is jelen lesz a PREGA-n, ahol megmutatjuk elköteleződésünket az ágazat, illetve a technológiai fejlődés iránt” – fotó: Agroinform.hu

Tapasztalható-e már az, ami az Egyesült Államokban rutin, hogy eladáskor többet adnak azért a földért, amelyhez sok év precíziós adatait is mellékelik?

Nincsenek ilyen hazai információim. Azért nem kell a sulykot elvetni, Amerikában és Európában is léteznek konvencionális eszközökkel gazdálkodók. Minden országra, minden ágazatra jellemző, hogy van egy úttörő réteg, amely előbbre jár a többieknél. Aztán majd egyre többen követik a példájukat. Az áttörés akkor történik meg, amikor a döntő többség így gazdálkodik, rögzíti a keletkező adatokat, és meg is osztja.

Ebben hogyan állunk? Az adatgyűjtés mindig kényes pont.

A gazdasági szintjén ott vannak az adatok.

És használják?

Igen, használják, hiszen ez a lényege a precíziós gazdálkodásnak: ha van adatom, azokból következtetéseket vonok le. Évek hosszú sorának adatairól beszélünk. Egyetlen esztendőből nem lehet tendenciákat felismerni. Az agráriumban végképp nem, ott legalább öt-tíz év adatgyűjtése szükséges a hiteles képhez.

Először a gazdaságom szintjén kell a hasznosítanom az így nyert információkat. Például, ha öt éven keresztül rögzítem a vetés idejét, a termésátlagomat, az inputanyagokat, a csapadék mennyiségét és eloszlását, a fagyveszélyes időszakot stb., abból már láthatom, mit tud egy-egy táblám a többihez képest. Rájövök, hogy az egyiken teljesen felesleges duplaannyi nitrogénműtrágyát adni, mert sohasem hasznosult. Viszont egy másik talaját érdemes volna feltölteni ki nem mosódó műtrágyákkal, mert ott remekül hasznosul. Ez a lényege az egésznek, hogy a saját erőforrásaimat megismerem, mi van „belekódolva”, és nekem mit kell ahhoz tennem, hogy a lehető legtöbbet kihozzam belőle.

Arra is felhívnám a figyelmet, hogyha megosztom az adataimat, az nem gyengít engem. Ellenkezőleg: erősít. Ezt hívják benchmarknak. Az összehasonlítás révén látom, hol tartok: mely eredményeimre lehetek büszke, miben kell erősítenem.

A Takarék Csoport, illetve ön személyesen mivel lesz jelen a PREGA-n?

A Takarék Csoport standdal is ott lesz a PREGA-n, ahol megmutatjuk elköteleződésünket az ágazat, illetve a technológiai fejlődés iránt. Magam pedig egy rövid köszöntővel jelentkezem. Azt gondolom, bankként nekünk az a dolgunk, hogy figyeljük a fejlődési tendenciákat. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy fejlesszük a gondolkodásmódunkat. A világ számos más táján is hasonló kérdések feszegetik a termelőket, mint idehaza. Nem biztos, hogy mindig mindent magunknak kell kitalálnunk. Lehet, hogy valahol már kitalálták és alkalmazzák. Sőt, biztos vagyok benne.

A gondolkodásmód fejlesztésének milyen útjait-módjait ajánlaná a gazdálkodóknak?

A saját példánkat hozhatnám elő, amit magunk is megélünk a banki szervezetépítés során. Először is határozzuk meg az egyértelmű célt – ez reális legyen! –, és vázoljuk fel a hozzá vezető utat is, kis lépésekre lebontva. Egy hatalmas változtatással csak mindent összezavarnánk, és zűrzavar lenne a vége, nem fejlődés. Kezdjünk egy apró dologgal, mondjuk egy napi rutin megváltoztatásával. Aztán valamilyen eszközzel. Határozzuk el azt is, hogy precízek leszünk: határidőre teljesítünk saját magunknak, a szállítónak, a vevőknek, a banknak, a megrendelőknek – ez már maga a precíziós gondolkodás.