A szakemberek 2020-ra 16-18 ezer tonna körüli termésmennyiséggel számolnak – fotó: NAK
A sárgadinnye termőterületek nagyjából harmada Bács-Kiskun megyében, további harmadrésze Békés és Csongrád-Csanád megyében található. Jelentős területeink vannak még Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, a többi területen szórványosan, jellemzően dominánsan görögdinnye-termelés mellett foglalkoznak sárgadinnyével.
Magyarországon jellemzően két sárgadinnyefajta termesztésére specializálódtak a termelők. Az egyik a kantalup fajtakör, melyek erőteljes fejlődésűek, nagy fokú ellenállósággal, sok esetben pultontarthatósággal, jó szállíthatósággal, megújuló képességgel és termőképességgel rendelkeznek. A kantalup dinnyék enyhén gerezdelt héjúak, általában jellegzetes narancssárga hússzínűek, és az összes hazai termelés mintegy 80 %-át adják.
A magyar sárgadinnye-termelés közel 95 %-a belföldi piacra kerül – fotó: NAK
A másik jellegzetes fajta idehaza a gália-típusú dinnyék csoportja, mely gömbölyű termésű, hálómintázatú, recézett termésfelületű, egyben a legrövidebb tenyészidejű fajtacsoport. A fogyasztók körében a zöld hússzín és az intenzív édes íz okán a legtöbben cukordinnyeként ismerik, ez adja a hazai termelésünk fennmaradó 20 %-át. A magyar sárgadinnye-termelés közel 95 %-a belföldi piacra kerül, a sárgadinnye exportja a termék sajátosságai okán egyelőre csak nagyon kis mennyiségben indult meg.