A rendezvényen résztvett 400 agrárvállalkozó előtt mondta, hogy fontosnak tartja magyar mezőgazdaság szempontjából a rendelkezésre álló források a legnagyobb biztonsággal, tervezhetően és a legkisebb pénzügyi kockázat mellett jussanak el a termelőkhöz, segítsék a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének fenntartását, erősítsék versenyképességét, járuljanak hozzá a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok kiemelt fejlesztéséhez és nyújtsanak segítséget a generációváltás feltételeinek megteremtéséhez.

Emellett a jelenlegi jogszabályi javaslat alapján az Európai Bizottság jóváhagyási jogot gyakorol a magyar KAP Stratégiai Terv esetében, amely - tekintettel a jóváhagyási jog gyakorlásának szubjektivitására és jogi keretrendszerének hiányára - kockázatokat hordozhat a magyar mezőgazdaság fejlesztésére irányuló tervek szempontjából.

Kiemelt figyelmet fog kapni az az Európai Bizottság Zöld Megállapodás nevű programja révén a különböző európai politikákban a klímaváltozással szembeni küzdelem, amely érinteni fogja az agráriumot is. A harmadik legfontosabb lábat a hitelfinanszírozás jelenti a gazdaság finanszírozásában a piaci bevételek és a támogatások mellett.

Az agrárgazdaságban a folyamatos generációváltáshoz és a digitalizációhoz is kell igazodni - fotó: Pixabay

2019. harmadik negyedévében a mezőgazdaság hitelállománya meghaladta a 746 milliárd forintot, amely éves viszonylatban 12 százalékos növekedést mutatott. Ezen belül a beruházási hitelállomány 415 milliárd forint volt, amely 2018 azonos időszakához képest 15 százalékkal nőtt. Ez is érdemben hozzájárult a versenyképességet növelő beruházások finanszírozásához.

A fejlesztések fokozása érdekében indították el 2019 szeptemberében a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az élelmiszeripar beruházási hiteleihez kapcsolódó új kamattámogatási programot, amellyel 100 milliárd forint összegű beruházási hitelhez nyújtanak 80 százalékos kamattámogatást.

Kitért arra is, hogy a fejlődéshez és a fejlesztésekhez megfelelő, ösztönző jellegű szabályozási környezet szükséges. Ezért alkották meg az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, valamint terveik szerint az Országgyűlés a tavasszal fogadja el annak a birtokrendezési csomagnak a törvényi szabályozását, amely egyebek között felgyorsítja az osztatlan közös tulajdonú termőföldek megszüntetését, egy speciális kártalanítási eljárással lezárja a részaránykiadás folyamatát.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy tavaly, a korábbi évekhez hasonlóan eredményes évet zárt a magyar agrárium. 2020 azonban a gazdaság más szereplői mellett a mezőgazdaság számára is tartogat új kihívásokat. Ezek között említette a klímaváltozást, amely súlyos veszteségeket okozott és okoz a mezőgazdaságnak.

A hagyományos agrártermelést a közös agrárpolitika reformja nehezíti, valamint várhatóan az uniós agrárbüdzsé Magyarországra jutó része is csökkenni fog. Emellett egyre sürgetőbbé válik a hazai agrárgazdaságban a generációváltás, valamint a digitalizáció, amely ugyan a kihívások megoldásának is lehet eszköze, ám egyben jelentős feladat.

A rendezvényen a hitelintézet Agráriumért OTP-díjjal tüntetett ki öt mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozót, értékteremtő munkájuknak, illetve kiemelkedő szakmai teljesítményüknek elismeréseként.

A díjat növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszeripar, kertészet és nemzetközi tevékenység kategóriákban osztották ki a 2012-ben Csányi Sándor által alapított akadémikusok és szakmai szervezetek képviselőiből álló Agrárkollégium döntése alapján.

Díjban részesült Szitó Imre, a Szarvasi Agrár Zrt. vezérigazgatója, Kovács Lajos, a nádudvari Nagisz Zrt. elnök-vezérigazgatója, Tóth Tamás, a Sümegtej vezetője, Csikai Miklós, a szentesi Árpád Csoport elnök-vezérigazgatója és Bárány László, a  Baromfi Coop alapítója.