Az európai mezőgazdasági termelők legjelentősebb érdekvédelmi szervezete, a Copa-Cogeca az állattenyésztésben és az élelmiszer-láncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló, „Európai Állattenyésztés Hangja" elnevezésű csoportja az állattenyésztési ágazat és az állati-termékelőállítás védelmében újabb gondolatébresztő kampányanyagot adott ki „Tenyésztett hús" címmel - olvasható a nak.hu tájékoztatójában.
A „tenyésztett hús", mint új agrár-élelmiszeripari technológia azonnal felkeltette a média érdeklődését – fotó: canva.com
Tudományos tényekre alapozottan tájékoztatják a közvéleményt
Az „Európai Állattenyésztés Hangja" elnevezésű csoport legfőbb küldetése, hogy az európai állattenyésztési ágazatot és az állati-termékelőállítást érintő vitákban kiegyensúlyozottságot teremtsen, továbbá, hogy tudományos tényekre alapozottan tájékoztassa a közvéleményt.
Küldetése, hogy rávilágítson arra, hogy ez a tradíciókban gazdag ágazat alapvető és megkerülhetetlen szerepet játszik az európai lakosság élelmezés-biztonságának fenntartásában, az egészséges és megfizethető élelmiszerekhez való hozzáférésének biztosításában.
Az új agrár-élelmiszeripari technológia azonnal felkeltette a média érdeklődését
2013-ban kezdtek népszerűvé válni az olyan kifejezések, mint a „laboratóriumban előállított hús", a „tenyésztett hús", vagy az „in vitro hús", miután az Utrechti Egyetemen Mark Post ─ holland farmakológus, a Maastrichti Egyetem érfiziológiai professzora és az Eindhoveni Műszaki Egyetem szövettechnikai érképzés professzora ─ legyártotta és megkóstolta a világ első őssejtekből készült hamburgerét.
A „tenyésztett hús", mint új agrár-élelmiszeripari technológia azonnal felkeltette a média érdeklődését, ami az idő múlásával sem csökken. A hagyományos hús alternatívájának kinevezett labor termék több ismert tech-óriást is hatalmas beruházásokra sarkallt, mert ezen termékek gyors piaci elterjedésére számítottak a hagyományos állattenyésztés rovására.
A média első perctől kezdve az egyik legígéretesebb alternatív „húsforrásként" mutatja be az „in vitro húst", úgy tüntetve fel azt, mint amely mind az állatok jólétével, mind pedig az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos problémák megoldásának forrása lehet, a környezet megóvása mellett. A tudóstársadalom azonban lényegesen szkeptikusabb a „labor hús"-sal és annak esetleges piaci térnyerésével kapcsolatban, erre utalnak az azóta született tudományos publikációk is.
A tudós társadalom sok bizonytalanságot lát a termék táplálkozás-élettani előnyeivel kapcsolatban
2020-ban több mint 12 000 sajtócikk jelent meg ebben a témakörben, ami egyaránt köszönhető a globális élelmezés-biztonság miatti aggodalmaknak, valamint a vegetáriánus és vegán szervezetek előretörésének, viszont ugyanebben az időszakban jóval kevesebb, körülbelül 300 tudományos cikk foglalkozott a kérdéssel.
A tudományos cikkek eleinte csak a „mesterséges hús" előállíthatóságának technikai feltételeire összpontosítottak, de az újabb tanulmányok leginkább már az előállított termék beltartalmi paramétereire, a fogyasztók általi elfogadottságára, az egészséges táplálkozásban betöltött szerepére, a környezeti lábnyomára és a fenntarthatóságra fókuszálnak. A nemzetközi tudományos közösség a „műhús" előállításának a technikai korlátai mellett sok bizonytalanságot lát a termék táplálkozás-élettani és környezeti előnyeivel kapcsolatban is.
A "tenyésztett hús" körüli óriási média érdeklődés eddig „elnyomta" a technológia valódi hatásairól, környezeti lábnyomáról folyó tudományos vita egy részét. Ezen változtat egy nemrégiben megjelent tanulmány ami átfogó áttekintést nyújt a „labor hús" előállítása körüli tényleges, tudományosan megalapozott ismeretekről és korlátokról.
