Mérhető a veszteség az ársapkás termékeknél, amely akár 200-300 forint is lehet – mondta az Indexnek Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. A kereskedők folyamatosan küzdenek, de a kabinet szerint jelentős profitot realizáltak a korábbi években ahhoz, hogy most a hatósági áras termékekre akciós árú termékként tekintsenek.
A kereskedők folyamatosan küzdenek, de a kabinet szerint jelentős profitot realizáltak a korábbi években – fotó: pixabay.com
Nagy a veszteség a hatósági áras termékeken
Neubauer Katalin elmondta, hogy legszembetűnőbb a veszteség a cukor, az olaj, valamint a csirkemell esetében, ahol literenként, illetve kilogrammonként 200-300 forinttal is több a beszerzési ár a hatóságinál. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára megjegyezte: a csirkemellnél az olcsóbb import enyhíti a veszteséget, de a kisboltoknál ez sem segít, mert nem vásárolnak nagy tételben, így kiszorulnak a behozatali piacról.
A tejtermékek esetében a 80-90 százalékos drágulás után most csökkeni kezdtek az árak az importtejnek köszönhetően, de még így is literenként 100 forint veszteség tapasztalható.
Visszaszorulóban van a fogyasztói felhalmozás is, ami viszont újra erőre kaphat akkor, amikor fény derül az ársapkák kivezetésének időpontjára.
A fogyasztóvédelem folyamatosan ellenőrzi, hogy az üzletek megfelelő mennyiségű hatósági áras terméket tartanak a boltok polcain, valamint az előírtaknak megfelelő készlet kétszeresét raktározták-e el
– mondta az MNKSZ főtitkára.
_fill_540x300_0.jpg)
Nem tudatosan, hanem kényszerből növelték az importált termékek mennyiségét
Nagy István agrárminiszter szerint az import arányát a nagy üzletláncok szándékosan növelték, ezzel a hazai termelőket hátrányba hozva, amit "zsarolási módszernek" tart. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint igaz, hogy egyes esetekben valóban nőtt az import aránya, de mindezt a kényszer szülte.
A termelő, beszállító az alapanyagoknál, míg a kereskedő a készterméknél kényszerül esetenként importra
– fogalmazott Vámos György, majd hozzátette, az is előfordult, hogy a beszállító nem tudott a vásárlók sokszor kiszámíthatatlan igényeihez igazodva szállítani.
Főként a sertéshús, valamint a csirkemell beszerzésekor kényszerültek behozatalra a beszállítók és kereskedők a piactorzító hatások miatt: a csirkemell fogyott, a csirkecomb nem, ezt a fajta aránytalanságot viszont nem bírja az agrárium
– jegyezte meg az OKSZ főtitkára. Ebben a tekintetben a kisebb boltok szűkebb pályán tudnak mozogni, mert a méretük miatt nem éri meg nagyobb volumenű beszerzésen gondolkodni, így számukra marad a magyar piac, ami jó a hazai gazdáknak, de drágább a kis üzletnek.
A KSH adatai szerint, az elmúlt év egészét tekintve az élelmiszeripar belföldi átadási árai nagyobb ütemben emelkedtek, mint az élelmiszerek bolti árai – fotó: pixabay.com
Az árstop behozhatatlan károkat okoz
Vámos György elmondta: a vásárlói oldalról nézve a hatósági árak bevezetése nem volt rossz kormányzati lépés, de senki sem gondolta az elején, hogy a szabályozás több mint egy évig is elhúzódhat. Az eltelt idő alatt ugyanis egyre több és egyre súlyosabb kedvezőtlen hatás nehezítette az élelmiszerárstop pályáját, arról nem is beszélve, hogy 2022 elején még nem lehetett számítani az élelmiszerpiacon akkora mértékű drágulásra, mint amilyen végül bekövetkezett.
Futballnyelvre lefordítva a második félidőben az ellenfél, vagyis a termelői költségek és az élelmiszeripar belföldi átadási árainak rohamos emelkedése – amit a kereskedőknek követniük kellett –, illetve az élelmiszerárstop maga alá gyűrte a gazdálkodói oldalt
- mondta, majd rámutatott: a KSH adatai szerint, az elmúlt év egészét tekintve az élelmiszeripar belföldi átadási árai nagyobb ütemben emelkedtek, mint az élelmiszerek bolti árai.
