Uniós elvet sért az új génkezelési technikákról szóló európai tanácsi és parlamenti rendelettervezet – állapította meg az Országgyűlés az európai ügyek bizottságának jelentése alapján. Emiatt hazánk továbbra sem támogatja az EU-s szabályozás könnyítési terveit – írja a vg.hu

kukorica

A rendelettervezet az új eljárások útján előállított NGT-növényekre, a belőlük előállított élelmiszerekre és takarmányokra állapít meg új követelményeket – fotó: pixabay.com

Az elmúlt két évtizedben sok új génkezelési technikát fejlesztettek ki

Mint írják, az Országgyűlés határozatban fogadta el, hogy az Európai Ügyek Bizottságának (EÜB) jelentése, amely szerint az „egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról, illetve egy uniós rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet" sérti a szubszidiaritás elvét.

Az Európai Bizottság 2023. július 5-én terjesztette elő az új génkezelési technikákról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetet, amelynek célja az új módszerekkel előállított növények, és a belőlük származó élelmiszerek és takarmányok uniós szintű szabályozása.


Az NGT-növények és a belőlük előállított termékek a jelenlegi uniós GMO-jogszabályok hatálya alá tartoznak

A rendelettervezet kifejezetten az új eljárások útján előállított NGT-növényekre, az ezeket tartalmazó vagy belőlük álló termékekre, továbbá a belőlük álló vagy belőlük előállított élelmiszerekre és takarmányokra állapít meg új követelményeket – írják.

A rendelettervezet két kategóriába sorolja az új génmódosított növényeket, és két különböző eljáráshoz köti a felhasználásukat, és a forgalmazásukat. Ezek alapján:

  • az 1-es kategóriájú NGT-növények – ezeket a természetben előforduló vagy hagyományos nemesítési technikákkal is előállítható NGT-növényeket és azok hagyományos nemesítési technikák útján nyert utódait természetben előforduló vagy hagyományos nemesítési technikákkal előállított növényekként kell kezelni. A rendelettervezet szerint ezek környezetbe történő kijuttatását semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg, és jelölés, címkézés, illetve nyomon követés nélkül kerülhetnének forgalomba. A rendelettervezet leírja, hogy az NGT-növény akkor tekinthető a hagyományos növényekkel egyenértékűnek, ha az átalakítandó (szülői) növénytől legfeljebb 20 genetikai módosításban különbözik.
  • a 2-es kategóriájú NGT-növényekre továbbra is az uniós GMO-jogszabályok követelményeit kell alkalmazni, de a javaslat az ide tartozó növények engedélyezésénél számtalan könnyítést vezetne be, lényegesen kevesebb adatra, hatásvizsgálatra lenne szükség az ilyen növények termesztésének engedélyezéséhez, mint a korábbi GMO-k esetében.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendelettervezet nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön, vagy sem.

Elvennék a döntés jogát

A tagállamok a GMO-irányelv 2015-ös módosítása alapján maguk dönthetnek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön, vagy sem. Az EÜB megállapítása szerint a rendelettervezet ezt a vívmányt újra elvenné az uniós tagállamoktól.

A magyar parlamenti bizottság idézte az irányelvet: „A GMO-k forgalomba hozatalával és behozatalával összefüggő kérdéseket továbbra is uniós szinten kell szabályozni a belső piac megőrzése érdekében. A termesztés azonban egyes esetekben nagyobb rugalmasságot igényelhet, mivel az a földhasználattal, a helyi agrárstruktúrákkal, valamint az élőhelyek, az ökoszisztémák és a táj védelmével vagy megőrzésével való kapcsolata okán erőteljes nemzeti, regionális és helyi dimenziókkal bír. Ezzel összefüggésben a szubszidiaritás elvének megfelelően indokoltnak tűnik nagyobb döntési rugalmasságot biztosítani a tagállamok számára az engedélyezési eljárás során vagy azt követően abban a kérdésben, hogy kívánnak-e GMO-kat termeszteni területükön anélkül."

Az EÜB szerint viszont a rendelettervezet a 2-es kategóriájú NGT-növényekre nem alkalmazza ezt, így a rendelkezés ellentétes a szubszidiaritás elvével – olvasható a Világgazdaság cikkében.

A rendelettervezet szerint az uniós tagállamok nem tilthatják vagy korlátozhatják az 1-es kategóriájú NGT-növények bármilyen célú felhasználását.

A magyar parlamenti bizottság rámutat arra, hogy a termesztés szabályozása tagállami szinten is megvalósítható, az élelmiszerek és takarmánycélú GMO-k forgalomba hozatala ugyanakkor a közös piac miatt uniós szintű szabályozást igényel.

A bizottság hozzáteszi azt is, hogy Magyarország Alaptörvényének XX. cikke szerint az egészséghez való jog érvényesülését a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosítja. E jogot a rendelettervezet nem korlátozhatja, ezért a rendelettervezetnek az egészséghez való jog tagállami biztosítása érdekében lehetőséget kell biztosítania a tagállami döntéshozatal fenntartására – írja a vg.hu.