_fill_540x300_0.jpg)
A gyártási folyamattal kapcsolatos korlátok
A "tenyésztett hús" termelési folyamatának jelenleg is jelentős korlátai vannak. Ugyanis az „in vitro hús" előállításához élő őssejtekre van szükség, ezért az ehhez szükséges izomdarabokat élő állatokból biopsziájával nyerik ki. Ezeket az izomsejteket Petri csészékben tenyésztik egy olyan, tápanyagokban gazdag táptalajon, amely a sejtek felszaporítását lehetővé teszi.
A kinyert őssejtek felszaporításához használt táptalaj általában a magzati szarvasmarhaszérum, amelyet a vemhes tehenek levágása után a magzatból nyernek ki. Az új technológia etikai és állatjóléti kérdéseket is felvet, mivel az őssejt mintákat viszonylag nagy gyakorisággal, rendszeresen újra és újra ki kell nyerni az állatokból, ezért a magzati szarvasmarha-szérumot megpróbálják mesterséges szérummal helyettesíteni. A szintetikus szérumok koncentrációjának beállítása komoly nehézségekkel jár, hiszen a szérum sűrűségét a tenyésztett sejttípusnak és annak fejlődési stádiumának megfelelően kell beállítani. További kérdéseket vet fel az a tény is, hogy a jelenleg alkalmazott szintetikus szérumok alkalmazhatóságának feltétleit tudományos körökben még nem vitatták meg.
A "tenyésztett hús" előállításban érdekelt cégeknek komoly problémát jelent, hogy a termékek előállításához olyan hormonokra, növekedést serkentő vegyületekre van szükség, amelyek alkalmazása hosszú idő óta tiltott az Unióban.
A „tenyésztett hús" előállítói a terméket biztonságosabbnak tartják, mint a hagyományos húst, mivel azt teljesen ellenőrzött laboratóriumi környezetben, az esetleges beszennyeződés kockázata nélkül állítják elő. Kiemelendő azonban, hogy a szennyeződésektől a laboratóriumban előállított „hús" sem lehet teljes mértékben mentes, hiszen komoly gondot okozhat a felszaporítandó sejtek esetleges patogén baktériumok, vírusok vagy gombák általi szennyeződésének megakadályozása. Ennek következtében tehát antibiotikumok és fungicidek alkalmazására is szükség lehet a táptalajokban.
Valódi hús. Az "in vitro húsból" hiányzik a mioglobin és a valódi hús kellemes aromáját és ízét adó vegyületek egyaránt – fotó: pixabay.com
Az „egészségességgel" és ízzel kapcsolatos korlátok
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető, hogy a laboratóriumban „tenyésztett húsból" hiányoznak vagy abban csak korlátozott mennyiségben vannak jelen olyan alapvető tápanyagok, amelyeket nehéz mesterségesen előállítani, ilyen például a vas, a cink és a B12-vitamin. Az egyes nyom- vagy mikroelemek laboratóriumi körülmények között történő, mesterséges hozzáadása az előállított termék táplálkozás-élettani értékét valószínűleg rontani fogja. lévén, hogy ezen elemek nem az eredeti, természetes szerkezeti formában fordulnak elő a „tenyésztett húsban", emiatt kevésbé szívódnak fel.
Másik kulcsfontosságú tényező, hogy az "in vitro húsból" hiányzik a mioglobin és a valódi hús kellemes aromáját és ízét adó vegyületek egyaránt. Ennek pótlására számos kiegészítő összetevőt, például zsemlemorzsát, céklalevet, sáfrányt és tojásport is hozzáadnak a „labor hús"-hoz.
A„tenyésztett hús" gyártói a fejlesztések ellenére is még mindig nagyon messze vannak attól, hogy rekonstruálni tudják a hagyományos húsok és húskészítmények beltartalmi értékét, textúráját, ízletességét, valamint grillezési, sütési vagy főzési tulajdonságaiknak sokféleségét - írja a NAK.