A tejtermékek esetében - a 80-90 százalékos drágulás után - most csökkeni kezdtek az árak az importtejnek köszönhetően – fotó: pixabay.com
Teljesen nem lehet áthárítani a veszteséget
Héjja Csaba, az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari üzletágának szenior elemzője szerint teljesen természetes, hogy a kiskereskedők igyekeznek minimalizálni a veszteségeiket.
Az, hogy szétterítették-e más termékekre a veszteségeiket, hosszabb vizsgálatot igényelne, de vegyük figyelembe, hogy nem csak az árstopos termékek előállítási és disztribúciós költségei nőttek jelentősen. Az energiaár-emelkedés nagyobb rezsiszámlákat okozott, a szállítási költségek is nagymértékben nőttek tavaly
– mondta.
A fogyasztói árak növekedésének legmarkánsabb oka a beszerzési árban keresendő, ami soha nem látott magasságokba emelkedett az energiaárak elszállása, a terményhiány árfelhajtó hatása miatt.
Az élelmiszeriparnak is ezer oka volt arra, hogy árat emeljen. Vagyis a kereskedelmi szektor beszerzési árai magasabbak lettek, mint az az ár, amin – a hatósági ára hatására – kiskereskedőnek a terméket adni kell. Így nemcsak árbevétel-kiesésről, hanem kézzelfogható veszteségről is beszélhetünk kiskereskedelmi részről
– mutatott rá Vámos György.
Az OKSZ és az MNKSZ főtitkára is hangsúlyozta: az üzletek a kényszerű helyzetükből eredően ezt a veszteséget megpróbálták a többi termékre áthárítani, viszont ezt is csak korlátozott mértékben tudták megvalósítani, hiszen egy bizonyos ár felett a vásárlók elfordulnak az adott terméktől. Ha a vásárlóerő csökken, a forgalom visszaesik, ez pedig gátat szab a túlzott áremelésnek.
Vezessék ki az ársapkát!
A tervezhetőség, valamint a piaci egyensúly visszaállítása érdekében a hatósági árak kivezetésére kéri a kormányt a Magyar Kereskedelmi Iparkamara, az OKSZ, az MNKSZ, a NAK, valamint egyéb termelő, élelmiszer-feldolgozó szervezetek. Ezzel egyetértve a MNKSZ főtitkára elmondta, hogy április 30-ig még két és fél hónap van hátra, ami elég sok idő a további veszteségek elszenvedéséhez.
„A közös fellépés azért is elengedhetetlen, mert az utóbbi időben nagyon rossz színben tüntették fel a kereskedelmi szektor szereplőit. Ez azt az érzést kelthette a vásárlóban, hogy az üzletek más termékek túlárazásával próbálják kompenzálni veszteségeiket, holott a boltok polcain tapasztalható drágulás egyértelműen a beszállítói árak nagymértékű növekedésének, valamint a gyenge forintárfolyamnak tudható be"
– mondta.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jogos a szakmai szervezetek kritikája, de a kormánynak azt kell vizsgálnia, hogy szociális alapon helyes-e hatósági árakat alkalmazni.
Úgy látjuk, hogy igen, hiszen a pozitív hatása nagyobb azáltal, hogy a nehéz helyzetben lévők olcsóbban jutnak alapvető élelmiszerekhez
– mondta és nem bocsátkozott további jóslatokba azzal kapcsolatban, hogy még az április 30-i határidő előtt kivezetik-e az élelmiszerárstopot. Arra a kérdésre pedig, hogy van-e esély arra, hogy újabb három hónapra meghosszabbítják a hatósági árakat, elmondta: a kormány a határidő lejárta előtt körülbelül két héttel vizsgálja meg annak hatásait, és ennek fényében dönt a hosszabbításról.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Hőtűrő tehenek tenyésztésével növelhető az élelmiszer-ellátás biztonsága")
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
