Az agrárgazdaságok kapcsán régóta megfigyelhető egy bizonyos koncentráció, az Agrácenzus 2020 felmérés alapján is az látható, hogy tíz év alatt (2010 és 2020 között) 31 százalékkal esett vissza az agrárgazdaságok száma Magyarországon, a gazdaságok koncentrálódtak, átalakult a vetésszerkezet, a növénytermesztés és az állattartás elkülönült.

Átlag feletti, 53 százalékos az állattartók csökkenése, ám mivel közöttük is egyre több a nagyobb gazdaság, így az állatok száma lényegében nem változott 10 év alatt. Összességében a mezőgazdaság belföldi termelési értékének 45 százalékát a gazdaságok legnagyobb 1 százaléka állítja elő.

Új a lapleosztás az aszály miatt

A koncentrálódás előre láthatólag tovább folytatódik, sőt az idei aszályos év lehet, hogy még nagyobb lendületet ad a folyamatnak. Kelet-Magyarországon emberemlékezet óta nem puszított olyan aszály, mint most, ráadásul, mivel a talajok téli feltöltődése is elmaradt, így a csapadákhiány még részben sem kompenzálódhat a talajból.

Ennek szomorú következményei vannak, a keleti országrészben egyre többször hallunk olyan híreket, hogy kitárcsázták a napraforgót, a kukoricát. A kalászosok betakarítása pedig rendkívül gyenge eredménnyel zárul, meg sem közelíti a tavalyi átlagokat az idei mennyiség.

Mindeközben a terményárak az egekben vannak (bár május közepe óta folyamatosan csökkennek), és várhatóan hosszú távon megmaradnak az évvel ezelőttihez képest magas árszintek, de eközben megsokszorozódtak az inputanyagok költségei, így a nagyobb bevételt azonnal fel is emészti a nagyobb kiadás a következő szezonra.

A következő szezon pedig nem mindenkinek fog elkezdődni

Aki úgy ér végére idén a betakarításnak, hogy csak a veszteségek minimalizásálása lebeg a szeme előtt, az valószínűleg sokszor meg fogja gondolni, hogy vegyen-e vetőmagot és műtrágyát. Közben változik a támogatási rendszer, egyre több zöld elvárásnak kell majd megfelelni, egyre nagyobb odafigyelés és tudatosság kell ahhoz, hogy a támogatásokhoz hozzá lehessen jutni.


Azok a gazdaságok, amelyek több lábon állnak, több területük is van megyeszerte (vagy akár az ország több pontján), ki tudnak alakítani öntözési lehetőséget, ki tudnak próbálni minél több növénykultúrát, nekik lesz több esélyük a folytatásra.

Hallani olyan véleményeket is, hogy idén év végén sok termőföld-terület válik eladóvá, amire azonnal le fognak csapni a nagyobb gazdaságok.

Mégis, mi történt az Alföldön?

Röviden, ez:

aszálykáros kukorica

Elszáradt kukorica "betakarítása" július közepén – Fotó: Jenei Norbert

Tehát kukoricát már sok helyen nem fognak betakarítani ősszel, és a búza, valamint az árpa aratása is nagyon gyenge eredménnyel zárul. Általában azért valamelyik kultúrában mindig lehet bízni, olyan ritkán fordul elő, hogy se az őszi kalászosok, se a tavaszi vetések ne hoznának valami értékelhető eredményt. Idén ez is eljött.

A búza kevés is és a minősége is gyenge

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy  a keleti országrészben tulajdonképpen lábon megsült a búza, nagyon magas a sikér- és a fehérjetartalom, és alacsony a hektolitersúly. Tudomása szerint a termés harmadánál kirívóan magas a sikértartalom (akár 40-es érték), ami nem alkalmas közvetlenül malomipari feldolgozásra, mással kell keverni. A mostani becslések szerint 3,6-4 millió tonna búza teremhet idén hazánkban.

Az állattartóknak eddig sem volt fáklyásmenet

Az állattenyésztési ágazat nehézségeiről már az aszálytól és a háború miatt megborult gazdasági viszonyoktól függetlenül is nagyon sokszor kellett beszámolni. A takarmányárak ugrásszerű növekedése hatalmas pluszteherként jelentkezett az állattartók büdzséjében, ezt tetézi az energiaárak növekedése, miközben a hús felvásárlási ára szinte az utolsó utáni pillanatban mozdult csak el a holtpontról. És akkor még meg sem említettük, hogy egyre nagyobb a kereslet a növényi eredetű, húst és tejet pótló készítmények iránt, ami szintén nem az állattenyésztési ágazatot fogja erősíteni.

Az idén viszont az aszály és a takarmányárak megrdágulása megadhatja a kegyelmedöfést azoknak az állattartóknak, akik egy ideje fontolgatják, hogy feladják a küzdelmet az olcsó spanyol sertéshússal és a többi dömpingáras termékkel. A takarmányárakat szinte lehetetlen kigazdálkodni az abraktakarmányt fogyasztó ágazatokban, a szárazság pedig akkora mértékű, hogy van, ahol már a télire elrakott szénát etetik az állatokkal.

Eladni a termőföldet?

Nem lehet elmenni amellett, hogy a termőföld óriási érték, nemrégen írtunk arról, hogy hihetetlen ütemű a termőföldek árának emelkedése: a tavalyi közel 7%-os árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld 2021-re összességében már átlagosan háromszorosára növelte árát. Az idei évben kialakult inflációs környezet tovább élénkítheti a termőföld-forgalmat, a kereslet növekedése pedig még magasabb szintekre hajthatja az árakat – derült ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.

Egy rosszul sikerült év végén eladni...? Egyrészt érthető lenne, másrészt viszont régen azt szokták mondani a gazdák, hogy két rossz év nem jön egymás után. Vagy már talán ez sem igaz? Kiderül.

Mennyi esélyük van a kisebb termelőknek?

A kérdést Hollósi Dávidnak tettük fel. Az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a kistermelők jövedelmét a támogatások biztosítják 2028-ig, fennmaradásuk alapvetően nem gazdasági, hanem társadalmi kérdés. Ők a vidék fenntartói. Látható a gazdaságok koncentrálódása, a nagyobbak tovább növekednek, és egyre kevesebb a kisgazdálkodó. Az is sokat mond a termelők helyzetéről, hogy a négyszeresére drágult műtrágyát alapvetően nem precíziós gazdaságokban használták fel.

Héjja Csaba, szenior elemző elmondta, hogy a tavalyi év még jó volt, de a 2021-es inputáron kezdett termelés a 2022-es értékesítéssel valószínűleg sokaknak veszteséges lesz. A jövedelmezőséget a jövőben a vetésforgóval lehet biztosítani, abban bízva, hogy nem érint minden kultúrát ugyanúgy egy-egy időjárási kilengés. A diverz vállalkozói portfólió nyújthat aszálybiztonságot, de szükséges lenne a mérethatékonyság növelése is. Ehhez a szemléletváltás nélkülözhetetlen, mint ahogyan az innovációk jobb kihasználása is. Precíziós eszközökkel például lerövidülhet a reakcióidő egy-egy beavatkozás esetén.

Indexkép: Shutterstock