A fenntarthatósággal kapcsolatos igényekből fakadó korlátok
A metán-kibocsátás csökkentését a „tenyésztett hús" egyik legfontosabb lehetséges előnyeként említik. A tudósok szerint azonban a tenyésztett és a hagyományos húsok környezeti hatásainak összehasonlítására vonatkozó, jelenleg rendelkezésre álló vizsgálatok nem teljesek, és azok néha elfogultak. Még mindig igen kevés „in vitro húst" gyártó létesítmény létezik ahhoz, hogy azok átfogó vizsgálatából származó adatokra, információkra alapozva tanulmányokat lehetne készíteni, ráadásul az állattenyésztésből származó kibocsátásokat nehezen lehet összehasonlítani a „labor hús" üzemek kibocsátásával.
Egy közelmúltban készült tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy rövid távon a globális felmelegedés mértéke alacsonyabb lehetne a „tenyésztett hús" előállítás esetén, mint a szarvasmarha tartás esetében, de hosszú távon a „labor hús" előállítás károsabb hatást fejtene ki, mivel az állattenyésztési szektor által kibocsátott metán kevesebb időt tölt a légkörben, mint az in vitro húsüzemek által kibocsátott CO2.
A vízfogyasztással kapcsolatban elmondható, hogy a hagyományos hús és a „tenyésztett hús" 1 kg-jának előállításához felhasznált víz mennyisége nagyon hasonló. 1 kg marhahús előállításához átlagosan 550 liter, 1 kg sertéshús előállításához 459 liter, még 1 kg baromfihús előállításához pedig 313 liter édesvízre van szükség, a laboratóriumban előállított „hús" kilogrammonként körülbelül 367-521 litert fogyaszt.
Ami a földhasználatot illeti itt is elmondható, hogy az „in vitro hús" előállítása nem igényel kevesebb földterületet, mint a hagyományos hús előállítása. Ha az állattartást a „mesterséges hús" előállítása váltaná fel, akkor bizonyos ökoszisztéma-szolgáltatások megszűnnének, és a haszonállatok által hasznosított, de emberi fogyasztásra nem alkalmas melléktermékek, valamint a humán gyógyászatban, a divat-, a gyógyszer- és kozmetikai iparban, valamint a bioenergia-előállításban hasznosításra kerülő további melléktermékek hasznosítatlanul felhalmozódnának, ezáltal jelentős környezeti terhelést jelentenének.
Nem is beszélve arról, hogy az állattenyésztés családok ezreinek nyújt megélhetést és különösen a fejlődő országokban túlélésük zálogát jelenti. Meg kell jegyezni továbbá azt is, hogy ezen ágazat adja az EU mezőgazdasági kibocsátásának 45%-át - írja a NAK.
A mesterségesen előállított termékek a hagyományos hússal sem összetételben, sem élettani hatásban nem egyenértékűek – fotó: pixabay.com
Mi a megoldás? A marketing helyett tényeken alapuló vitára volna szükség
Az „in vitro hús" témája joggal érdekli az embereket, de a termékfejlesztést és a marketing tevékenységeket racionális alapon és tisztességes módon kellene végezni.
A fentieket összefoglalva elmondható, hogy az „in vitro hús" semmiképp sem tekinthető a hormonalkalmazást harminc éve tiltó, az antibiotikum-felhasználást szigorúan korlátozó állatitermék-előállítás „természetes" alternatívájának. A mesterségesen előállított termékeket nem is lenne szabad húsnak nevezni, mivel a hagyományos hússal sem összetételben, sem élettani hatásban nem egyenértékű.
Még mindig hiányoznak a témával kapcsolatos átfogó tanulmányok a humánegészségügy, a környezetvédelem és a műszaki szinteken egyaránt.
Ezeknek az alternatíváknak a nagy élelmiszer-ipari csoportok, start-up cégek vagy civil szervezetek általi népszerűsítését nem az állattenyésztéssel és az állati-termék-előállítással szembeni marketing tevékenységekkel, hanem az általuk népszerűsített termékek valódi előnyeinek hangsúlyozásával kellene megvalósítani! - áll a NAK tájékoztatójában.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Baromfitartók, figyelem! Pótolni kell a szállítási adatokat")
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
